Titokban, EU-s milliárdokból írják az új alaptantervet

Már írják az új NAT-ot: az uniós forrásból fedezett, 2,4 milliárdos projekten a nyilvánosság kizárásával száz ismeretlen szakértő dolgozik. Noha az eddigi tervek szerint már a 2019 szeptemberében induló tanévtől az új NAT szerint zajlana az oktatás az iskolákban, a Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása néven futó fejlesztés befejezésének tervezett határideje 2020. október 31-e – írja a Népszava.

Az új NAT koncepciójának összeállítása már megkezdődött, és bár egy áprilisi kormányhatározat előírta a széleskörű társadalmi egyeztetést is, ez máig nem történt meg. A többmilliárdos munka szinte teljes titokban, a nyilvánosság kizárásával zajlik, a jelentősebb oktatási és pedagógus-szakszervezetek nem vesznek részt benne, ahogy a több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP) szakértői sem. Annyit tudni, hogy a munka Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos vezetésével, száz szakember bevonásával indult meg.

Csépe Valéria eddig csak néhány, szűkebb körű szakmai fórumon mutatta be az addig elkészült NAT-verziót, ám sehol nem lehetett megvitatni. A Pedagógusok Szakszervezete addig követelte, míg végül megkapta a legutóbbi változatot, így az a koncepció kidolgozásából kihagyott szervezetek szakértőihez is eljutott.

Az első átfogó elemzést Nahalka István oktatáskutató, a CKP szakértője tette közzé. Nahalka tizenöt pontban fogalmazta meg aggályait. A szakértő szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a koncepció még csak fel sem veti a túlközpontosított oktatási rendszer problémáját – holott ez kulcskérdés kellene legyen –, sőt egyes javaslatai a rendszer további centralizálásának irányába mutatnak. „A napvilágra került kevés információból sokan azt olvasták ki, hogy végre jelentős, a korszerű pedagógia irányába tett szakmai lépések következnek. Nyomatékosítani szeretném, hogy ez egyáltalán nincs így. Sőt éppen hogy arról van szó, hogy az általam bírált javaslatok csak megerősítik azokat a negatív tendenciákat, amelyek az oktatás tartalmi szabályozásában 2011 óta kialakultak” – vélekedett Nahalka.