Titkolják, hány műtét maradt el a járvány miatt
Biztos, hogy több ezer, de pontos számot nem hajlandó elárulni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. Öt-tízszeresésre nőttek a műtéti várólisták, jelentős lemaradást kell majd behozni.
A héten Kásler Miklós erőforrásminiszter utasítására újraindultak egyes, a járványhelyzet miatt korábban leállított egészségügyi szolgáltatások – hétfőtől az egynapos sebészeti ellátás, csütörtöktől pedig az onkológiai szűrővizsgálatok –, sőt, május 13-tól már a tervezhető, ütemezett műtétek (elektív beavatkozások) elvégzése is beindul, de addigra a várólisták még tovább nőnek. Azt pedig, hogy a koronavírus-járvány miatt az elmúlt egy évben hány műtétet kellett elhalasztani, hétpecsétes titokként őrzik.
A több ezer pontosan mennyi?
Pontos számot a 168. hu kérdésére nem hajlandó elárulni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). Több, mint öt hete kérdeztük tőlük, hogy a járvány kezdete, pontosabban, mióta 2020. március közepén először leállították a halasztható műtéteket, összesen hány műtét maradt el. Választ azóta sem kaptunk, noha információink szerint a NEAK-nál néhány nap alatt összeállították a kért adatot. Az elmaradt műtétek számának megküldését azonban úgy tudjuk, „felsőbb vezetői szinteken” nem hagyták jóvá – nem is feltétlenül a NEAK-nál, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériumánál.
Hivatalos adatközlés hiányában csak a szakmában dolgozók becsléseire hagyatkozhatunk, eszerint még a legóvatosabbak is több ezer elmaradt műtétet emlegetnek. Ezt támasztja alá a NEAK nyilvános adatbázisából elérhető műtéti várólisták folyamatos és jelentős növekedése is. A 168.hu március végén összegezte az akkori helyzetet, összehasonlítva a tavaly novemberi állapotokkal. Öt héttel ezelőtt azt találtuk, hogy öt, de akár tízszer annyi ideig is várni kell egy-egy műtétre, mint akárcsak fél évvel azelőtt, egyre jobban torlódtak fel a rendszerben a különféle beavatkozásra várók.
Várakozási idő: egy év, vagy több is
A NEAK várólistái alapján március 31-én a legtöbben, több mint tízezren szürkehályog műtététre vártak. Míg tavaly november 9-én – mielőtt a növekvő számú koronavírusos betegek ellátása érdekében elrendelték a halasztható műtétek felfüggesztését –, még csak 8731 beteg volt a várólistán, március 31-én már 10272-en vártak műtétre, miközben az átlagos várakozási idő is a hatszorosára, 243 napra nőtt. Az elmúlt hetekben a helyzet csak romlott: május 6-án a NEAK adatai szerint már 11064 beteg várt műtétre, az átlagos várakozási idő pedig még tovább, 253 napra nőtt.
Mivel a térdprotézis-műtéteket is halasztják, ennél a beavatkozásnál is megnőtt a várólista. A műtétre várók száma a tavaly november 9-i 5712-ről március végére 6922 főre nőtt, miközben a becsült várakozási idő 145 napról 499 napra kúszott fel, azóta pedig minden mutató tovább romlott: május 6-án 7140 beteg várt térdprotézis-műtétre, a várakozási idő pedig újabb 11 nappal, 510 napra nyúlt meg. A csípőprotézisre várók száma az elmúlt öt hétben 5638-ról 5952-re nőtt, és kitolódott a várakozási idő is 406-ról 427 napra.
Az egészségügyben tavaly március közepén rendelték el először, hogy a járványhelyzet miatt csak az életmentő beavatkozások végezhetők el. Két hónappal később, május közepén ezen enyhítettek, majd az első járványhullám csillapodásával nyár közepén állt vissza az egészségügy. Ekkorra azonban feltorlódtak a betegek: több, mint 20 ezren vártak műtétre, szeptemberben pedig már több mint 30 ezren. Ezt a számot november elejére 27 ezer környékére sikerült leszorítani, de november 10-től az egyre több covidos beteg miatt ismét elrendelték a nem életmentő műtétek halasztását.
Egy évnyi lemaradás is összejöhet
Az elmúlt egy évben tehát az egészségügyben 8 hónap műtéti kapacitás „kiesett”, a járványhelyzet pedig most éppen javul ugyan, de ez lehet átmeneti is, és nem tudni, lesz-e negyedik hullám, illetve kérdés, hogy a május 13-tól ismét végezhető tervezett műtétekhez szabadulnak-e fel mindenhol megfelelő kapacitások a kórházakban. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő nemrég a 168.hu-nak úgy számolt, körülbelül egy évnyi lemaradást hoz össze az egészségügy a járvány miatt, ez a hátrány talán a május 13-i újraindítás miatt nem lesz évnyi, de mindenképpen jelentős marad.
Az egészségügyi szakértő a 168.hu-nak becsülni sem tudta, mennyi idő alatt „dolgozhatják” le a lemaradást az egészségügyben, mert „nem látjuk, mi van a romok alatt”. Kérdésesnek nevezte, „mi marad majd az egészségügyből”, ha a járvány után több ezer egészségügyi szakdolgozó tényleg elhagyja a pályát, ahogy azt tervezi. Kunetz szerint egy „100 százalékos” egészségügy a leállást akár a felhalmozott hátránynál rövidebb idő alatt is behozhatná, de kérdés, hogy a fentiek miatt „lesz-e 100 százalékos egészségügyünk, vagy csak 90, esetleg 70 százalékos vagy még annyi se?”
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
