Csaknem 300 napot kell várni egy nyitott szívműtétre
A tízszeresére nőtt műtéti várólista sem ritka jelenleg a covid miatt. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint nem tudni, mekkora kapacitás marad a járvány után az egészségügyben, hogy ezt a hátrányt ledolgozzák.
Öt, de akár tízszer annyi ideig is várni kell egy-egy műtétre, mint akárcsak fél évvel ezelőtt, egyre jobban torlódnak fel a rendszerben a különféle beavatkozásra várók – derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvános adataiból. A NEAK várólistái alapján március 31-én a legtöbben, több mint tízezren szürkehályog műtététre vártak. A mostani 10272-vel szemben tavaly november 9-én – mielőtt Kásler Miklós miniszter a növekvő számú koronavírusos betegek ellátása érdekében elrendelte a halasztható műtétek felfüggesztését –, még csak 8731 beteg volt a várólistán. „Békeidőben” egyébként évi mintegy 80 ezer ilyen rutinműtétet végeznek Magyarországon, általában ezért nem is kell rá sokat várni, ám most az elmúlt 6 hónap 38 napos átlagával szemben már 243 napba telhet, mire sorra kerül valaki, vagyis a várólista a hatszorosára nőtt.
Csak látszólag jobb a helyzete a térdprotézisre váróknak, mivel ott csak valamivel több, mint háromszorosára nőtt a várakozási idő, viszont az elmúlt 6 hónap 145 napos átlagával szemben erre a beavatkozásra már a szürkehályog műtétre várókénál kétszer annyi időt, 499 napot kell várni. Ennél a műtétnél az ellátásra várók száma a tavaly november 9-i 5712-ről március végére 6922-re nőtt. A harmadik legnagyobb, műtétre váró csoport 5638 fős, ők csípőprotézisre várnak: az elmúlt 6 hónap 60 napos átlagával szemben jelenleg 406 napot, ami több mint hatszoros növekedés. Ezek a betegek tavaly november 9-én még csak 4516-an voltak.
Jelenleg 843 embernek lenne szüksége nyitott szívműtétre, amire korábban is átlagosan 51 napot vártak, de a várólista mostanra 294 naposra nőtt. Keveseket érint, keveset is végeznek belőle, de a gerincsérv-műtétre váró 32 betegnek nőtt leginkább a várólistája: az elmúlt 6 hónap átlaga alapján korábban 5 nap alatt sorra kerültek, most ehhez 118 napra van szükség. Ez több, mint húszszoros különbség. Mandula és orrmandula műtétre 303-an várnak: 245 nap múlva kerülhetnek sorra, pedig az elmúlt fél évben 13 napot kellett csak várniuk.
A várólisták azért nőttek ilyen jelentősen, mert a koronavírus-járvány miatt több ezer műtétet kellett elhalasztani. Az egészségügyben tavaly március közepén rendelték el először, hogy a járványhelyzet miatt csak az életmentő beavatkozások végezhetők el. Két hónappal később, május közepén ezen enyhítettek, majd az első járványhullám csillapodásával nyár közepén állt vissza az egészségügy. Ekkorra azonban feltorlódtak a betegek: több, mint 20 ezren vártak műtétre, szeptemberben pedig már több mint 30 ezren. Ezt a számot november elejére 27 ezer környékére sikerült leszorítani, de november 10-től az egyre több covidos beteg miatt ismét elrendelték a nem életmentő műtétek – ideértve az egynapos sebészeti beavatkozásokat is – halasztását. Idén február elején ugyan Kásler miniszter engedélyezte az egynapos ellátások visszavezetését – a szájsebészet és a fül-orr-gégészet kivételével –, ám ez inkább elvi lehetőség azóta is, tömegesen nem történnek még ilyen egynapos beavatkozások sem. Egyrészt mert előjegyzés alapján, PCR, majd antigén gyorsteszt negatív eredménye alapján végezhetők, másrészt csak a szabad kapacitások függvényében, márpedig a kórházak többségének a járvány harmadik hullámának berobbanásával nincs szabad kapacitása az ilyen sebészeti beavatkozásokra.
Az elmúlt egy évben tehát az egészségügyben fél év műtéti kapacitás „kiesett”, a járványhelyzet pedig egyelőre nem javul, vagyis a kórházak leterheltsége sem csökken. A nem életmentő műtétek, illetve az egynapos sebészeti beavatkozások akkor válhatnak majd ismét elérhetővé, ha a lakosság átoltottsága jelentősen nő, továbbá megfelelő kapacitások szabadulnak fel a kórházakban is. Addig azonban akár újabb fél év is „kieshet” az egészségügyben, tovább torlódnak a várakozók, tovább nőnek a várólisták. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő úgy számol, hogy körülbelül egy évnyi lemaradást hoz össze az egészségügy a járvány miatt, és még nagyobb gondnak látja, hogy egyelőre becsülni sem lehet, mennyi idő alatt „dolgozhatják” ezt le.
A 168.hu-nak a szakértő azt mondta azért, mert „nem látjuk, mi van a romok alatt”. Kérdésesnek nevezte, „mi marad majd az egészségügyből”, ha a járvány után több ezer egészségügyi szakdolgozó tényleg elhagyja a pályát, ahogy azt tervezi. Kunetz szerint egy „100 százalékos” egészségügy az egy évnyi „leállást” akár még egy évnél rövidebb idő alatt is behozhatná, de kérdés, hogy a fentiek miatt „lesz-e 100 százalékos egészségügyünk, vagy csak 90, esetleg 70 százalékos vagy még annyi se?” Úgy vélte, a magánegészségügy is legfeljebb csak az elmaradt egynapos műtétek egy részét képest átvenni, de ott is kérdéses, mekkora kapacitásuk lesz.
(Kiemelt képünk illusztráció. Kép: MTI /Mónus Márton)
