Titkolják, de úgy, ahogy van, egy nagy csőd a magyar szakképzés
Hiába próbálták ösztöndíjjal népszerűsíteni a hiány-szakképesítéseket, annak nem volt egyértelmű pozitív hatása, ahogyan a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését szolgáló programoknak sem – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízásából készült, a Népszava birtokába került nem nyilvános, tavaly júniusi jelentésből.
A hiány-szakképesítések (mint például ács, cukrász, szakács, hegesztő) támogatására 2010-ben hozták létre a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ám az eredményekből nem olvashatók ki pozitív irányú változások, a hiányszakmák továbbra is népszerűtlenek.
A lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó Arany János Programok és a Hídprogramok sem javítottak sokat a helyzeten. A Köznevelési (Híd II.) és a Szakképzési Hídprogramban is egyre kevesebben vesznek részt. A Híd II.-ben ráadásul csak a képzést megkezdők 10-30 százaléka szerez rész-szakképesítést.

A hátrányos helyzetű fiatalok szakmához juttatására történtek ugyan intézkedések, de ezek nem érték el az elvárt eredményt" - olvasható a jelentésben. Pedig a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás mértékét a jelentés szerzői is aggasztónak tartják.
Legutóbb tizenegy éve volt olyan magas a korai iskolaelhagyás aránya Magyarországon, mint 2016-ban
– írták.
A jelentés megemlíti: míg a gimnáziumokból lemorzsolódottak aránya alacsony és egyenletesen 7 százalék körüli, a szakgimnáziumokból lemorzsolódottak aránya meghaladja a 15 százalékot.
Ugyanez a szakközépiskolákban már 25 százalék, és folyamatosan romló képet mutat.
A jelentés szerzői szerint a pedagógus életpálya bevezetése „nem feltétlen" oldja meg a problémát, ahogy a kormány által sokat emlegetett, az utánpótlás biztosítására létrehozott Klebelsberg Ösztöndíj sem (amelynek sikeréről éppen tegnap beszélt a büszkeségtől dagadó kebellel Balog Zoltán miniszter)
Az elmúlt időszakban bevezetett szakképzési intézkedések hatása „nem tudta megfelelően ellensúlyozni a korábban elindult kedvezőtlen folyamatokat" – összegeznek a tanulmány szerzői.