Titkolják, de úgy, ahogy van, egy nagy csőd a magyar szakképzés

2018. január 9., 08:59

Szerző:

Hiába próbálták ösztöndíjjal népszerűsíteni a hiány-szakképesítéseket, annak nem volt egyértelmű pozitív hatása, ahogyan a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését szolgáló programoknak sem – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízásából készült, a Népszava  birtokába került nem nyilvános, tavaly júniusi jelentésből.

A hiány-szakképesítések (mint például ács, cukrász, szakács, hegesztő) támogatására 2010-ben hozták létre a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjat, ám az eredményekből nem olvashatók ki pozitív irányú változások, a hiányszakmák továbbra is népszerűtlenek.

A lemorzsolódás csökkentését és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését célzó Arany János Programok és a Hídprogramok sem javítottak sokat a helyzeten. A Köznevelési (Híd II.) és a Szakképzési Hídprogramban is egyre kevesebben vesznek részt. A Híd II.-ben ráadásul csak a képzést megkezdők 10-30 százaléka szerez rész-szakképesítést.

Fotó: sulinet.hu

A hátrányos helyzetű fiatalok szakmához juttatására történtek ugyan intézkedések, de ezek nem érték el az elvárt eredményt" - olvasható a jelentésben. Pedig a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás mértékét a jelentés szerzői is aggasztónak tartják.

Legutóbb tizenegy éve volt olyan magas a korai iskolaelhagyás aránya Magyarországon, mint 2016-ban  

– írták.

A jelentés megemlíti: míg a gimnáziumokból lemorzsolódottak aránya alacsony és egyenletesen 7 százalék körüli, a szakgimnáziumokból lemorzsolódottak aránya meghaladja a 15 százalékot.

Ugyanez a szakközépiskolákban már 25 százalék, és folyamatosan romló képet mutat.

 A jelentés szerzői szerint a pedagógus életpálya bevezetése „nem feltétlen" oldja meg a problémát, ahogy a kormány által sokat emlegetett, az utánpótlás biztosítására létrehozott Klebelsberg Ösztöndíj sem (amelynek sikeréről éppen tegnap beszélt a büszkeségtől dagadó kebellel Balog Zoltán miniszter)

Az elmúlt időszakban bevezetett szakképzési intézkedések hatása „nem tudta megfelelően ellensúlyozni a korábban elindult kedvezőtlen folyamatokat" – összegeznek a tanulmány szerzői.