Tett és Védelem: Az alaptalan vádak csökkentik az antiszemitizmus elleni fellépés hatékonyságát

Magyarországon antiszemit rongálás érte Raoul Wallenberg emlékművét – állította az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a New York-i ENSZ-székházban tartott, az antiszemitizmus elleni globális erőfeszítésekről szóló ülésen. Az ülés házigazdájának, Linda Thomas-Greenfieldnek a felszólalása azért is keltett nagy visszhangot, mert ilyen eset valójában nem történt. Pontosabban történt, de nem Magyarországon, hanem Svédországban. A magyar külügy nyilvánosság előtti korrekciót kért az Amerikai Egyesült Államok képviseletétől, ami azonban nem történt meg. Erről kérdezte Eke Angéla és Trencséni Dávid Szalai Kálmánt, az antiszemitizmus elleni Tett és Védelem Alapítvány titkárát.

„Az utóbbi években sajnos tendenciává vált, hogy amikor elfogynak a politikai érvek akkor előrángatják az antiszemitizmust, ami abba az irányba rángatja a diskurzust, amely az eljelentéktelenedést jelenti” – értékelte az esetet Szalai Kálmán. Mint elmondta: Magyarországon évente 30-40 antiszemita gyűlöletcselekmény történik, Franciaországban 6-800, Németországban ez a szám 2000 felett van, Svédországban – ahol a magyarországinak titulált eset valójában történt – pedig 230.

Hogy mi számít antiszemita incidensnek, arról Szalai elárulta, hogy a Tett és Védelem az EBESZ módszertanát használja: ide tartozik a terrorcselekmény, a rongálás, a fenyegetés, a gyűlöletbeszéd és diszkrimináció. „Beletartozik az is, amikor valakivel gyalázkodnak az utcán, beletartozik ha festékkel öntik le Raoul Wallenberg szobrát és beletartozik az is, amikor Párizsban terrorcselekményeket hajtanak végre a kóser delikátesz-üzlet ellen, amelyben emberek vesztik életüket.”

Nyugat-Európában nő az antiszemita cselekmények száma – osztotta meg Szalai az alapítvány adatait. „Konferenciákon, politikai eseményeken állandóan az antiszemitizmus elleni fellépésről beszélnek, de amikor a tények kerülnek szóba, akkor próbálják bagatellizálni. A mostani eset is azt bizonyítja, hogy nem is annyira lényeges hol történt az eset. Ez azért jelent problémát, mert a téma jelentőségét csökkenti, ha így kezeljük ezek a félreértéseket – szögezte le Szalai.

„Ez a mostani eset eléggé kirívó, nem szép dolog viccelődni a témával, de ismerjük a »nem mindegy, hogy osztogatnak vagy fosztogatnak« viccet.

A probléma az, hogy ezzel a hibával eljelentéktelenítik a diskurzust.

Ha az amerikai külügy számára nincs jelentősége, hogy nem Magyarországon hanem Svédországban történt és még tetézik azzal, hogy a felszólalás szövegét közzétették és a honlapon sem javították ki, hanem egyszerűen áthúzták, azaz továbbra is ott áll, csak vegyük úgy, mintha nem mondták volna el… Ilyen eddig nem fordult elő. Ez azért problémás, mert ha az amerikai külügy a magyarországi antiszemitizmussal kíván foglalkozni a későbbiekben, akkor gyengíti az érvelésüket, hogy bizonyos esetekben még a tényeket se veszik komolyan” – fejtette ki az antiszemitizmus elleni alapítvány titkára.

Hogyan lehet ténylegesen küzdeni az antiszemitizmus ellen, ha nem szavakkal? – kérdezte az alapítvány titkárát Trencséni Dávid műsorvezető. „Szakmai berkekben tudvalevő, hogy az előítéletek elleni küzdelem nem rövid távú küzdelem, csak hosszú távon gondolkodva lehet eredményeket elérni. Éppen ezért az oktatás az, amely a felnövekvő generációk ismerethiányát – amely az előítéletek táptalaja – csökkenteni” – válaszolta Szalai.

A Tett és Védelem Alapítvány – amely most már brüsszeli központtal működik és több országban aktív – e köré csoportosítja a tevékenységét – tette hozzá. A leghangsúlyosabb az oktatás, ezen túl a jogi eszközök igénybevétele is fontos az antiszemita cselekmények elleni fellépés során és persze azt is látnunk kell, hogy mi ellen kell fellépnünk, ezért fontos a monitoring, a kutatás. Oktatás, jog, monitoring – ezek alapján lehet hatékonyan fellépni az antiszemitizmus ellen. Az alapítvány Magyarország mellett Franciaországban, Németországban és Svédországban aktív – ismertette tevékenységüket Szalai.

A nyugat-európai antiszemitizmus-hullámnak mekkora köze van a bevándorláshoz – tette fel a kérdést Trencséni Dávid – utalva arra, hogy több antiszemita támadás mögött is iszlám szélsőségesek álltak. „Magyarországon az antiszemita cselekmények úgy 90 százaléka gyűlöletbeszéd” – válaszolta Szalai –, tehát kevés a fizikai atrocitás. „Nyugat-Európában a számok is nagyobbak és az arányok is eltolódtak. A fizika erőszak kísérlete, a rongálás, a zsidó vagyontárgyak, közösségek vagy személyek elleni fizikai erőszak vagy annak kísérlete sokkal nagyobb arányban van jelen. Az elkövetők között pedig jelentős azok aránya, akik kötődnek iszlám fundamentalista irányzatokhoz. Igaz, Németországban a szélsőjobboldali, náci eszméket követők is aktívak, az elmúlt két évben az általuk elkövetett gyűlöletcselekmények száma megugrott – árulta el a Tett és Védelem titkára, mi áll az aggasztó nyugat-európai tendenciák mögött.

(Kiemelt képünk: Emberek gyertyákat gyújtanak az egykori náci Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor felszabadításának 75. évfordulójára emlékezve a svédországi Stockholm központjában lévő Raoul Wallenberg téren 2020. január 27-én. Fotó: Pontus Lundahl/TT News Agency/AFP)