A természetvédők elutasítják a börzsönyi aranybánya tervét

Korábban beszámoltunk arról, hogy a Hun-Bányászati Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. arany és ezüstbányát akar létesíteni a Börzsönyben. A cég szerint több tonna nemesfém található a hegység gyomrában. A vállalat ügyvezető igazgatója szerint az itt található arany és ezüst környezetkárosító hatások nélkül kitermelhető attól függetlenül, hogy fokozottan védett természetvédelmi területen van. A tervezett bányanyitásról megkérdeztük Fidrich Róbertet, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetőjét és a Börzsöny Alapítványt is.

Beszélgetésünk során Fidrich Róbert rögtön tisztázni kívánta az érintett terület helyzetét. A tervezett bányanyitás helyszíne 90 százalékban Nemzeti Park területén fekszik, valamint szintén 90 százalékban Natura 2000 védett területnek is számít. Fidrich hozzátette, hogy a területen védett és veszélyeztetett fajok egyaránt élnek, és a Börzsöny madárvédelmi szempontból is kiemelt fontosságú természetes élőhely. „Természetvédelmi oldalról nézve egy rendkívül érzékeny terület, ahol most bányát szeretne a vállalat létesíteni” – összegezte Fidrich a Börzsönnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője arról is beszámolt lapunknak, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat a Hermann Ottó Intézettel közösen elkészítette a tervezett bánya megnyitásához szükséges komplex érzékenységi és terhelhetőségi tanulmányt. A nyilvánosan elérhető dokumentumból kiderül, hogy az illetékes nemzeti park már most problémásnak ítélte meg az aranybánya létesítését. Fidrich emellett több ellentmondásra is felhívta lapunk figyelmét. A Hun-Bányászati Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. ügyvezető igazgatója szerint a Börzsöny mélyén mintegy 1000 tonna termésarany és megközelítőleg 990 tonna termésezüst található. Fidrich szerint ez egy nagyon nehezen elhihető adat, ugyanis a bányászati tapasztalatok azt mutatják, hogy az arany és az ezüst mennyiségének aránya mindig az ezüst javára szokott billenni.

A programvezető azt is érdekesnek találta, hogy a cég mindössze 32 millió forintos bejegyzett tőkével rendelkezik, miközben 1 milliárd eurós befektetésről beszél. Hozzátette: abban az esetben, ha a vállalat megkapná az engedélyeket a bánya létesítésére, akkor mindenképpen más nagyvállalatokat is be kellene vonnia a munkálatokba. Véleménye szerint a bánya tervezett létesítése körüli hírverés elsődleges oka is ez. Fidrich azt is elmondta, hogy a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat az érintett terület arany- és ezüstkoncentrációjával kapcsolatban eltérő adatokkal szolgált, mint a bánya létesítését engedélyeztetni kívánó cég.

Varga István, a Hun-Bányászati Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. vezetője korábbi nyilatkozataiban arról beszélt, hogy olyan technológiával kívánják kitermelni a Börzsönyben található nemesfémeket, ami nem károsítja környezetet, illetve nem is akarnak természetvédelmi területen munkálatokat folytatni. Fridrich úgy látja, hogy a földalatti bányászat is komoly környezetkárosító hatásokkal járhat együtt, mert fontos felszíni és felszín alatti ivóvízlelőhelyeket érinthet, valamint ritka és védett fajok élőhelyeit is veszélyeztetheti. „Egy komolyabb környezetvédelmi hatástanulmány szinte biztosan gátat szabna a bánya létesítésének” – tette hozzá Fidrich.

Fidrich lapunknak egyértelműen kijelentette, hogy a Magyar Természetvédők Szövetsége határozottan elutasítja a börzsönyi aranybánya létesítését. Azt is elmondta, hogy véleményük szerint nem bányákat kellene létrehozni természetvédelmi területeken, hanem megfelelően újrahasznosítani az évente mintegy 50 millió tonna elektronikus hulladékot, amelyben jelentős mennyiségű nemesfém is megtalálható. A természetvédő álláspontja szerint a körforgásos gazdaság támogatása lenne ésszerű döntés, nem pedig újabb bányák létrehozása. Fidrich kiemelte, hogy egy teljesen új üzleti modellre is szükség van a világgazdaságban, amely nem csak az állandó növekedésre, hanem a természeti erőforrások megóvására és megőrzésére is fókuszál. 

A 168.hu megkereste a helyi természetvédők szövetségét a Börzsöny Alapítványt is. „A Duna-Ipoly Nemzeti park országos jelentőségű védett területein minden új bányászati tevékenységet elutasítunk, annak jelentős tájátalakító, természetkárosító, és környezetszennyező hatása miatt” – írták ők rövid közleményükben. A környezetvédelem szempontjából illetékes Agrárminisztériumot is megkerestük a bánya ügyében, konkrétan dr. Rácz Andrást, a környezetügyért felelős államtitkárt szerettük volna megkérdezni a bányanyitással kapcsolatban. „Tájékoztatjuk, hogy az ügyben az Agrárminisztérium nem illetékes. Kérjük, hogy kérdéseivel forduljon a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálathoz!” – írta interjúkérelmünk kapcsán a minisztérium sajtóosztálya. 

(Kiemelt kép: Börzsöny. Fotó forrása: Facebook.)