Tényleg a mostani óraállítás lesz az utolsó?
Vasárnap reggelre ébredve elveszítünk egy órát, cserébe tovább lesz világos. Érkezik ugyanis március utolsó vasárnapja, amikor az egész EU-ban egy órával előbbre állítják az órát, azaz hajnali 2-kor 3-ra. Az intézkedés eredeti célja az energiamegtakarítás volt, de a hosszabb esti világos több gazdasági előnnyel is jár, így például megnő a szabadban végzett munkák (mezőgazdaság, építőipar) ideje, csökken a balesetek száma.
Forrás: MTI
Mivel mindenki szereti, ha sokáig világos van este, többször felvetődött, hogy hagyjuk az állítgatást és rögzítsük állandóra a nyári időszámítást. A dolog mostanra élesbe fordult, a parlament előtt van ugyanis Kepli Lajos jobbikos képviselő javaslata, amely eltörölné az óraállítást és a nyári időszámítást fixálná. A javaslatról áprilisban dönthet az Országgyűlés.
Ha megszavazzák, az azért okozhat némi zavart, ugyanis azt jelentené, hogy jelenlegi UTC+1-ből UTC+2-be lépnénk át, azaz a koordinált világidőhöz (UTC) képest nem egy, hanem két óra lenne az eltérés nálunk. Egyszerűen a közép-európai idő helyett Magyarország a kelet-európaira térne át, azaz nem Ausztriával, Olaszországgal, Németországgal vagy éppen Horvátországgal lennénk egy időzónában, hanem Romániával, Görögországgal vagy a balti államokkal. Ez mondjuk nem lenne példa nélküli lépés, mert Spanyolország vagy Franciaország sem a földrajzilag számukra releváns UTC-ben, hanem az UTC+1-ben vannak.
Ennél nagyobb problémát jelent, hogy a parlament nem törölheti el csak úgy az óraállítást, mert azt uniós irányelv írja elő. Valki László nemzetközi jogász korábban az RTL Klubnak elmondta: az irányelvben foglaltakat a tagállamoknak a belső törvényhozásukon keresztül végre kell hajtaniuk. Nincs lehetőség arra, hogy más időszámítást vezessünk be, mint amit az Európai Unióban egyszer már elhatároztunk. A dolog logikája egyszerű: ha nem lenne óraátállítás, akkor az év egyik felében Ausztriával és Szlovákiával, a másikban Romániával lennénk azonos időzónában.
Az állítgatás ellenzőinek egyik fontos érve a káros élettani hatások mellett, hogy a sokaknak nehézséget okozó lépés nem is hoz akkora megtakarítást, ami miatt érdemes évente kétszer ilyen durván beleavatkozni a természet rendjébe. Erről Berczelly Réka, a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. kommunikációs főmunkatársa az M1 péntek reggeli adásában azt mondta: az óraátállítással naponta 2-3 százalékos árammegtakarítás érhető el. Hozzátette: ez a nyári időszámítás ideje alatt 100-120 ezer megawattóra villamos energia, amely nagyjából egy közepes méretű város teljes éves energiafelhasználásával egyezik meg. A Mavir szakemberei ezt az óraátállítás előtti és utáni napok villamos energia felhasználási adatainak összevetése alapján mutatják ki – magyarázta.
