Telefonon utasíthatta a külügy a Quaestort a pénz kiadására

Ajánlatot kért az MNKH több pénzintézettől és a Magyar Államkincstártól is azt követően, hogy a vezetőinek március 5-én Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár jelezte, ki kell venni a cég tőkéjét a Quaestortól, és másutt kell új értékpapírszámlát nyitni – értesült az Index.

Az ajánlatok összevetésére viszont nem sok idő maradt, ugyanis a beszámoló szerint március 9-én hétfőn délután a Quaestor Hrurira hamis öncsődjéről szóló közleménye előtt pár órával az MNKH folyószámláján megjelent 3,8 milliárd forint.

Az Index egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta, az MNKH felső vezetői megdöbbentek a dolgon, ugyanis a pénz kivonására, a vegyes futamidejű állampapír-portfólió eladására csak a cég vezére, Kerekes György adhatott volna utasítást, csak írásban, a tulajdonosi közgyűlés hozzájárulása mellett.

A portál forrása viszont úgy tudja, feltehetően a külügyből szóban, telefonon adhatták ki az utasítást a Quaestornak a pénz kiutalására.

Az Index arról is írt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium bábáskodásával létrejött MNKH korábbi vezérigazgatója, Skultéti Vilmos írta alá azt a dokumentumot, ami alapján a ma már a külügyhöz tartozó háttérintézmény vagyona a Quaestorhoz került 2013. március 29-én.

Az utalás mindössze egy nappal történt az után, hogy Skultéti Vilmos a Quaestorral március 28-án szerződést kötött, a Quaestorhoz pedig az Index szerint egy 3–6 milliárdos összeg érkezhetett. A brókerbotrány főszereplőjévé váló cég azt a megbízást kapta, hogy a pénzből államkötvényeket vegyen.

Az NGM-et a szerződéskötés időpontjában már Varga Mihály vezette, miután Matolcsy Györgyből 2013. március 4-én jegybankelnök lett. Ennek ellenére a portál úgy tudja, hogy a döntés előkészítésében Varga Mihálynak nem volt szerepe.