Taxi kontra Uber

– Engem le is köptek a taxisok – meséli egy ötvenes férfi. Kéri, ne írjuk meg, hogy ki ő, nevezzük hát Gábornak. „Civil taxis”, uberes. Tisztára glancolt, új kocsijával éppen a Nyugatihoz visz minket, közben beszélgetünk. Arról mesél, mennyire gyűlölik a taxisok a már több mint 55 országban és 295 városban működő közösségi szolgáltatást, az Ubert.

Hogy mi is ez? A leendő utas egy okostelefonos alkalmazás segítségével hív magának autót, amelyet nem hivatásos, de gyakorlott sofőrök vezetnek. A mobilján követheti, hogy a hívott kocsi éppen merre jár, és a képernyőn láthatja a sofőr nevét, az érkező autó márkáját. Az út végén a megrendelő pontozhatja a taxist, a program pedig a bankszámlájáról automatikusan levonja a viteldíjat. Ebből kap az alkalmazás működtetője, a hat éve alapított amerikai cég meg a sofőr is. Lényegében közösségi autózás ez.

A telefon fénye

Uberes az lehet, aki elmúlt huszonegy éves, büntetlen előéletű, nincs vagy kevés a közlekedési büntetőpontja, legalább egyéves jogosítványa van, az autója pedig tíz évnél fiatalabb.

Gábor vidéken él, de van pesti lakása is. Korábban cégek vezetőjeként dolgozott, ma marketinges. Nem kötött a munkaideje, így amikor tud, taxizik.

– Beszereztem a szükséges engedélyeket, fiatal az autóm. Ha van kocsim, szabadidőm, miért ne ubereznék?
Nem mellesleg pénzt is keres vele. Hiába faggatjuk, hogy mennyit, kerüli a választ. Annyit azonban elmond: túlzás, hogy egyesek havonta több százezer forintot is összehoznak. Hiszen költeni kell a kocsi karbantartására meg benzinre is.

Akad a civil sofőrök között budai férfi, aki méregdrága BMW-jével azért vállal fuvart, mert nem szeret otthon lenni, és pesti munka nélküli fiatal is, aki jobb híján így hozza össze a megélhetésre valót.

– Dolgozik egy süketnéma srác is, akit imádnak az utasok. Nálunk nincs szükség beszédre, hiszen a mobilalkalmazásban az úticélt is meg kell adni – mondja Gábor.
Főleg fiatalok hívnak autót az Uberrel, de alkalmi sofőrünk vitt már nyugdíjast is, akit az unokái tanítottak meg a mobilprogram használatára.

Az Uber egyszerű és olcsó. Az alaptarifa 300, az útdíj 130 forint – szemben a taxisok 450, illetve 280 forintos áraival.

– Felvettem egy külföldi utast. Azt mondta, a repülőtérről a szállodáig tizenkétezerért hozta be egy taxis, én ugyanezt a fuvart négyezerért csináltam – így Gábor.
Az Uber-rendszerben nem lehet csalni. A sofőr nem szólhat bele az árakba, nem lehet kikapcsolni az applikációt.

Nem csoda, hogy a budapesti taxisok mérgesek. Azt mondják, elveszik utasaikat az olcsó „civilek”.

Egy fiatal uberes a minap azt mesélte, a taxisok éjjel rögtön kiszúrják, ki osztja meg a kocsiját másokkal.

– Benéznek az ablakomon, látják a telefon fényét, és azonnal jön a szitkozódás – magyarázta.
Persze vannak békésebb taxisok. Egyikük a West Endnél parkol a kocsijával. Amikor az Uberrel kapcsolatos ellenérzéséről faggatom, rezignáltan legyint:
– Miért szidjam őket? A riksások is fuvaroznak. Elvagyunk velük is.

Nyomott áron

– Az a probléma, hogy nem egyformák az elvárt feltételek a személyszállítókkal szemben, így torzul a piac, megjelenik a feketegazdaság – mondja Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke.

Míg a taxisok rendeletek alapján végzik a munkájukat, az Uber-fuvarozók nem. Metál Zoltán emlékeztet: a személyszállítási törvény rendelkezik arról, hogy a fuvarozónak milyen oktatáson, képzésen, pályaalkalmassági és orvosi vizsgálatokon kell átesnie, engedélyeket (például vállalkozói engedélyt, adószámot) kell beszereznie, a gépkocsinak meg kell felelnie bizonyos műszaki elvárásoknak. Az autóba ezen kívül kötelező taxamétert is beszerelni, és azt kétévente hitelesíteni.

– Ezzel szemben az Uber-autóban nincs taxaméter, a vezetőnek nincs adószáma. Ha taxisként adót és járulékot kell fizetnem, neki miért nem kell? Ha nekem költenem kell az autó sárga színére, neki miért nem? – kérdezi az elnök, aki szerint a közösségi taxisoknak így könnyű nyomott áron fuvarozniuk.

Az Uber megjelenése nem csak Magyarországon verte ki a biztosítékot. Franciaországban be is tiltották a szolgáltatást. A 444.hu idézi Neelie Kroest, az európai versenyügyi biztost, aki szerint a taxisoknak joguk van ahhoz, hogy aggódjanak, de nem megoldás, hogy sztrájkolnak az innovációk betiltásáért.

A napokban Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő tíz társával együtt az Európai Bizottsághoz fordult az Uber-jelenség apropóján. Politikai iránymutatást kértek a testülettől az úgynevezett „sharing economy”, a megosztáson alapuló közösségi gazdaság szabályozásával kapcsolatban.

Oszd meg és spórolj! – ez a jelszava az új gazdasági szektornak. Magyarországon sem csak kocsit lehet megosztani másokkal (Uber, Oszkár.com, Wundercar.org), hanem könyveket kölcsönadni (Rukkola.hu), közvetlenül a kistermelővel kapcsolatba lépni (30.km.hu), főztünk egy részét továbbadni (Getpiqniq.com) vagy lakásunkat átengedni a turistáknak (Airbnb.hu, HomeExchange.com).

Ujhelyi szerint ez a terület jórészt szabályozatlan, viszont egyre növekvő: a friss adatok tanúsága szerint világszerte 110 milliárd dolláros forgalmat bonyolító szektor.

Metál Zoltán állítja, a szakmai kamarával együtt azt várják el a jogszabályalkotótól, hogy egységesítse a rendszert, valamennyi piaci szereplőre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak. Az érdekképviseletek és a kormány már tárgyalóasztalhoz ültek az ügyben, előbbiek azt az ígéretet kapták, hogy rövidesen módosítják a jogszabályt, amely szerint a fuvarszervezőnek is engedéllyel kell majd rendelkeznie. Ilyen papírja az Uber-központnak jelenleg nincs.

Ám lapzártánkig a rendelet még nem került a kormány elé. Ezt Metál Zoltán több fórumon is furcsállotta, felhívta a figyelmet arra, hogy az Uber kézbesítési megbízottja a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda, amelynek Trócsányi László igazságügyi miniszter is tagja.

A napokban a tárcavezető nyilatkozatot adott ki arról, hogy ő 2007 óta szünetelteti a tagságát, a taxisrendelet nem a minisztériumához tartozik, és ő is támogatja a mihamarabbi jogszabályalkotást.

– Akkor ki akadékoskodik? Miért nem kerül a rendelet a kormány elé?! – kérdezi Metál Zoltán.

Ki mit lép?

Az Uber magyarországi bevezetéséért felelős vezetője igyekezett hűteni a kedélyeket. Rob Khazzam az MTI-nek azt mondta, ők nyitottak a párbeszédre a kormánnyal és a taxisokkal.
Hogy mit lép a kabinet?

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunknak cáfolja, hogy megígérték volna a taxisoknak a jogszabályváltozást. Azt mondja, egyeztetnek az Uber és a taxisok képviselőivel.

Közben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter utasítására NAV-vizsgálat indult az Uber-taxisok ellen. A taxisok ennél többet akarnak: ha a kabinet nem fogadja el a rendeletet, lépni fognak. Azt, hogy felvonulásra, blokádra vagy sztrájkra lehet számítani, Metál Zoltán még nem tudja:

– Türelmesek vagyunk, de ez nem mehet a végtelenségig.