Félmillió háztartásban cserélni kell a fogyasztásmérőket, de az érintettek nem biztos, hogy tudják
Egy tavaly decemberi kormányrendelet miatt a távfűtéses és központi fűtéses lakásokban cserélni kell a fogyasztásmérőket.
Tavaly december 29-én jelent meg a Magyar Közlöny 2023. évi 194. számában az a két kormányrendelet, amely közül az egyik központi fűtéses, a másik a távfűtéses társasházakról szól. A rendeletek a két ünnep között teljesen elsikkadtak, azóta annak ellenére is alig hallott róluk valaki, hogy több százezer magyar háztartás fűtésére és melegvíz-fogyasztására alkottak velük új szabályozást – hívja fel a figyelmet a Telex. A vonatkozó rendeletek értelmében ugyanis félmillió lakásban cserélni kell a fogyasztásmérőket a következő két és fél évben.
A fogyasztásmérők cseréje komoly kiadást jelent
Ez bonyolult társasházi egyeztetésekkel, árajánlatkérésekkel és lakásonként akár több tízezer forintos pluszkiadással is jár majd. A jogszabályi változást a 676/2023. és a 677/2023. kormányrendelet tartalmazza. Előbbi a központi fűtéses, utóbbi a távfűtéses ingatlanokra vonatkozik. A központi fűtéses ingatlanokat eddig kevésbé szabályozták, mostantól azonban rájuk is vonatkoznak majd a távfűtésesekre eddig érvényes előírások, vagyis minden épületre, ahol legalább két lakás vagy nem lakáscélú ingatlanrész van, ugyanaz lesz érvényes.
Az új szabályok értelmében legkésőbb 2027. január 1-ig minden olyan ingatlanban be kell vezetni a távleolvasós fűtési költségmegosztás és távleolvasós melegvíz-óra költségmegosztás rendszerét, ahol eddig erre nem került sor.
Magyarul azoknál is lakásonként mérhetővé és távolról leolvashatóvá kell tenni a fűtés- és melegvíz-fogyasztást, akik eddig nem mérőóra szerint, hanem a lakás légtérfogata alapján fizettek a fűtésért és a meleg vízért.
A melegvíz-fogyasztás esetében nincs kivétel ez alól, ezt 2027. január 1-ig mindenkinek meg kell csináltatnia. A fűtés esetében viszont megengedőbb a szabály, itt felmentést kapnak azok, akiknél műszakilag nem megoldható vagy egy költséghatékonysági vizsgálat szerint nem költséghatékony az átalakítás. Utóbbi azt jelenti, hogy az új rendszer tíz év alatt sem termeli ki a kialakítása költségeit.
Ennek megfelelően kivételt jelentenek az úgynevezett egycsöves, átfolyós fűtési rendszerek. Ez azokat a – jellemzően panelházas – társasházakat érinti, ahol egy csövön, egy irányba megy végig a meleg víz több lakáson, és azok radiátoraiban egymás után, fokozatosan hűl ki. Ezekben a lakók nem tudják állítgatni a fűtőtestek hőmérsékletét, és jellemzően az ablakok kinyitásával szabályozzák a lakásuk hőmérsékletét, így a fogyasztás mérése nem megoldható.
Ezt kell tennie
Alapszabály szerint: ha egycsöves, átfolyós fűtési rendszere van: a fűtéssel nincs semmi feladat, de a melegvíz-fogyasztásra fel kell szereltetnie egy távjeladós vízmérőt.
Ha egycsöves, átkötő szakasszal rendelkező vagy kétcsöves rendszere van: meg kell oldania a távjeladós vízmérőt, a hőmennyiségmérőt és/vagy a fűtési költségmegosztót is.
A szabály azonban még ennél is bonyolultabb, ugyanis a távjeladós rendszer kiépítése alól semmi esetben sem kaphatnak felmentést
- az új építésű társasházak;
- és azok az ingatlanok, ahol már felszerelték a mérőórákat, de azok még nem távleolvasósok.
Ezeknél a rendszereknél ráadásul nem elég, ha a régi, manuálisan leolvasható mérőórákat a lakástulajdonosok egyesével távolról leolvasható készülékekre cserélik. Az is feltétel, hogy a fogyasztásmérőket és a költségmegosztókat a teljes épületben azonos távleolvasási költségmegosztási rendszeren keresztül lehessen leolvasni.
Németh Szabolcs, az okosmérőeszközökkel és energetikai megoldásokkal foglalkozó MT Méréstechnika országmenedzsere szerint a vízmérők esetén nehézséget jelenthet az új szabályozás a lakóknak, mert ha valaki például az elmúlt évek során cserélte és/vagy hitelesítette a manuálisan leolvasható vízmérőórát, az hiába érvényes elvileg nyolc évig, a változás miatt 2027-ig, vagyis három éven belül le kell cserélnie.
Éppen ezért figyelni kell arra is, hogy az ettől az évtől kezdve cserélt vízmérők már képesek legyenek a távjeladásra. Németh Szabolcs ezért azt ajánlja, hogy az ingatlantulajdonosok mindenképp közösen, a társasházak esetében a közös képviselőn keresztül intézzék a mérők cseréjét és azzal együtt a távjeladós rendszer kiépítését. Ez egyébként azért is előnyösebb, mert általában az eszközök beszerelése is olcsóbb, ha nem egyesével, hanem sok lakásban egyszerre intézik.
Ez történik, ha nem szerelteti fel az új típusú fogyasztásmérőket
Az új szabály szerint ha a távfűtéses épületek esetében költséghatékonynak minősülő megoldásnál nem történik meg a fogyasztásmérő felszerelése, felhasználási helyenként a „kiszámlázandó hőmennyiséget a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása 2,5-szeresének és az épületrészek fűtött légtérfogatának a szorzataként kell meghatározni”.
A központi fűtéses épületek esetében, ha valamelyik fogyasztó nem engedi a fűtési költségmegosztók felszerelését, leolvasását, ellenőrzését, feltöri az azon lévő plombát, vagy önkényesen leszereli a költségmegosztót, az épületrészére légtérfogat alapján számított fűtési díj 2,5-szeresét kell fizetnie. A jogszabály nem tartalmaz kitételt arra, mi történik, ha egy egész társasház szabotálja az átállást, de erre várhatóan a jövőben kitalálnak még valamilyen szankciót.
(Kiemelt képünk illsuztráció. Fotó: Frank Hoermann/SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP)
