Beperelte az Európai Bizottságot a TASZ az Elios-ügy miatt
Nem adja ki az Európai Bizottság az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentését az Elios-ügyről, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt Eleven Gyál civil csoport beperelte a Bizottságot – közölte a TASZ szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
A jogvédők emlékeztettek arra, hogy továbbra sem nyilvános az OLAF nagy port kavaró jelentése, amely súlyos visszásságokat tárt fel az Elios Zrt. által elnyert, európai uniós forrásból megvalósuló közvilágítási projektekkel kapcsolatban. A magyar hatóságok bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást, a kormány pedig inkább úgy döntött, hogy kiveszi a projektek számláit az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból, vagyis nem kéri annak EU-s finanszírozását, így a beruházás teljes egészében a magyar adófizetők pénzén valósult meg.
„Ezzel a magyar kormány azt érte el, hogy az EU ne foglalkozzon többé az Elios-üggyel”
– hangsúlyozták a civilek.
Az Eleven Gyál nevű civil szervezet mégis szeretett volna hozzáférni az OLAF-jelentéshez, mert a városukat is érintő beruházás óta a közvilágítás minősége sokat romlott, az utcák jóval sötétebbek lettek.
Az Eleven Gyál az Európai Bizottságtól, az OLAF-ot felügyelő szervtől kérte a jelentés kiadását. Kérésüket arra hivatkozva tagadták meg, hogy az OLAF jelentéseit kizárólag az érintett országok hatóságai számára kell kiadniuk, akik utána maguk dönthetnek arról, hogy nyilvánosságra hozzák-e azokat.
A TASZ szerint a magyar állampolgároknak jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy megismerjék az adófizetők pénzéből megvalósuló közvilágítási projektekkel kapcsolatos visszaéléseket. Ezen felül az Európai Unió összes polgárának és szervének nyomós érdeke fűződik ahhoz, hogy az OLAF által feltárt visszásságokat valódi, érdemi vizsgálat kövesse az adott tagállamban. Ellenkező esetben a korrupcióval érintett államok példát vehetnének Magyarország eljárásáról. A számonkérés ugyanis könnyen elkerülhető, ha a tagállam utólag mégsem hívja le a forrásokat abban az ügyben, amelyben az OLAF vizsgálódik.
A civilek álláspontja szerint ha az OLAF vizsgálatának eredményeit az érintett tagállam nem kezeli megfelelően, akkor az ellen kizárólag a nyilvánosság lehet hatékony eszköz.
A luxemburgi székhelyű bíróság eddig elutasította az OLAF-jelentések kiadására vonatkozó kereseteket azzal az indokkal, hogy azok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné az OLAF jövőbeli vizsgálatait. A TASZ szerint azonban sérti az Eleven Gyál információszabadsághoz való jogát a jelentések eltitkolása, ami ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával.
„Az Elios-os közvilágítás-fejlesztések sok várost érintenek Magyarországon. Bár Gyálon a helyi önkormányzatnál elértük, hogy felülvizsgálják és reményeink szerint javítják a közvilágítás minőségét, de úgy gondoljuk, hogy az összes ilyen beruházás vizsgálatának anyagát joga van megismerniük a magyar adófizetőknek”
– hangsúlyozta Homoki Andrea, az Eleven Gyál tagja.
A 2015-ig Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a résztulajdonában álló Elios Innovatív Zrt. által elnyert 35 közvilágítási pályázatának mindegyikével kapcsolatban tárt fel visszaéléseket az OLAF, 17 pályázat esetében pedig megállapította, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki, hogy a cég nyerjen
