Tarlós: Jöhet a járatritkítás

Tarlós István a

Népszabadságnak elmondta: nem a város vagy a BKV büdzséjéből hiányzik 40 milliárd. Ez a 2004-ben felvett és most lejáró hitelekből jön össze. A BKV helyzete nagyon hasonlatos a Malévéhez. Ahogy a kormány nem tehet arról, hogy milyen szerződést kötöttek elődei a légitársaság nevében, úgy a főváros jelenlegi vezetésének sincs köze az előző városvezetés által jóváhagyott kölcsönszerződésekhez. Ettől függetlenül: ha március végéig nem sikerül rendezni az adósságszolgálat kérdését, akkor összeomlik a cég – mondta.

Ha eljön a fizetési határnap és a fővárosnak már nem lesz mit mozgósítania, akkor másnap a BKV fizetésképtelen lesz. Figyelmeztető jelek azért lesznek korábban is. A következő, február 29-i közgyűlésen például javaslatot tesz a paraméterkönyv módosítására, a járatok ritkítására. A BKV-nak egyelőre nincs fedezete, például a hiteltörlesztési kényszerek és a normatíva befagyasztása miatt, hogy teljesítse a megrendeléseket. Ha nem ritkítanák a járatokat, megsértenék az államháztartási törvényt – tette hozzá.

"A Fideszben sokan még mindig azt hiszik, hogy a fővárosnak jelentős tartalékai vannak. Ez talán az előző Orbán-kormány idejéből származó emlékképekből táplálkozik, de ki kell ábrándítanunk mindenkit. Azok a tartalékok, például a 4-es metró önrésze, 2006-ra elfogytak. Az elmúlt napokban néhány rosszízű megjegyzés is elhangzott, miszerint Budapest csak tartja a markát. Remélem, nem rám gondolt Lázár János, mert akkor nem az 53. helyen lennék a városháza fizetési listáján. De a fővárosra se igaz ez az állítás. A Lázár János irányította Hódmezővásárhely, illetve a Rogán Antal vezette V. kerület például jobban eladósodott az elmúlt években, mint Budapest, holott mindkettőt ugyanaz az ember vezeti most, mint előtte. Budapesten nem így van. Ráadásul a vidéki városok arányaiban sokkal többet kapnak vissza az ott befizetett személyi jövedelemadóból, mint Budapest. Most akkor ki tartja a markát?" – tette fel a kérdést.

"Meglepő kirohanások"

Lázár János frakcióvezető és Rogán Antal belvárosi polgármester egymást váltogatva üzenget tarlósnak, aki ezeket az akciókat meglepő kirohanásoknak tartja, és nem gondolja, hogy ezek csak rá vagy a fővárosra szorítkoznának: "Nem érdekem, és nem is fogok a saját kormányom ellen beszélni. Az viszont kétségtelenül furcsa, hogy Rogán Antal az elmúlt hetekben úgy tűnik fel a színen, mint egy kívülálló idegen, holott fővárosi képviselőként és a gazdasági bizottság elnökeként minden korábbi BKV-t, illetve a Budapesti Közlekedési Központot érintő előterjesztést ellenvélemény nélkül támogatott. Miért nem sorolta eddig a kifogásait? De ha forrásokat lát, és a beruházásokon takarékoskodni kíván, akkor örömmel fogadom a felajánlásait. Kezdhetné mindjárt azzal, hogy befagyasztja a Ferenciek terének kerületi szintű 4,5 milliárdos beruházását".

Arra a kérdésre, hogy nem tartja-e furcsának, hogy Rogán Antal azután gyűjtött bátorságot magának, miután az Orbán Viktor miniszterelnök jobbkezének számító Habony Árpáddal közösen ruccant ki Abu-Dzabiba, azt válaszolta: "Rogán Antal bátorsággyűjtésének körülményeiről a sajtó többet tud, mint én. A BKV ürügyként való felhasználását nem zárom ki, de meglehetősen értelmetlen politikai húzásnak tartom. Sok személyi konfliktusról hallani mostanában a kormánypárt felől, amelyben az én nevem nem fordul elő. Például Egerben a frakcióülésen is. Engem a párt csak jelölt a főpolgármesteri posztra, de a nép választott meg. Nem egy magas rangú hivatalnokról van szó, aki bármelyik nap leváltható. A BKV ráadásul egy kicsit drága ürügy lenne. Az állam és a város egyaránt százmilliókat veszíthet rajta. Ha engem valaki ilyen áron akar kellemetlen helyzetbe hozni, akkor súlyos kérdések merülnek fel az illető politikai alkalmasságáról. A BKV adósságállományát ugyanis senki sem varrhatja a jelenlegi városvezetés nyakába. Különösen ha a BKV mellé teszem a Malév és a MÁV ügyét, ezek együtteséből elég nehéz egy kizárólag Budapestet felelőssé tévő képletet kihozni. Egy ilyen játszma választási szempontból is meglehetősen kétes értékű, bár a politikában semmi sem zárható ki. De Budapest akkor sem maradhat közösségi közlekedés nélkül."

A miniszterelnökhöz fűződő kapcsolatáról Tarlós elmondta: "Nem tudom, hogy a miniszterelnök urat mennyire széleskörűen és pontosan tájékoztatták a BKV helyzetéről. Így azt sem tudom, hogy a jelenlegi hozzáállása személyes meggyőződésén alapul, vagy csupán beleszorult ebbe a helyzetbe. Ettől függetlenül a BKV összeomlásának Budapest mellett az ország és a kormány is kárvallottja lenne. De abban azért nem vagyok biztos, hogy akik most nyakra-főre nyilatkoznak, veszítenének rajta."

A Fidesz nem ért egyet Tarlós Istvánnal

Németh Zoltán, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője és Wintermantel Zsolt képviselő, a főváros közlekedési tanácsnoka erre reagálva MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták: nem látják lehetségesnek, hogy a járatok ritkításával a budapestiekre terheljék az MSZP-SZDSZ városvezetés által felvett hitelek következményeit, ráadásul a BKV-probléma mértékénél fogva egy ilyen intézkedés nem is lenne képes a tömegközlekedési cég gondjainak orvoslására.

Tarlós István erre válaszul szerdán azt közölte az MTI-vel: "már látható, hogy még egy esetleges járatritkítás is milyen politikai izgalmat vált ki. Régóta utalok rá, hogy tessék elképzelni, mi történne másnap, ha megállna a BKV". Megjegyezte, arról nem beszélt, mikortól kell a járatcsökkentéseket végrehajtani, hanem azt mondta, hogy a közgyűlésnek február 29-én foglalkoznia kell a paraméterkönyvvel. A főpolgármester utalt arra, hogy 2011-ben a kormány segítségével és a normatív támogatással eleve volt fedezet a szolgáltatásra. "Jelenleg nincs még normatíva sem, nem lehetünk biztosak semmiben" - fogalmazott Tarlós István.