Tálas Péter: Ha félelemben élünk, győz a terrorizmus

Tálas Péter a Klubrádiónak nyilatkozva emlékeztetett, a német biztonsági szolgálat és a politika is jelezte: nem az a kérdés, hogy lesz-e terrortámadás, hanem az, hogy mikor.

Szintén nem meglepő a szakértő szerint, hogy a merénylő kamionnal hajtotta végre a támadást. Az elkövetés módja bizonyos értelemben a terrorelhárítás sikerét is mutatja. A hatóságok hatékonyabban képesek megelőzni a támadásokat, ezért a terroristák képtelenek a komoly előkészületeket igénylő merényletek végrehajtására. Ezért választják a „házilag megoldható” támadásokat, mint Berlinben, ahol a terrorizmus egyik „legprimitívebb, legegyszerűbb” eszközét használta az elkövető.

A biztonságpolitikai szakérő szerint még nincs bizonyíték arra, hogy a berlini támadásnak politikai motívumai voltak. Az Iszlám Állam érdeke, hogy félelmet keltsen, ezért olyan cselekményt is felvállalhat, amit nem is az szervezett vagy hajtott végre.

Felhívta a figyelmet az úgynevezett szubjektív biztonságérzet problémájára. A nagy terrortámadások „nagyon hatásosak, mert ezzel a média hihetetlenül sokat foglalkozik”, ami ront az egyéni biztonságérzeten, és olyan helyen is terrortámadásokra számítunk, ahol ennek nincs valószínűsége.

Az Eurobarométer felmérése szerint pont azokban az országokban szerepelt magas helyen az Európai Unió legfontosabb problémái között a terrorizmus, ahol egyáltalán nincs terrortámadás: Románia, Csehország és Málta.

Ha félelemben élünk, akkor alapvetően a terroristák győztek – mondta Tálas Péter. A terroristák célja, hogy féljünk és félelemből cselekedjünk. Az európai társadalomnak tudomásul kell vennie, hogy a terrorizmust nem lehet megszüntetni: terrorizmus mindig volt, mindig lesz, de visszaszorítható — tette hozzá.

A szakértő szerint a politika igyekszik megnyugtatni a lakosságot, és „szereti is demonstrálni azt, hogy minket meg tud védeni”. Magyarországon továbbra is hármas, azaz közepes fokozatú a terrorfenyegetettség, de Pintér Sándor belügyminiszter fokozta a rendőri jelenlétet az országban. Tálas Péter szerint rövid ideig indokolt lehet a kivezénylés, bár a harci járművek bevetésére nincs szükség. A rendőri jelenlét szerinte alkalmas arra, hogy megnyugtassa a lakosságot és elrettentse a potenciális támadókat.

Az ankarai nagykövet életét kioltó támadás elkövetője szerinte magányos merénylő volt, aki nehezen élte meg azt a politikai fordulatot, melyet Törökország a szíriai polgárháború kapcsán tett: a hosszú ideig Aszad-ellenes Törökország a szíriai rezsimet támogató Oroszországgal kezdett együttműködni. Úgy látja: a merénylet nem jött rosszul a török vezetésnek. Az orosz kapcsolat nem romlott meg, és a török vezetés felhasználhatja a támadást arra, hogy Fethullah Gülen mozgalmát gyanúsíthassa meg terrorizmussal.

Bár a terrorizmus áldozatainak száma növekszik, Tálas Péter szerint ennek oka elsősorban az Európán kívüli térségek konfliktusaiban keresendő. A terrortámadások kilencven százalékát tíz országban követik el, például Afganisztánban, Irakban és Szíriában – tette hozzá.