Szűkülő nyilvánosság, kiszolgáltatott sajtó

Az eseményt Chikán Attila akadémikus, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Jakab András, az MTA Állam-és Jogtudományi Intézetének igazgatója, az Eötvös József Csoport alapítói moderálták. A Csoportból megjelent még Csaba László akadémikus és Nagy Zoltán, a Versenyhivatal volt elnöke. Rajtuk kívül ott volt például Uj Péter, a 444 főszerkesztője, Réti Pál, a HVG volt főszerkesztője, Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, Somogyvári István volt igazságügyi államtitkár, a Szalay Kör vezetője és Peisch Sándor, volt berlini nagykövet.

Vitaindítóként a magyar sajtó nehézségeiről beszélgetett Dudás Gergely, az Index.hu főszerkesztője és Weyer Balázs, az Origo.hu volt főszerkesztője, a Főszerkesztők Fórumának elnöke.

Weyer Balázs elmondta, hogy 2008 óta folyamatosan romlott a sajtó helyzete, színvonala. 2008-ig volt jó tizenöt év, amikor ki lehetett volna alakítani a kapcsolatot a közönséggel. A szakma egy részének azonban nem sikerült azokat az újfajta magatartásmintákat felvenni a rendszerváltás után, amelyek passzoltak volna az új társadalmi rendszerhez.

Egyetlen lapnak sincsen hagyományos kiadói háttere, nincsenek erős sajtóintézmények, nem alakultak ki a szakma által közösen elfogadott sztenderdek. Az internet megjelenésével és gyors terjedésével kulturális különbségek alakultak ki, a szakma egyik fele csak a hagyományos, print, a másik fele csak az online újságírást műveli.

2008 azért fordulópont, mert a gazdasági válság miatt különösen nehéz helyzetbe került a sajtó. Ráadásul 2008 táján nőtt a Facebook azzá, amit ma látunk. A Google-lal együtt alaposan megcsapolják a hirdetési bevételeket. A sajtó kiszolgáltatott is a Facebooknak: ha a közösségi oldal megváltoztatja az algoritmusát, tönkre is tehet egy túlságosan a Facebookra építő lapot.

A sajtópiac 2010 után teljesen átrendeződött. Az összes külföldi tulajdonos kivonult, átadta a cégét hazai tulajdonosnak. A magyar laptulajdonos azért jó a kormánynak, mert ki van szolgáltatva neki.

Dudás Gergely szerint a legnagyobb csapás a mai magyar médiára a natív hirdetés, aminek lényege, hogy szinte észrevehetetlenül illeszkedjen a szerkesztett tartalomba, azaz ne lehessen észrevenni, hogy az fizetett hirdetés. Ezek bizalmi válságot okoznak az újságírókban és az olvasókban is.

Felszólalt Cs. Szabó Dániel az Átlátszó.hu újságírója, aki ellen már három éve folyik büntetőeljárás. Elmondta, hogy Magyarországon az újságíró akkor is felelősségre vonható, ha csak tudósít valamilyen eseményről, ahol valaki olyat mond, ami nem igaz. Az újságírók objektíve felelősek azért, amit leírnak. Ilyen ügyek miatt már beperelték az Indexet és a 444-et is. A TASZ azért küzd, hogy csak akkor vonhassák felelősségre az újságírót, ha tudta, hogy hamis, amit ír, vagy ha megszegi a szakmai szabályokat.

Az előadók a magyar nyilvánosságról szóló előadásaikban nem tárgyalták a televíziókat (miközben az RTL Klub a legnagyobb hatású a magyar nyilvánosságban), a rádiókat, a bulvárt. A nyomtatott sajtóban kizárólag a Népszabadságot említették és az online-ból az Indexen és az Origón kívül a 444-et, az Átlátszót és a Direkt36-ot. Nem került szóba sem a Simicska-féle médiabirodalom, sem a HVG, sem a Népszava-Szabad Föld-Vasárnapi Hírek-csoport, sem a vidéki lapok, amelyek közül a Népszabadság bezárása után legalább nyolc olvasottabb, mint bármelyik országos politikai lap.