Szörnyhal került horogra a Holt-Tiszában

A magyar halállományra veszélyes szörnyhal került horogra: gyümölcsevő piráját fogtak az Alcsi Holt-Tiszából. A Magyarországon nem jellemző halfajt még július 5-én fogta ki Csonó Tibor horgász a Szolnok térségében lévő Holt-Tiszából – adta hírül a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. Mint írják, a gyümölcsevő piráját elsőként Magyarországon 1991-ben, a paksi atomerőmű csatornájában észlelték. 2016 júliusában az Abaújkert és Gibárt összekötő műút mellett elhelyezkedő bányatóból egy újabb egyed került elő. A nevét onnan kapta, hogy amikor a nagy folyók elárasztják az erdőket, ez a hal körülbelül 5 hónapot az erdőben tölt, gyümölcsökkel és magokkal táplálkozva. A fiatal példányok és az ivadékok, egészen az ivarérettségük eléréséig az úgynevezett fekete vizekben élnek. A fiatalok tápláléka zooplankton, rovarok, csigák és elbomlott növényi részek.

A gyümölcsevő pirája testfformája a pirájáéhoz hasonlít, de sokkal nagyobbra nő és az aló állkapocs nem áll úgy ki, mint a pirájáé, ezenkívül teste magasabb, hosszúkás, oldalról lapított. Szemei nagyok, és a háta erősen ívelt. Testének alapszíne fekete, vagy sötétszürke és a középső részén foltokkal tarkított. Úszói fekete színűek és a mellúszók kicsik. Nagyon gyorsan nőnek, ezért az akváriumukat hamar kinőhetik! Érdemes több 1000 literes medencében tartani őket. Hosszú életű hal gyakran él 20 évnél tovább, természetesen ez függ a tartási körülményektől is. Természetes élőhelyén a fiatal egyedek nagy csapatokban úsznak, de idősebb korukra inkább magányosan élnek. Hasonló méretű, nem túl agresszív halakkal jól tartható. Ijedős hal, ha megijed gyakran nekiúszik az akvárium üvegének, vagy a dekorációnak, amit tönkre is tehet. A hímeknél a hátúszó hegyesebb, míg a nőstényeknél inkább lekerekített – jellemzi a halfajt a tropus-szeged.hu a diszal.info információi alapján.

Szörnyű veszélyt jelent a hazai halálományra a Dél-Amerikai piraja

Noha Sólyom Norbert biológus szerint, miután a 13 Celsius-fokos vízhőmérséklet alatt elpusztul, a pirapitinga nem valószínű, hogy megtelepedik a hazai vizekben, ismeretlen betegségekkel azonban még veszélyeztetheti a halállományt.

Egy trópusi halbetegség elterjesztése az adott víztér őshonos halállományára jelenthet komoly veszélyt.

Sólyom Norbert biológus arra hívja fel az akvaristák figyelmét, hogy amennyiben díszhalaikat megunták, vagy anyagai okok miatt nem tudják eltartani, ne a természetes vizeinkbe engedjék szabadon, hanem próbálják meg értékesíteni, esetleg eladományozni. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Készítette: Fir0002/Wikipédia)