Szobordöntés

Deák Dániel, a Corvinus nemzetközi és összehasonlító adójoggal foglalkozó egyetemi tanára, a Gazdasági Jogi Tanszék megbízott vezetője az Oktatói Hálózat nevében visszautasította az újabb kormányzati beavatkozást az egyetem belügyeibe. Szerinte Rétvári Bencének a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkáraként semmiféle kompetenciája nincsen a felsőoktatással kapcsolatban.

Azaz: Rétvári politikusként fogalmazott meg elvárásokat a hatalom képviseletében. Ami elfogadhatatlan.

Az államtitkár akciója azt is jelzi: tisztázatlan ma Magyarországon a politika és az egyetem viszonya.

– Ez a kormány rengeteg olyan szabályt felrúgott, amelyről korábban nem tudtuk volna elképzelni, hogy ez lehetséges – mondja Deák Dániel.
Úgy véli: normális társadalomban politikai felhangok nélkül lehet beszélni Marx szerepéről.

Csakhogy ez most álvita, amely leginkább a Magyarország jövőjét, gazdasági és politikai mozgásterét, függetlenségét évtizedekre meghatározó, fű alatt megkötött paksi paktumról igyekszik elterelni a figyelmet. Ugyanakkor a kormány demagóg jelszavakban megnyilvánuló kommunistaellenes attitűdjét is hivatott demonstrálni.

Miközben – éppen a központosító kormányzati törekvések és a drasztikus forráselvonás következtében – már nem létezik az egyetemi autonómia. Az utóbbi években erőforrásainak nagyjából harmadát elveszítette a felsőoktatás, ami a szellemi erőinek, oktatóknak és hallgatóknak is ilyen arányú csökkenését jelenti.

Deák Dániel állítja: a mostani kormányzat mélységesen bizalmatlan az egyetemi szférával szemben. Úgy tekint az egyetemi polgárokra, mint akiket valamilyen módon kordában kell tartani.

– A munkaalapú társadalom lényegében tudás-, értelmiség- és szellemellenességet jelent – szögezi le az egyetemi tanár.

Hozzáteszi: a kormány számára a tudás gyanús, mert a tudás szabadság. Ezért kerülnek előtérbe a sokszor értelmetlen szakképzési programok. Ezért nyilatkozik olyan képtelenséget a kormány félhivatalos képviselője, hogy „túlburjánzott a felsőoktatás”.

Az egyetemek vezetői fölé gazdasági főigazgatókat, kancellárokat neveztek ki, akik a források felhasználásáról döntenek. Márpedig képtelenség akadémiai szabadság és egyetemi autonómia az egyetemek gazdasági és szervezeti autonómiája nélkül.

Klinghammer Istvánt azért nevezte ki a kormány a felsőoktatásért felelős államtitkári posztra, hogy a tavalyi durva megszorítások, diákdemonstrációk után pacifikálja az egyetemi szférát. A szaktárca az oktatási kerekasztallal való többszörös egyeztetés mellett kidolgozott egy oktatásstratégiai törvényjavaslatot, amelynek bár vannak belső ellentmondásai, fontos reformelemeket tartalmaz. A munka azt a látszatot keltette, mintha a kormányzatot szakmai érvekkel jó irányba lehetne terelni.

A törvényjavaslatot decemberben a kormány úgy söpörte le az asztalról, hogy nem is vette napirendre.

Viszont Marx marad. Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora válaszában jelezte Rétvári államtitkárnak: a rendszerváltáskor az egyetem levetette a Marx Károly nevet, de a szobrot a helyén hagyta. Az ugyanis az intézmény múltjának része.

Deák Dániel is úgy látja: nincs az egyetemen olyan ember, aki kétségbe vonná Marx jelentőségét. Ha valaki szociológiát tanít, Max Weberrel, Durkheimmel és Marxszal mindenképpen foglalkoznia kell. Ha valaki nemzetközi gazdaságtörténetet oktat, Marx akkor is kihagyhatatlan. S ma már a történészek körében is él a nézet, miszerint Marx az európai humanizmus kiemelkedő képviselője, akinek nagyjából annyi köze van a kommunista diktatúrához, mint a Názáreti Jézusnak a KDNP-hez.