Szó sincs róla, hogy saját akaratukból élnek az utcán emberek
Nyitrai Imre azt állította: viszonylag stabil a folyamatosan utcán élni kívánók száma, s hogy ma Magyarországon nem kellene az utcán élni, hiszen az ország képes az ellátórendszerét fenntartani és mindenki lakhatását biztosítani.
Balog Gyula a 168 Óra Online-nak elmondta: négymillió ember van Magyarországon, akit érint a lakhatási válság. A hajléktalan embereknek az utcán élés kényszer, többek között azért is, mert a hajléktalan-ellátóhelyeken nincs elég férőhely. Tizenkétezer hely van körülbelül harmincöt-negyvenezer hajléktalan emberre, ezért minden ágyra legalább hárman jutnának, és a létező szálláshelyek sem biztosítanak emberhez méltó lakhatást (poloskák, a magánszféra hiánya, nem megfelelő biztonság).
A kormányzat a probléma magasabb szintű kezelésére, a lakhatásba való visszajutás segítésére sem áldoz kellőképpen. A 168 Óra is megírta: nem költségvetési forrásból, hanem uniós pénzből indítja a kormány azt a programot, amelynek keretében 1,7 milliárd forintból segítik a hajléktalan emberek lakhatását például támogatott albérletekkel, szociális segítséggel, hogy vissza tudják vezetni őket ahhoz az életvitelhez, amelytől eltávolodtak.
Az államtitkár által említett belügyminisztériumi hajléktalanfoglalkoztatási programról A Város Mindenkié csoport tagja azt mondta: ebben kevés embert tudnak foglalkoztatni, a kifizetett összegek pedig nem elegendők ahhoz, hogy a lakhatást és a létfenntartást is biztosítsák a hajléktalan emberek számára.
