Ezek az alattomos buktatók gáncsolhatják el az adóvisszatérítés kézbesítését

Orbán Viktor bejelentése után a kormány október 3-án adta ki a hivatalos kormányrendeletet, amely szerint minden családi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő állampolgárnak visszatérítik a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadóját. Az Ekho és a KATA esetében ez az összeg a 2021-es tételes adó negyedét jelenti. A koncepcióval kapcsolatban eleinte több aggály merült fel, azóta azonban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hivatalos tájékoztatóban tisztázott néhány megválaszolatlan kérdést.

Az adóvisszatérítés azoknak a családi kedvezményre jogosult szülőknek jár, akik megfelelnek az alábbi feltételek valamelyikének:

• gyermek után szülőként családi pótlékra jogosultak,
• várandós nők és vele közös háztartásban élő házastársuk
• a családi pótlékra saját jogukon jogosultak,
• rokkantsági járadékban részesülnek.

A 2021-ben végzett önálló és nem önálló, valamint egyéb jövedelem adója, az Ekho kétharmada, és a katások utáni tételes adó negyede is visszajár az érintetteknek. Amennyiben mindkét szülő bejelentett munkahellyel bír, mindketten megkapják a támogatást. A visszatéríthető összegnek természetesen van egy felső határa, amelyet a 2020-as év decemberének adatai alapján számolt éves átlagbér és a 15 százalékos adókulcs szorzata határoz meg, ez pedig ezer forintra kerekítve maximum 809 000 forint. A visszatérítésre 2022. február 15-ig lehet számítani, nagyjából 1,9 millió embert érint, és a költségvetést mintegy 600 milliárd forintra terheli majd ez az akció.

Az ötlet első pillantásra igen kedvezőnek és egyszerűnek tűnik, ám sajnálatos módon nem biztos, hogy a gyakorlatban is minden kedvezményre jogosult család nyerni fog vele. A 168 megkérdezett egy szakértőt, pontosan milyen buktatókra figyeljen az, aki a miniszterelnök ígéretei nyomán tűkön ülve várja a neki járó visszatérítést. Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a sikeres kézbesítéshez minden érintett aktuális bakszámlaszámára és élő lakcímére is szükség van, ellenben

nincs rá garancia, hogy a NAV ezekről naprakész információkkal rendelkezik.

A családi pótlékot az egyik házastárs kapja, így az ő lakcíme és bankszámlaszáma minden bizonnyal könnyen elérhető, azonban sok esetben a másik félnek is járna a visszatérítés, az ő adatai azonban nem feltétlenül szerepelnek a rendszerben.

„Ilyen helyzetben az egyetlen megoldás, ha az illető a NAV által rendszeresített nyomtatványon megadja a bankszámlaszámát, mintegy bejelentve azt a NAV felé” – magyarázza Zara László. Hozzáteszi, ez mindenképpen szükséges ahhoz, hogy a jogosult felek hozzájussanak a nekik megígért visszatérítés összegéhez, mert a kereső foglalkozások alapján a lakcímet meg lehet találni, csakhogy az nem mindig egyezik a tényleges lakóhellyel. A szakértő szerint valójában az a legnagyobb kérdés az SZJA-visszatérítéssel kapcsolatban, miképpen tudják majd ténylegesen elérni az összes jogosultat, és ez a folyamat rengeteg hibalehetőséget rejt magában.

A másik bökkenő a különböző adózási típusokhoz és az azokhoz tartozó bevallásokhoz köthető. Zara László kiemelte, 

a NAV csak azt az összeget tudja visszautalni, amelyet a kifizető, vagy a munkáltató lejelentett az adóhivatalnak,

ilyen esetben a munkáltatónk becsületességén múlik a visszatérítés összege. Bérbeadásnál az abból származó jövedelemmel a bevallásban kell elszámolni. A szakértő szerint itt probléma merülhet fel. Ha az kifizetőtől származik, de magánszemély nem adja be a bevallást például januárban, akkor a NAV-nak csak az az összeg áll rendelkezésére, amennyit előlegként a kifizető levont. Ha a bérbeadás adója több lesz a bevallás alapján, a különbözetet csak a bevallás beadása után kapja vissza, de ha kevesebb, akkor azt vissza kell fizetnie. Ha valaki magánszemélynek ad bérbe, az viszont az adó visszatérítésében csak az SZJA-bevallás beadása után részesülhet. Ez persze mind attól függ, az adott személy mikor hagyja jóvá a bevallását, elfogadja-e a NAV által kiajánlottat, vagy saját magának tölti ki azt. Annak tükrében számíthat az utalásra, hogy ezt mikor teszi meg. Szerencsére ebben a bevallásban meg tudja adni az aktuális címét és a bankszámlaszámát is.

„Előfordulhat, hogy valaki számít a pénzre február 15-ig, mert olvasta a hírekben, hogy neki ez jár, és mégsem fogja megkapni”  

– mondja Zara László,  nyomatékosítva, hogy a bankszámlaszám bejelentése nélkülözhetetlen lehet ebben a helyzetben. 

További bonyodalmat okozhat a családi kedvezmény igénybevétele. Ilyenkor a szülő nem fizette meg az adót arra az összegre, amely a gyerekek után családi kedvezményként jár, csak a fennmaradó részre. A szakértő leszögezi: „Aki kimerítette ezt a kedvezményt, és nem volt adófizetési kötelezettsége, az már nem fog visszakapni a személyi jövedelemadóból semmit sem”. Csak azok juthatnak hozzá a visszatérítéshez, akik ezen felül még rendelkeztek fizetendő adóval.

Az sem jelent azonban biztosítékot, ha az adott személy nem vette igénybe a családi kedvezményt, vagy csak kevesebbet igényelt. Ugyanis ebben az esetben a 2021-es évben a kelleténél több adót fizetett be, amit természetesen visszakap, már ha nem dönt úgy év végén, hogy a családi kedvezményt a bevallásánál helyesen veszi igénybe, vagy a szülők esetleg módosítják annak megosztását. Zara László állítása szerint ebben a helyzetben a befizetett többletadót kapja vissza a visszatérítésnél, ebből viszont az a kellemetlenség következhet, hogy adófizetési kötelezettség keletkezik a bevallásban. Ez azért történhet meg, mert az automatikus rendszer nem fogja egyénenként megvizsgálni, az illető jól számolta-e ki a családi kedvezményt, helyesen vette-e igénybe azt „Ezért is elengedhetetlen, hogy az adófizetők helytállóan nyilatkozzanak” – jelenti ki, majd hozzáteszi: „Fontos, az is, hogy a február 15-ig kiutalt összeg egy előleg, amely az adózó bevallása alapján módosulhat. A tájékoztatásokban ez nem igazán hangzik el.”

A szakértő szerint a gyakorlatból látható, hogy a nyilatkozók nem minden esetben figyelnek a hibákra a jövedelem és a munkabér elszámolásoknál, illetve a családi kedvezményes dokumentumoknál. Úgy látja, fontos szempont lesz ennél az akciónál, hogy a bérszámfejtők az elmúlt években mennyire foglalkoztak ezekkel a felmerülő akadályokkal, miként javították ki az ellentmondásos, vagy nem megfelelő nyilatkozatokat, javult-e a rendszer a kezdetekhez képest.

„Koncepcionálisan működhet az adóvisszatérítés ötlete, de lesznek benne hibák” – jelentette ki Zara László hozzátéve, hogy az SZJA-visszatérítés rengeteg plusz adminisztrációval, informatikai munkával, adatfeldolgozással jár majd, amelynek valószínűleg hatalmas költsége lesz. Mindezek ellenére összességében nem tartja kivitelezhetetlennek, és a cél érdekében az imént felsorolt hibák elkerülhetőségére figyelmeztet mindenkit.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban adott interjúja előtt a Kossuth Rádió stúdiójában 2021. október 8-án. Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)