Szerződések az állami szektorral

A 2011. évi CXCVI. új törvény 17. paragrafusa kimondja, hogy a magyar állam vagyonát érintő szerződések csak magyar nyelven köthetők meg, és e szerződésekre csak a magyar törvény vonatkozik, továbbá, azt is kimondja, hogy jogvita esetére kizárólag a rendes bíróság illetékességében lehet megállapodni. Az ilyen szerződések esetében kifejezetten tilos a választott bíróságra vagy a választott eljárásra vonatkozó záradék alkalmazása.

A korábbi félelmekkel ellentétben, a szabályozás nem visszamenőleges hatályú, és nem vonatkozik a már megkötött választott bírósági záradékra. Mindenesetre a törvény nem tartalmazza azt a kezdetben tervezett korlátozást, miszerint csak 400 millió forint (1,37 millió euró) feletti perérték esetén semmis a választott bíróságok bevonása.

A magyar a szerződés nyelve

Az új előírások nemcsak a választott bírósági gyakorlatra vonatkoznak, hanem minden jövőben kötendő szerződésre, amelyet a magyar állammal, egy magyar területi szervezettel vagy állami vállalattal kötnek meg, mert többé sem a szerződés nyelve, sem az alkalmazandó jog nem választható meg szabadon.

Csak találgatni lehet azokat az okokat, amelyek miatt a magyar választott bírósági szakemberek aggályai ellenére a nemzetközi szerződések esetében is megtiltották a választott bírósági záradék alkalmazását. A szabályozás egyértelműen a protekcionizmus irányába mutat, és azért sem indokolt, mert a többi igazságszolgáltatási szervvel és a választott bíróságokkal szemben is jelentős bizalmatlanságot ébreszt.

Számtalan nemzetközi választott bíróság működik olyan tekintélyes választott bírósági intézmények felügyelete alatt, mint amilyen a Párizsban székelő Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC), vagy az Osztrák Gazdasági Kamara Nemzetközi Választott Bírósága (VIAC), de a Londonban, Zürichben, Stockholmban és Németországban levő választott bírósági szervezetek is a legmagasabb jogászi színvonalon folytatnak le tisztességes és független eljárásokat.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a nemzetközi szerződések elképzelhetetlenek választott bíróságra vonatkozó záradék nélkül. Ez nem csupán az állami bíróságok függetlenségét és ezeknek a bonyolult gazdasági kérdésekben való jártasságát érintő kételyek miatt alakult így, hanem sokkal inkább amiatt, hogy az utóbbi években csaknem a világ valamennyi államában lehetővé tették a választott bíróságok döntéseinek a végrehajtását, és ezért az államokkal és az állami vállalatokkal kapcsolatos határokon átnyúló gazdasági pereskedéseket a választott bíróságok sikeresen, elfogadható időtartam alatt és átlátható költségek mellett tudták megoldani.

Magyarországon a helyi választott bírósági pereskedéseket is érinti a magyar állammal kapcsolatos választott bírósági záradékban való megegyezés tilalma. Hogy a nemzetközi választott bíróságok kizárása mellett jogszerű-e az állami bíróságokra történő a korlátozás, az egyelőre megválaszolatlan kérdés. Rendszerint a nemzeti választott bíróságok is magas színvonalú szakmai normát testesítenek meg.

Jogi visszalépés

Az állami vagyonnal kapcsolatos nemzetközi szerződésekben alkalmazott választott bírósági záradék általános érvényű betiltása mindenképpen visszalépés a jogfejlődés és a jogbiztonság területén, és a nemzetközi vállalatok magyarországi üzletkötéseinél féksaruként működik majd.

Ezzel a törvényi előírással kapcsolatban eddig még nem terjesztettek be jogi kifogást. Még az a kérdés is nyitott, hogy ez a magyarországi törvényi előírás milyen mértékben ellentétes a nemzetközi szerződésekkel. Csak remélni lehet, hogy amint az már legutóbb más esetekben is megtörtént, Magyar Országgyűlés és a kormány felismerik, hogy az ország gazdasági érdekét szolgálná ennek a törvényi követelménynek a visszavonása.

Fordította: dr. Gonda László