Szerdán döntenek a római-parti mobilgátról

A Budapest.hu oldalon kedden közzétett, Bagdy Gábor és Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesek által jegyzett előterjesztésben azt javasolják, hogy „a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén” épüljön meg. Ezt a III. kerületi önkormányzat és a Fővárosi Közgyűlés korábbi határozatai, a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottságának szakvéleménye, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsának munkabizottsága szakmai állásfoglalásának figyelembevételével, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem összehasonlító tanulmánya alapján javasolják.

A határozat elfogadásával a testület felkérheti Tarlós István főpolgármestert, hogy a következő ülésen terjessze a közgyűlés elé a Duna-parti nyomvonalon megvalósítandó árvízvédelmi létesítmény vízjogi engedélyezési és partrendezési terveit.

Gát-ellenes tiltakozók a Városházánál
Fotó: Kökényesi Gábor

Az előterjesztők javasolják azt is, hogy „az elsőrendű árvízvédelmi létesítmény” elkészültét követően az első két – harmadfokot elérő vagy azt meghaladó – árvízi védekezés alkalmával a parton felállítandó mobil árvízvédelmi fal mellett a Nánási út–Királyok útja-nyomvonalon meglévő védmű „kulisszanyílásait” is zárják majd le.

A Fővárosi Közgyűlés a javaslat elfogadásával kinyilváníthatja elkötelezettségét a part jelenlegi rekreációs és sportfunkciójának megőrzésében és e jelleg erősítésében, valamint úgy dönthet, hogy a védmű megépítését követően sem változhat a partszakasz alapvető funkciója és jellege, tehát nem kezdeményezi és nem támogatja a vonatkozó településrendezési eszközök e céltól eltérő módosítását.

Az előterjesztésben felhívták a figyelmet arra, hogy Budapest III. kerületének az Aranyhegyi-patak, Szentendrei út és Barát-patak által határolt része a főváros árvízvédelmi szempontból legveszélyeztetettebb területe. A Csillaghegyi-öblözet – beleértve a Római-part – területén közvetlenül hozzávetőlegesen 55 ezer ember árvíz elleni biztonságának megteremtése kiemelt feladat, írták.

Mint fogalmaztak, „a római-parti védmű építésének szükségessége több évtized óta fennálló megoldatlan probléma, mely nagyon összetett, de mivel árvízvédelmi műtárgyról van szó, a műszaki szempontok a meghatározók”. Hozzátették, hogy a part teljes rendbetétele, rekultivációja, új közösségi terek kialakítása mind-mind a beruházás részét képezik, és megvalósításuk egy időben történik a védmű kiépítésével.

A beruházás célja a főváros egyetlen, árvíz ellen védtelen területének a védelme, a terület változatlan funkciója – üdülőpart és sportcélú használat – és a vonatkozó fővárosi településrendezési eszközökben foglalt területfelhasználási kategóriák változatlanul hagyása mellett oly módon, hogy a partfalvédelem és partrendezés is megtörténjen, áll a javaslatban.

A part menti és a Nánási út–Királyok útjai nyomvonalváltozatokkal kapcsolatos szakmai álláspontokat összegezve rámutattak arra: egybehangzóak a vélemények arról, hogy a Római-part – mint a főváros rekreációs szempontból és közösségi térként funkcionáló kiemelt területe – fejlesztésre és területrendezésre szorul. Mind a Csillaghegyi-öblözet területén élők számára, mind a fejlesztésekhez alapvető fontosságú a területrendezés előfeltételeként az árvízvédelmi biztonság.

Kitértek arra, nem indokolható a Nánási út–Királyok útja és a part közötti terület kizárása az árvízvédelemből amiatt sem, mert „a parti területek nagyvízi mederben hagyásával” az egyes árvízi elöntésekkor a meglévő épületek vagy a későbbiekben megépítendő, a terület rekreációs funkcióit szolgáló infrastruktúra kárt szenvedne. Megjegyezték azt is, hogy az árvíz levonulása után pedig jelentős forrást kellene biztosítani a terület fertőtlenítésére.

A javaslat szerint a nyomvonal megvalósításával egyidejűleg rendezhetik a part menti sávot, így – a többi között – kialakíthatják a közlekedést, a közösségi tereket, a vendéglátóegységeket, a játszótereket, továbbá megoldanák a séta, a futás, a kerékpározás „jelenleg összekeveredő funkcióinak” szétválasztását. Rendeznék a szennyvíz- és a csapadékvíz-elvezetést is.

„A Csillaghegyi-öblözet ármentesítésének a parton történő megoldása a feltétele annak, hogy a tájépítészet eszközeivel a használati érték fokozható legyen, maga a fejlesztés teremtheti meg a jobb parthasználati feltételeket” – áll az előterjesztésben.

A helyi népszavazást kezdeményező ellenzéki pártok a döntés elhalasztását kérik.

(MTI)