Szeptemberben kezdődik az őszi ülésszak – a svéd NATO-csatlakozás sehol

A parlament szeptember 25-én kezdődő őszi ülészakának programjában 18 törvényjavaslat szerepel.  

2023. augusztus 23., 13:30

Szerző:

A Népszava információi szerint a kezdődő parlamenti ülésszak tárgyalandó javaslatai között azért nem szerepel Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálása, mert azt még a parlament nyári, rendkívüli ülésszaka előtt nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Ebben az időszakban ugyanis akár napirendre is kerülhetett volna a tavaly nyár óta halogatott döntés.

Július középén a vilniusi NATO-csú előtt váratlanul Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette, hogy ahogy lehet, ratifikálja Svédország egy éve húzódó NATO-csatlakozását – Törökországon kívül még Magyarország blokkolta a csatlakozást. Ekkor azonban már lejárt az országgyűlés tavaszi ülésszaka, ahogy a kormány által kezdeményezett rendkívüli ülésszak is. Az ellenzék azonban július utolsó napjára újabb rendkívüli ülésnapot kezdeményezett, azonban a Fidesz-KDNP-s képviselők nem jelentek meg, ezért napirendre sem lehetett tenni a javaslatot. 

Ez azt jelenti, hogy legkorábban az őszi ülésszak során lehet majd szavazni a svéd NATO-csatlakozásról, ezzel Magyarország lesz az utolsó a tagországok közül. 

A Népszava kérdésére Nagy Richard politikai elemző azt mondta, szerinte elképzelhető, hogy a kormányoldal tovább húzza a szavazást. „Sokáig a kormány úgy tett, mintha az ezirányú külpolitika összehangolásával a török ratifikációtól tenné függővé a kérdést, ám Erdogan júliusi bejelentése láthatóan meglepte Orbánt, ami azt mutathatja, nem tudtak róla, nem volt egyeztetés a felek között. Ez pedig egyúttal azt is bizonyíthatta, hogy Orbán Putyin érdekeit képviseli” – vélekedett.

A képviselők többek között közlekedési törvényekről, az erdőbirtokosság megújításáról, munkavédelmi kérdésekről, a polgárőrség fejlesztéséről tárgyalnak és szavaznak, de az előzetes tervek szerint módosítják majd a közjegyzőkről és az igazságügyi szakértőkről szóló törvényeket is, míg több, jellemzően gazdasági témájú javaslat az EU-irányelveknek megfelelő jogharmonizációs céllal született.

Illetve jövő júniusban önkormányzati és uniós választásokat rendeznek, vagyis a parlamenti munka erősen keveredhet a kampánnyal. 

(Kiemelt képünkön Orbán Viktor miniszterelnök (k) napirend előtt szólal fel a Gazdaság újraindításáról címmel az Országgyűlés idei első ülésén 2021. február 15-én. Jobbról fent Kövér László házelnök. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

 

A kormányzati fejlesztések nyomán már sok ügy elintézhető a mobilunkról, de a digitális okmány egyelőre nem váltja ki teljesen a hagyományos iratokat. Bár a Digitális Állampolgár alkalmazás számos előnnyel kecsegtet, a gyakorlatban még nem mindenhol egyértelmű, hol és hogyan fogadják el az elektronikus dokumentumokat.

A közel-kelet biztonsági helyzete immár a nyugat-európai diplomáciai fórumokat is uralja. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter genfi látogatásán a NATO-vezetőkkel egyeztetett arról, milyen hatással lehet a térség instabilitása Európára – és benne Magyarországra.

Sokan még mindig nem tudják, hogy a legegyszerűbbnek tűnő megoldás – az esővíz elvezetése a szennyvízhálózatba – akár komoly bírság következményét is magában hordozhatja. Egyetlen szabálytalan csatlakozás ára több százezer forint is lehet.

A Balaton partjára érkező nyaralók többsége még mit sem sejt arról, hogy egy új, kellemetlen vendég is velük tartott a nyárba. A tigrisszúnyog csendben, de biztosan meghódítja a magyar tengert, és nemcsak csíp, hanem betegséget is hozhat.