Szélesre nyitja a kaput a rendőri önkény előtt Orbán-kormány új gyülekezési törvénye

2018. október 1., 18:55

Szerző: B.M.

Október elsejétől hatályos az új gyülekezési jogi törvény, ami jelentős visszalépés a békés gyülekezés szabadságának eddigi védelméhez képest. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) készített egy „Gyülekezési jogi 1x1” című kiadványt azzal a céllal, hogy a polgárok tisztában legyenek a szabad tiltakozáshoz kapcsolódó jogaikkal és kötelezettségeikkel.

Már írtunk arról, hogy az új jogszabály meglehetősen tág teret hagy a tüntetések vagy köztéri események betiltására. Ugyanakkor az emberi jogi aktivisták elemzése azt is felidézte, hogy a gyülekezési jogról szóló, új 2018-as törvény egy több évtizedes szabályozás és a körülötte kialakult bírósági gyakorlat helyébe lép. Bár a korábbi törvény hiányosságait részben pótolja (például rendezi az ugyanarra a helyszínre bejelentett gyűlések kérdését a korábban bejelentett gyűlés javára), de legalább annyi új problémát is felvet.

Így például nem világos, hogyan lehet majd ellentüntetést tartani, ráadásul a korábbihoz képest az új törvény jóval kevesebb garanciával övezi a békés gyülekezés szabadságát, példának okáért nem teszi lehetővé a szervező számára, hogy előzetesen szűrje a provokátorokat, s nem rögzíti a rendőrség feladatait a feloszlatás körében.

A jogszabály erőszakmentes magatartásokat is kriminalizál, például egy év börtönnel fenyegeti azt, aki egy gyűlést súlyosan megzavar akkor is, ha a zavarás a vélemény kinyilvánításában ölt testet.

Az új törvény továbbá a jogvédők szerint állami feladatokat terhel a szervezőre, hiszen például ezentúl bírságolható a szervező, ha nem szedi össze a szemetet a gyűlés után.

A legsúlyosabb hibája a törvénynek azonban a TASZ szerint az, hogy szélesre nyitja a kaput a rendőri önkény előtt: a tiltási és oszlatási okokat nagyon tágan, elnagyolt kategóriákkal, példálózva határozza meg, így például ha „megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közlekedés rendjének közvetlen, szükségtelen és aránytalan sérelmével járna”).

Igazán fontossá vált tudni, mit és hogyan tehet a tüntető avagy a rendőr

Fotó: Kökényesi Gábor

A TASZ ellenezte és bírálta az új törvényt, mert a jogvédők szerint a régi törvény reformjával is elérhetők lettek volna a legitim jogalkotói célok. Mindazonáltal a TASZ azt is fontosnak tartja, hogy a jogkereső közönség és a gyülekezési szabadságukkal élni kívánó polgárok ne rettenjenek meg, hanem minél inkább tisztában legyenek jogaikkal és a joggyakorlásukra vonatkozó hatályos szabályokkal.

„Ahhoz ugyanis, hogy az új szabályokat ne lehessen kijátszani a jóhiszemű joggyakorlás hátrányára, a polgároknak minél jobban ismerniük kell a szabályokat: ha tüntetni akarnak, akkor a legrosszabb eshetőségekre is legyen kész forgatókönyvük."

Ezért hasonlóan a korábbiakhoz, tekintettel az új törvényre – valamint a napokban megalkotott végrehajtási rendeletre is –, a TASZ elkészített egy, a gyülekezési jogviszonyok lehető legszélesebb körét közérthetően tárgyaló kézikönyvet, „Gyülekezési jogi 1x1-et”.

A kézikönyv – a tüntetések gyakorlatához igazodva – a gyülekezési szabadság és alanyai, a tüntetés bejelentése, a tiltási okok, a tüntetés megtartása, és a feloszlatás témái köré rendezve, ezeken belül pedig részletesen pontokba szedve ismerteti a szabályozást, és értékeli a szabályozás fényében a gyakran felmerülő eseteket. Ezekre a kérdésekre lehet választ kapni a TASZ kiskátéjából:

1. Mi a gyülekezési szabadság és miért fontos?
2. Kell-e engedély a gyülekezési jog gyakorlásához?
3. Milyen összejövetelek tartoznak a gyülekezési jog és a gyülekezési törvény hatálya alá?
4. Mi a közügy?
5. Mi a választási gyűlés?
6. Mit jelent az, hogy egy gyűlés nyilvános?
7. Mit jelent az, hogy közterület? Csak ott lehet gyűléseket tartani?
8. Ki vehet részt a rendezvényen?
9. Ki szervezhet gyűlést?
10. Ki minősül a gyűlés szervezőjének? Mi a jelentősége annak, hogy ki a szervező?
11. Ki a gyűlés vezetője és mi a feladata?
12. Kik a gyűlés rendezői és mi a feladatuk?
13. Mi a rendőrség feladata a gyűlésekkel kapcsolatban?
14. Mit jelent az együttműködési kötelezettség a rendőrség és a gyűlés szervezője/vezetője között?
15. Mit nem lehet vinni a tüntetésre, mit nem lehet ott csinálni? Milyen korlátozások biztosítják a gyűlés békés jellegét?
16. Mikor és kinek kell bejelenteni a gyűlést?
17. Mikor lehet a 48 órás határidőnél későbbi időpontban megtenni a bejelentést? Mi az a “sürgős gyűlés”?
18. Mikor nem kell bejelenteni a gyűlést?
19. Hogyan lehet bejelentést tenni?
20. Mik a bejelentés tartalmi elemei?
21. Mennyi ideje van választ adni a rendőrségnek?
22. Mikor kell egyeztetést tartania a rendőrségnek?
23. Melyek a hiánypótlás szabályai?
24. Milyen indokkal tilthatja meg a rendőrség a gyűlést?
25. Milyen eseteit nevesíti a törvény a közbiztonság veszélyeztetésének?
26. Milyen eseteit nevesíti a törvény a közrend veszélyeztetésének?
27. Milyen esetekben lehet tiltási ok mások jogainak és szabadságának sérelme?
28. Mi az a „foglyul ejtett közönség”, és mikor tiltható be erre hivatkozva egy gyűlés?
29. Mit tehetek, ha a rendőrség megtiltja a rendezvényt (vagy előírja a feltételeit)?
30. Mi történik, ha ugyanoda és ugyanakkorra több gyűlést jelentettek be?
31. Mi történik, ha a rendőrség megtiltotta a gyűlést, mégis megtartom?
32. Milyen további kötelezettségei vannak a szervezőnek? Mit kell megtennie, és mit nem tehet meg?
33. Mi történik akkor, ha a rendőrség nem veszi tudomásul a bejelentést, de nem is tiltja meg, hanem megállapítja a hatásköre hiányát?
34. Mit jelent az, hogy személy- és létesítménybiztosítási intézkedés (“műveleti terület” vagy “terület-lezárás”)?
35. Mit tehet meg, illetve mit köteles megtenni a rendezvény szervezője?
36. Ki a rendbiztos és mi a kötelessége?
37. Milyen kötelezettsége van annak, aki részt vesz a rendezvényen?
38. Milyen jogkövetkezményei vannak a résztvevőkre vonatkozó tilalmak megsértésének?
39. Készülhet-e rólam kép és hangfelvétel a rendezvényen?
40. A vonulásos rendezvények mennyiben térnek el a helyben tartottaktól?
41. Meddig tarthat egy rendezvény?
42. Mikor van vége egy gyűlésnek?
43. Mi történhet akkor, amikor a gyűlésnek vége van?
44. Ki a felelős a gyűléssel során okozott károkért?
45. Mikor köteles a vezető feloszlatni a gyűlést?
46. Mikor jogosult és köteles a rendőrség a gyűlést feloszlatni?
47. Melyek a feloszlatás közös szabályai?
48. Hogyan jogosult a rendőrség a rendezvényt feloszlatását végrehajtani?
49. Mi a különbség a rendezvény feloszlatása és a tömegoszlatás között?
50. Mit tehet a résztvevő a rendezvény rendőrség általi feloszlatása esetén?
51. Mi az a spontán gyűlés?
52. Mi az a flashmob vagy villámtüntetés?
53. Mi történik akkor, ha az emberek nem mennek haza a tüntetés után?
54. Lehet-e hídfoglalást tartani?
55. Lehet-e maszkban, egyenruhában tüntetni?
56. Mikor jogszerű a rendőri igazoltatás?

A Gyülekezési jogi 1x1 nem jogi elemzés, hanem információforrás – hangsúlyozza a civil szervezet. A jogvédők olyan praktikus ismereteket szedtek gyűjteménybe, példákkal illusztrálva, és a problémás, nem egyértelmű vagy a korábban megszokottól eltérő szabályokat kiemelve, amelyekkel tisztában kell lenniük azoknak is, aki tüntetést szerveznek, és azoknak is, akik tüntetésen részt vesznek.

„Egy olyan fontos politikai szabadság, mint amilyen a békés gyülekezés és tiltakozás joga a demokratikus társadalmakban, tájékozott, felelősségteljes és öntudatos polgárokat kíván"

– tették egyértelművé. A TASZ-hoz hasonlóan problémásnak látja az új szabályozást több ellenzéki párt is. Eltemette például a régi gyülekezési törvényt és rögtön meg is szegte az újat a Momentum éjjel. Orbán Viktor házánál tüntettek, ami az éjfélkor életbe lépett új szabályozás szerint már jogszabályellenes. A Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselői pedig levelet írnak az Országos Rendőr-főkapitányságnak, amelyben folyamatos tüntetést jelent be az ország teljes területére.