Egyre hosszabb a várólista a laborvizsgálatokhoz
A szakrendelők nem bírják ellátni a betegigényeket, ám a a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerint nem növekedett a betegigény, ezért semmi sem indokolhatja a növekvő várakozási időt.
Két tűz közé szorultak a szakrendelők: néhány hete megsokszorozódtak a vizsgálatokat kérő beutalók, a másik oldalon pedig a labormintákat elemző cégek árat emeltek. Miután a finanszírozó a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) viszont havonta csak meghatározott számú vizsgálatot fizet, ezért a szolgáltatók sorba állítják a laborba érkezőket, írja a Népszava.
Van olyan budapesti szakrendelő, ahol már csak május 25-re tudtak időpontot adni. Az érdi szakrendelő főigazgatója, Bárány Zsolt azt írja a közösségi oldalán, hogy a szakrendelő napi maximális kapacitása 4700 vizsgálat, legfeljebb 250 betegnek van esélye aznap a laborba bejutni. Ahhoz, hogy a saját kapacitásaik bővülhessenek részben több hadra fogható laboráló szakemberre, részben több finanszírozásra volna szükség.
A fővárosban sok szakrendelőnek ezekben a hetekben jár le a több éves laborszolgáltató szerződése. Ezek a szolgáltatók eddig úgynevezett „csomagokra” szerződtek (például a NEAK-tól finanszírozásért gyakorlatilag a szakrendelőből érkező valamennyi mintát elemezték), azaz eddig ők viselték a túlfogyasztás kockázatát. Az új szerződésben – az energia-árrobbanás, a forint értéktelenedés és egyéb inflációs költségeikre hivatkozva – már csak darabonkénti áron vállalják a munkát. Ezzel a szakrendelők költségei többszörösére ugranak. Ők is úgy próbálnak védekezni, hogy csak annyi beteget fogadnak a laborban, amennyi a tb-finanszírozásból futja.
Jó néhány kerületi önkormányzat is a zsebébe nyúl, és megduplázzák, triplázzák a szakrendelő tb-laborfinanszírozását azért, hogy mérsékeljék a várakozás idejét, és a sorok hosszát. Ez történik Érden is, ahol a szakrendelőhöz tartozó háziorvosok részben vállaltak némi önkorlátozást a beutaló írásban. Az igazgató pedig a már kiadott vizsgálatkérések teljesítésére átmenetileg - április 3-tól május végig – 30 százalékkal megnövelte a laborkapacitását, aminek a finanszírozási terheit itt is az önkormányzat állja.
A Népszava megkérdezte a finanszírozót, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt, hogy kíván-e a hivatal beavatkozni finanszírozási vagy szabályozási eszközzel a kialakult helyzetre, illetve van-e valamilyen rendszerszerű megoldási javaslatuk a problémára. Válaszukban azt írták:
„A NEAK jelenleg az egészségügyi szolgáltatók 2023. februári teljesítményadatait látja, de ezek nem támasztják alá (…), hogy megnövekedett volna a betegforgalom a járóbeteg szakellátásban, illetve a laboratóriumi ellátásban. A háziorvosi indikátorrendszer 2009. óta működik, ami most prevenciós fókuszú módosításon esett át, azonban a rendszer működésének lényegi elemei nem változtak, így ez a változás nem indokolhatja a „hosszan kígyózó sorokat”. Másrészt tény, hogy a COVID-19 okozta pandaemia után az egészségügyi ellátórendszer most tér vissza a „normál kerékvágásba”, ezért mi inkább örvendetesnek és nem „beteg sorsrontónak” tartjuk, ha minden biztosított megkapja a számára szükséges egészségügyi ellátást”.
(Fotó: Soós Lajos/MTI)
