Szabó Rebeka: ha Gér Mihály visszalépett, Völner Pál is tegye meg

A párbeszédes politikus szerint az ellenzék olyan példát mutat, amelyre a Fidesz nem képes. Interjú. 

2022. február 28., 10:47

Szerző:

A választások előtt az ellenzék berkein belül is történnek változások. Legutóbb például Pest megye 10.számú választókerületében lépett vissza a párbeszédes Gér Mihály, miután kiderült, évekkel ezelőtt egy baleset után érzéketlennek ható megjegyzéseket írt a Facebook-oldalán. Helyére a szintén párbeszédes zuglói alpolgármester és korábbi országgyűlési képviselő, Szabó Rebeka lépett, aki mindezeken felül Karácsony Gergely fővárosi állatvédelmi megbízottja. Gér Mihály incidenséről, az ellenzéki listaállításról és az állatvédelmi feladatok ellátásának folytatásáról beszélgettünk vele.

Miért pont ön indul Gér Mihály helyett a Pest megye 10-es, monori központú választókerület jelöltjeként?

Gér Mihálynak egy hat évvel ezelőtti szerencsétlenség után, egy zárt csoportban sokkos állapotban írt megjegyzései kerültek a nyilvánosság elé nemrég. Ő egy jó ember, rengeteget segít a rászorulóknak, az időseknek. Mégis le kellett vonni a konzekvenciákat, példát kell mutatnunk, ha valaki olyasmit mond és tesz, ami sokak számára visszatetsző. A pártelnökök olyasvalakit kerestek helyette, aki csinált már kampányt és ismeri a vidéket. A jelöltségemet Márki-Zay Péter és mind a hat párt azonnal, egyhangúlag jóvá hagyta.

Mi lesz Gér Mihály sorsa a Párbeszéden belül?

A jelöltségtől visszalépett, de más változás nem lesz, a pártból nem lép ki. A Fidesz még erre sem képes, nem vonják le a következtetéseket. Völner Pálnál fennáll a gyanú, hogy papírzacskóban fogadott el pénzt, mégis bent ül a Parlamentben. Neki sokkal inkább le kéne mondania, mint Gér Mihálynak egy hat évvel ezelőtti, valóban visszatetsző Facebook-poszt miatt, amit azonban már másnap helyesbített és megbánt. Gér Mihály Völner Pállal ellentétben nem is gyanúsítható bűnelkövetéssel .

A Párbeszéd listáján a második helyen szerepelt eddig. Most, hogy egyéniben is indul, változik a sorrend, egyáltalán marad a listán?

Pont mostanában zajlik erről a kongresszusi szavazás a Párbeszédben. A körzetemben a győzelemre megyek, ami nem lesz könnyű a 2018-as eredmények alapján. Azonban a monori központú körzetben élő emberek közül sokan változást szeretnének, így rekordsebességgel gyűjtöttem össze az aláírásokat. Emiatt valóban nem célszerű, hogy a  lista elején maradjak.  


Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu

Kunhalmi Ágnes nemrég nyilatkozott a Párbeszéd és az MSZP közös listás helyeiről, amelyekről folyamatosan vitázott a hat párt. Szerinte az egységes ellenzék a Párbeszédet büntette, mert az ígéretekhez képest még kevesebb helyet akartak biztosítani a pártnak a közös listán.

Nem tudom, Kunhalmi Ágnes mit értett ez alatt.

Azért ön elmondhatja, párbeszédesként valóban így érezte-e.  

Az Egységben Magyarországért pártjai azért működnek együtt, hogy leváltsák Orbán Viktort, de attól még hat pártról beszélünk. Írtunk egy közös programot, vagyis képesek vagyunk arra, hogy a különböző vélemények ellenére megtaláljuk a közös metszetet. Mind a hat szervezet a lehető legjobban szeretné képviselni a saját választóit, amihez minél több országgyűlési képviselőre van szükség. Az elsődleges érdekünk a Fidesz-kormány legyőzése, a konfliktusokat belül kell lejátszani.

De ha ezek a belső konfliktusok kiszivárognak, az mennyire hiteles a választók felé?

Ez egy kicsit fel van nagyítva. A szervezeti érdekeket össze kell hangolni, és eddig minden akadályt sikeresen vettünk. A listáról is volt vita, de ez természetes. A lényeg, hogy a cél érdekében mindig határidőre megszülessen a konszenzus. Ennek érdekében a Párbeszéd hajlandó akár ésszerű kompromisszumok megkötésére is.

Kunhalmi Ágnes szerint a Párbeszéd „büntetése” bizonyos emberek Karácsony Gergellyel kapcsolatos averzióiról szólt. Mire utalhatott?

A választókörzetemben az aktivisták szintjén mindenki nagyon segítőkész, nem érzékelek semmilyen averziót. El tudom képzelni, hogy Karácsony Gergely az előválasztás folyamatában a miniszterelnök-jelöltségtől való visszalépésével vetett hullámokat, amely egyeseket megbánthatott. Nyilván én sem örültem ennek a lépésnek, hiszen az én pártom miniszterelnök-jelöltjéről van szó, de jó oka volt a visszalépésre: a kormányváltás esélye. A tüskéket ki kell húzni, és csak a közös célunkra érdemes koncentrálni.


Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu

A főpolgármester 2020-ban kinevezte állatvédelmi megbízottnak. Akkor különböző ígéreteket hangoztattak az állatvédelmi intézkedésekre vonatkozóan. Hogyan állnak ezek azóta?

Néhány dolog jól halad. Az egyik legsürgősebb tennivaló az Illatos úti ebrendészeti telep működésének és kommunikációjának javítása volt, ami a telep vezetésével, a FÖRI munkatársaival együttműködésben hajtottunk végre. Újjáépítettük a kapcsolatot a civil szervezetekkel, például a Vigyél Haza Alapítvánnyal. Az állatgondozóknak a ZöldEb biztosított tréningeket, és egy plusz kutyafuttató sarok kialakítása is sokat segített a helyzeten. Az ebrendészeti telep egyik célja az örökbeadás, és a tévhitekkel ellentétben nincs helyhiány miatti altatás. A körülmények mellett a kommunikáció is javult: létrehoztunk egy új honlapot a régi, elavult megjelenésű weboldal helyett. A szép fotók, az átláthatóság és a közösségi médiában kialakított aktív jelenlét kifejezetten felpörgette az örökbefogadást.

És mi a helyzet a megígért költöztetéssel?

Ezen is nagyon sokat dolgoztunk, sokat egyeztettünk különböző lehetséges helyszínekről. Mostanra már összegyűlt egy-két elképzelhető opció. Sajnos még nem tart konkrétumoknál a folyamat. Nyilván a Főváros összetett fejlesztési terveket dolgoz ki a különböző régiókra, úgyhogy nem egyszerű egy megfelelő helyet találni egy ebrendészeti telepnek.

Korábban arról beszélt, az Illatos úti telep költöztetésének még ebben az önkormányzati ciklusban meg kell valósulnia.

Ebben a ciklusban legalább egy döntés kell a konkrét helyről, és meg kell kezdeni a kialakítást. Fővárosi szinten tulajdonképpen egy felelős állattartási központot szeretnénk, nem pusztán egy ebrendészeti telepet. Olyan helyet, ahol szemléletformálás is zajlik, ahol a felelős állattartást akár iskolás gyerekeknek is be lehet mutatni, ahol interaktívan kommunikálunk a városban velünk élő állatokról, és ahol a telepen élő kutyák és macskák is jól tudják érezni magukat, amíg gazdára nem találnak. Remélem, hamarosan találunk egy megfelelő helyet.

Amennyiben országgyűlési képviselő lesz április után, abban az esetben is marad a főváros állatvédelmi megbízottja?

Nem valószínű, bár erről még nem tárgyaltunk. A két minőség valószínűleg összeférhetetlen. Ha nem maradhatok, akkor is találunk majd valakit, aki ezeket az ügyeket viszi. Az Országgyűlésben pedig még hatékonyabban tudom érvényesíteni az állat- és környezetvédelmi érdekeket. Bár szakpolitikusként vidékpolitikával és fenntarthatósággal foglalkozom, de az állatvédelem is sok embernek fontos. Nekem szívügyem.


Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu

Egy kormányváltás esetén a következő kormányzatban milyen állatvédelmi intézkedéseket terveznek?

Szeretném ezt országos szinten is kézben tartani. Miután Karácsony Gergely kinevezett állatvédelmi megbízottnak, a Fidesz hirtelen előrukkolt egy miniszteri megbízottal. Az elmúlt tizenegy évben ez addig nem jutott eszükbe. Persze a motivációtól függetlenül az állatvédelemért tenni sose késő, azonban tizenegy év sok idő, pláne kétharmados felhatalmazással, a Fidesz mégsem ért el átütő eredményeket.

Melyek a legnagyobb hiányosságok e téren?

Az utóbbi időben pénzt osztottak egyes civil szervezeteknek, ami remek lett volna, ha nem a kampányérdek vezérelte volna őket. Ma az állatvédelmet Magyarországon a civil szervezetek viszik a hátukon. Van néhány ebrendészeti telep is, hiszen ez kötelező feladat, de sajnos közülük többen elaltatják az állatokat és nem foglalkoznak az örökbeadással. Ezzel párhuzamosan dolgoznak a civil szervezetek,  iszonyatos mértékű energiát és pénzt áldozva az állatok mentésébe és örökbeadásába. Egy átlátható finanszírozási struktúrára, jól célzott pályázatokra lenne szükség, emellett annak ellenőrzésére, hogy mely szervezetek felelnek meg egy objektív, szakmai szempontrendszernek. Ennek érdekében létrehoznánk az Országos Állatvédelmi Alapot, amely évről évre egy fix összeget szán a támogatásukra. Csak hogy tisztán lássunk: a legutóbbi akciót kivéve eddig az állatmenhelyek támogatására mindeddig éves szinten mintegy 300 millió forintot szánt a kormány, ami  kevesebb, mint csepp a tengerben. És több szervezet, akinek nincs saját menhelye, hanem mondjuk ideiglenes befogadókkal dolgozik, ki is maradt a támogatásból. Mi hatékonyabbá tennénk az állatvédelmi hatóságokat, mivel csak az a jogszabály ér valamit, amit be is lehet tartatni. Kineveznénk országos szinten egy állatjogi ombudsmant, ezen kívül az ivartalanítás fontosságának kommunikációjával is foglalkoznánk. A Fővárosban idén tervezünk megszervezni egy ivartalanítási kampányt. Mindehhez persze pénz kell, csakhogy a kormány épp kivérezteti a Fővárost.

A kormány mindig arról beszél, hogy a Főváros a leggazdagabb önkormányzat az országban.

Ez sajnos hazugság, mert többek között az iparűzési adót is drasztikusan csökkentették, illetve rengeteg megígért beszerzést sem biztosít a kormány, nem adott engedélyt bizonyos hitelfelvételekhez. A kormány ott tesz keresztbe a Fővárosnak, ahol tud. Kevés pénzből nehéz csodát tenni.

Márki-Zay Péter azt nyilatkozta, hogy ön a hiteles és fenntartható zöldpolitika megerősítését jelentené a Parlamentben. Erre mi a garancia?

Én erre személyes garanciát vállalok, de remélem, ez az eddigi munkámból is kiderül. Részt vettem a közös ellenzék zöldprogramjának kialakításában. Baloldali zöldpolitikusként azt is látom, hogy nagyon fontos az igazságos zöld átmenet megvalósítása, mert nyakunkon a klímaválság és a védekezésben anyagilag segíteni kell az embereket. A 2022-es választásokon a szavazófülkékben ezt is mérlegelni kell.

(Kiemelt kép: Szabó Rebeka politikus, a Párbeszéd Magyarországért alapítója interjút ad a 168-nak 2022. február 21-én Budapesten. Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu)

Az Európai Bizottság kritikus hangvételű bírálatot fogalmazott meg amiatt, hogy a Budapestre vonatkozó pályázati kiírások késnek, egyértelműen diszkrimiálva az itt élőket. A kormány arra hivatkozva nem írta ki a pályázatokat, hogy a Magyarország számára folyosított uniós támogatás egy része zárolva van, a Bizottság szerint nem ez a valódi ok.