Svung

Trendi negyvenes férfi kapja fel laza mozdulattal a feje fölé a rózsaszín kabátkás gyereket:
– Ott az ördög, látod? Jól nézd meg!

Gyurcsány nem hallja őt a színpadról, csak mosolyog, puszit küld az álmélkodó gyereknek, és fordul is gyorsan vissza egy középkorú pár felé, hisz kacskaringósan hosszú a sor, mondják, csak mondják neki, hogyan beszéljen a tévében, milyen legyen a közös kép, kinek lesz az autogram. A budapesti Szabadság téren délelőtt tíztől este nyolcig fogadónapozott a pártelnök, előtte és utána meg országot jár. Svungban van, semmi kétség.

Új a molinó is, amely hirdeti: „Gyere velem! Kimondom, amit mindenki más körülír, vállalom, amit mindenki más megúszna.” A retorikai és tempóváltás tudatos. Mivel a DK-nak nem jött össze a frakcióalapítás, parlamenten belül, függetlenként jórészt csak az írásbeli kérdések műfaja maradt. Házon kívül viszont nagy a játéktér. Az elnök egy éve tartott éhségsztrájkja nemcsak a világhírt hozta el újra az exkormányfőnek, de a párt is ráébredt: a süteményt és teát azért vitték a Kossuth téren sátorozóknak, mert Gyurcsánnyal és társaival beszélgetni szeretnek a hívek. Innen a mostani fogadóóra ötlete is. Nyári óriásplakát-kampányukkal pedig világossá tették: nem szocialisták, nem függetlenek (ahogy azt a közszolgálati médiumok sugallni igyekeznek), ők a Gyurcsány-párt. A köztéri korteskedést mintegy félmillió háztartást elérő telefonos, majd Facebook-kampány követte, ráadásul a pártelnök maga is hiperaktív. Nemcsak a közösségi oldalon, de a médiában is, sőt, ha kell, Felcsútról forgat videót.

A radikálisabb kommunikációban Gyurcsány júniusban, a Nagy Imre-háznál elmondott (rohadékozó, az Orbán-rendszert leszarozó, a kormány tagjait lemajmozó) beszéde jelentette a fordulatot.

– Van igény az egyszerű, de nem populista beszédre, Őszöd brutális őszinteségére – véli Vadai Ágnes elnökségi tag. – Az emberek nem buták, nem akarnak felelőtlen ígéreteket hallani. A két évvel korábbihoz képest egyre többen állnak szóba velünk, mert látják rajtunk, hogy egyenesen beszélünk.

A stratégiát egyelőre visszaigazolják a számok. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint a biztos pártválasztók körében a DK az Ipsosnál három, a Tárkinál négy, a Mediánnál pedig elérte az öt százalékot. Gyurcsányék 10-12 százalékot szoktak jósolni maguknak, s ezzel biztos parlamenti jelenlétet.

– A DK felfelé tartó hullámban van – mondja Hann Endre, a Medián vezetője. – A szeptemberi mérés még a szocialistákkal való sikertelen tárgyalás előtt készült. Azóta a pártelnök többet szerepel, kezdeményezőbb, amitől joggal várhatnak erősödést. Ha marad a mostani stratégia, vagyis elindulnak önállóan, az adatainkból úgy látom, alighanem át fogják lépni a parlamenti küszöböt.

A Medián méréseiből látszik, milyen kölcsönhatás van az Együtt–PM és a DK között. Bajnai Gordon tavaly októberi színre lépését óriási várakozás előzte meg. 2012 januárja és szeptembere között az aktív elkötelezetlenek (vagyis a választani akaró, de pártot választani nem tudók) körében Bajnai átlagos népszerűsége 38 ponton állt. Gyurcsány ekkor csupán 14 pontot ért el. (A második helyen egyébként 31-gyel Mesterházy Attila végzett.) Amikor Bajnai s vele az Együtt is beszállt a politikába, a DK visszaesett. Miközben korábban, majd egy évig a biztos pártválasztók körében stabil négy-öt százalék szavazott volna Gyurcsányra, az Együtt felbukkanása után ez kettő-négy százalékra zsugorodott.

– Most kezdenek újra öt százalék körül stabilizálódni, azzal párhuzamosan, hogy Bajnai visszatérése után csalódottak az ellenzéki szavazók – magyarázza Hann.

A Medián szeptemberben arra is rákérdezett, szerepeljen-e egy ellenzéki szövetségben Gyurcsány. Az kormányváltó partnerek ugyanis megosztó személyiségére hivatkozva nem látták volna szívesen a DK-elnököt egy nagy összeborulásban. A Medián mérése azonban árnyalja a képet (lásd a grafikont). Az MSZP, az Együtt szavazói és az összes ellenzéki voksoló kétharmada is szívesen látná őt egy szövetségben, de még az aktív elkötelezetlenek fele is. Persze az igazi kérdés az, hogy az exkormányfő nélküli megállapodásra szavazók (és a nem tudommal felelők) mit lépnének, ha Gyurcsány mégis beszállna. Nem mindegy, hogy befogott orral, de oda szavaznának, vagy inkább ellépnének az ellenzéki csoportosulástól. A Gyurcsány-dilemmára a számok nem adnak választ.

– Minél inkább finomítjuk a kérdést, annál sokfélébb válaszokat kapunk – mondja Hann. – Az adatok alapján nem lehet feketén-fehéren kimondani, hogy Gyurcsány visz-e, vagy hoz. Ráadásul óvatosnak kell lenni, mert könnyen lehet, hogy mást mond most a választó, s mást tesz fél év múlva, hiszen addigra a helyzet is változhat.

A DK éppen ebben bízik. Ha stratégiája beválik, és stabilan parlamenti bejutásra esélyes párttá hízik, okkal vethetik fel az év végén, jövő év elején az ellenzéki megállapodás újratárgyalását. Főképp, ha eközben Bajnaiék nem erősödnek. Így, mondhatnák, a 31 egyéni hellyel az MSZP túlfizette az Együtt–PM-et, miközben nekik ajtót mutatott.

Optimális cél lenne az MSZP-vel közös lista, azon pedig egy frakciónyi befutó hely. Persze kérdés, a szeptemberi fordulóban finoman szólva rideg szocialisták pár hónap múltán mitől ölelnék keblükre a DK húzóneveit. Egy megfejtés azért van: a növekvő népszerűségtől. De Bajnaiék után újabb országos listát állítani sem ördöngösség. A döntő kérdés a 106 DK-s aspiráns. A teljes külön indulás ugyanis párton belül is kiverte a biztosítékot, hiszen morálisan nehezen vállalható az ellenzéki térfél továbbszabdalása. Van megoldás: az országos listához szükséges huszonhét jelölt elindul, de előre egyeztetve és a szavazóknak elmagyarázva biztosan bukó körzetekben, így nem veszélyeztetik a kormányváltó mandátumokat. Persze ez a forgatókönyv a nyilvánosságban még nem kerül szóba.

A DK kongresszusán megújul majd az elnökség, színre lép a százhat egyéni jelölt. Úgy tudjuk, a friss belépő, Kerék-Bárczy Szabolcs nemcsak elnökségi tag lesz, de a párt őt akarja indítani a Belvárosban Rogán Antallal és az MSZP–Együtt–PM aspiránsával, Juhász Péterrel szemben. Kerék-Bárczy kérdésünkre azt mondta, ha felkérést kap, vállalja a küzdelmet.

Az MSZP kivár. A pártvezetés úgy gondolja, a DK erősödése átmeneti, miképp Bajnai is volt már fent és lent. A Medián felmérésére válaszul Ipsos-kutatást emlegetnek, amely szerint a pártot még nem választók körében kicsivel még mindig többen vannak, akik egy gyurcsányos szövetségre nemet mondanának. Beszédes, hogy a két hét múlva kongresszust tartó párt – minden valószínűség szerint – olyan listára és szövetségi politikára fog rábólintani, amely nem reagál se a DK, se az Együtt–PM helyzetére, mi több, arra sem, hogy szintén egy Medián-felmérés szerint a kormányváltást akarók 22 százaléka szerint egyáltalán nem született jó megállapodás. Akad szocialista, aki belátja: a párt „túlhajtotta” a DK-problémát, és kommunikációs csatát is vesztett, hiszen nem tudta megmagyarázni, ha annyira együttműködés-párti, miért hagyta menni Gyurcsányt.

Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke is csak annyit mondott ki: ha a DK támogatottsága eléri a parlamenti bejutási küszöböt, nem kizárt, hogy újra tárgyaljanak velük.

Persze Gyurcsány offenzív kampánya nem könnyíti meg a nyitást. A pártelnök hol az MSZP-t vádolja populizmussal, hol az Együttöt azzal, hogy lepaktálna a Fidesszel az alkotmányozás ügyében, máskor meg a Facebook-on posztolja „Attilának” és „Gordonnak” írt SMS-ét, amelyben közös október 23-i megemlékezésre hív.

– Ez az SMS tipikus Gyurcsány. Türelmetlen, provokatív. Olyan helyzetet teremtett, amelyben csak ő nyerhet. Jól mutatja, hogy okkal tartanak a vele való együttműködéstől az ellenzéki térfélen – mondja egy szocialista.

Szigetvári Viktor, az Együtt–PM politikusa emlékeztet: a pártszövetségnek elnökségi döntése van arról, hogy ha közös lista született volna, azon el tudják fogadni a DK-t is. Szigetvári szerint Gyurcsány szeptemberben tudatosan választotta a kijáratot, mert úgy látta, később jobb alkut tud majd kötni.

– Ha újabb tárgyalási forduló lesz, nem ugrunk el. Négy körzet átadásával elvégeztük a feladatunkat, de nem mondjuk, hogy ha van értelme, a kérdés ne nyíljon ki. Az MSZP és mi a legszélesebb, leginkább működőképes szövetséget akarjuk létrehozni, de ebben az esetben az utóbbit hangsúlyoznám. A tárgyalásnak része a bizalomépítés, remélem, a mostani szakaszt ez fogja követni a DK részéről. Az nehezen megy dramaturgiailag, hogy populistázzuk az egyik, gyávázzuk a másik partnert, aztán meg egyezkednénk velük a körzetekről. Ha jól értem Őszöd tanulságát a politikai hazugságokat illetően, azzal nem fér össze, hogy Gyurcsány Orbánnal való kiegyezéssel vádolja Bajnait, holott a DK is aláírta év elején: az alkotmány korrekciója érdekében egyeztetni kell a Fidesszel.

– Gyurcsány régóta építi a „legeslegellenzékibb” imázst – mondja Lakner Zoltán politológus. – Ő mondja a legkeményebbet, és programszerűen is a legkövetkezetesebb ellenzéke a Fidesznek. Kis pártként ezt könnyebben teheti, mint a kormányzásra készülő MSZP.

Ám épp ez lehet az egyik korlátja az erősödésének: nem valószínű, hogy a Fideszben elbizonytalanodottak épp Gyurcsányra voksolnának. Bár adatok pontosan nem mutatják, hol lehetnek a DK-nak tartalékai, valószínűsíthető, hogy eleve Orbán-ellenes szavazók vándorolnak hozzá. Vagyis pluszban nem növelik a kormányváltó tábort, csak a többi ellenzéki párt bázisából harapnak le.

– Gyurcsánynak nemcsak a személye, de a „csomagja” is megosztó – mondja Lakner. – Egy pakkban „árulja” a 2014-es kormányváltást és Őszödöt mint kultikus pillanatot – ezt pedig sokak gyomra nem veszi be, hiányolják tőle az önkritikát.

Lakner szerint az MSZP-nek és az Együtt–PM-nek nem Gyurcsánnyal kellene versenyeznie. Inkább működtetni kellene a szövetséget, Bajnaiéknak pedig megtalálni önmagukat.

– Földrajzórán mondogattuk, hogy mekkora tartalékok vannak Sierra Leonéban. Ez valójában azt jelentette, milyen pocsékul működött az ország. Igaz ez a pártokra is. A szavazói tartalék nem fog a választások előtt előugrani a bokorból.

Mégis hallani ellenzéki politikusoktól, hogy a bizonytalanok az utolsó két hétben döntenek majd. Ám ha addig nem kezd látványosan szűkülni az olló, hiába várnak a fordulatra. Aki pedig belenyugodna a kormányváltás elmaradásába, az más stratégiát visz. Elhangzott már szocialista frakcióülésen, hogy az MSZP-nek hosszú távon a DK megszűnése az érdeke, s tény: ellenzékből jobban lehet építkezni. De kormányt váltani csak győztes szövetség tud.