Suttyomban átírt költségvetés: rossz emlékeket idéz

Nagyon rossz gyakorlat, kvázi a rendeleti kormányzásra való átállás, hogy a kormány parlamenti szavazás helyett rendelettel döntött a GDP közel egy százalékát kitevő összeg átcsoportosításáról – mondta el Mellár Tamás közgazdász, az MTA doktora a Klubrádióban.

2016. december 20., 11:42

A szombati Magyar Közlönyben megjelent egymondatos határozat alapján 306,8 milliárd forintot csoportosít át a kormány a költségvetés különböző fejezetei között. Az egyházi programokra, sportfejlesztésekre és a kisvasutak építésére is több pénz jut, a legnagyobb vesztes Paks lett.

„Ez kézi vezérlésű kormányzáshoz vezet, és erőteljesen emlékeztet engem a szocialista időszakra, amikor a parlament megkérdezése nélkül hoztak döntéseket” – mondta a Klubrádióban a közgazdász, aki szerint az Országgyűlésben, a teljes nyilvánosság előtt kellene megvitatni ezeket a kérdéseket. Még akkor is végig kellene járni ezt az utat, ha a parlamentben várhatóan nem születne eltérő döntés.

Nem ördögtől való – tette hozzá – a költségvetés átírása, mert gyorsan változhat a helyzet. Ám szerinte egyrészt az év végéhez közelebb kellene elfogadni a költségvetést, amikor többet lehet tudni a következő esztendőről, másrészt létezik a pótköltségvetés intézménye, amit az Országgyűlés annak rendje és módja szerint megtárgyalhatna, majd szavazással elfogadhatna.

Száztizennyolcmilliárd forinttal többet költene a kormány az „egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatására”. Mellár Tamás szerint látszik: az állami iskolák kivéreztetése közepette az egyházi iskoláknak juttatott többletforrásokkal véli teljesíteni a kormány az oktatás színvonalának emelését. Emlékeztetett: Lázár János az egyházi iskolákat nevezte az oktatás legfontosabb szereplőinek, és azt mondta, az oktatás célja jó keresztényeket és jó magyarokat nevelni. A közgazdász, aki maga mélyen vallásos, úgy gondolja: meg kellene teremteni a minőségi oktatás feltételeit minden iskolában, nem csak az egyházi intézményekben.

A kormányrendelet alapján 39 milliárddal több jut egyedi sportlétesítmény-fejlesztésekre, tízmilliárddal több keskeny nyomtávú vasúti fejlesztésekre és 27 milliárddal több a Bethlen Gábor Alapnak. A Szegedi Ifjúsági Centrum még idén kap 9,7 milliárd forintot. A Népliget rekonstrukciójára is átcsoportosít a kormány tízmilliárd forintot. Többet kap 3,4 milliárddal a Bozsik Stadion fejlesztése, a budapesti pályafejlesztési program azonban ötmilliárd forinttal kevesebből gazdálkodhat.

A kormány 80,7 milliárd forintot von el a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. tőkeemeléséből, 40,2 milliárddal kevesebbet költene kiemelt közúti projektekre és 59 milliárddal kevesebbet a Nemzeti Olimpiai Központ beruházásaira. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap is negyvenmilliárddal kevesebből gazdálkodhat, a közmunkaprogramtól vonnak el forrásokat.