Sürgetik: az unió keményen lépjen fel Magyarország ellen!

Magyarország alkotmánymódosításra készül, ám közben erősödnek a nemzetköz aggályok a demokratikus normák miatt, írja a Washington Post. A magyar kormányfő nem tudja elfogadni a nemleges választ, még akkor sem, ha az az alaptörvény kapcsán történetesen az Alkotmánybíróságtól érkezik. Hétfőn a Fidesz egyebek mellett éppen egy sor ilyen kifogásolt módosítást akar az alkotmányba foglalni, biztosítva, hogy a kormány menjen tovább a maga útján, függetlenül attól, hogy ki mit mond.

A csomag riadóztatta az Európai Uniót, amely az utóbbi hónapokban már elérte, hogy Orbán felvizezzen egy-két tervezetet, amely arra szolgált, hogy kiterjessze hatalmát mindenre, a jegybanktól kezdve a gazdaságon és a kultúrán át egészen a médiáig. Ezek csak kiragadott példák a nemzetközi bírálatokra a miniszterelnök kezében összpontosuló hatalom kapcsán, miközben a politikus csupán szavakban támogatja a demokratikus elveket és az állam szerepét a magánvállalkozások rovására növeli meg. A Bizottság elnökének szóvivője reményét fejezte ki, hogy Budapesten figyelembe veszik a Barroso-levélben foglalt aggodalmakat, mert Brüsszel nem szeretné, ha az uniós joggal össze nem egyeztethető szabályozás születne, ami a későbbiekre nézve csak tovább bonyolítaná a dolgokat.

Az USA szintén fenntartásait hangoztatta. Hogy a módosító csomag olyan jogszabályokat tartalmaz, amelyek korábban jogellenesnek minősültek, egyértelművé teszi, hogy Orbán nem hajlandó visszalépni, és hogy nem hagyja megkérdőjelezni parlamenti többségének döntéseit.

Szabó Máté Dániel az Eötvös Károly Intézettől úgy értékeli, hogy az Alkotmány ügyében visszakerülnek a 90-es évekbe, és elölről kell kezdeni mindent, ami nagyon veszélyes. A kormány számára viszont a módosítás javarészt technikai ügy, ám egy évvel a választások előtt az ellenzéki pártok zavarodottak és az új választási törvény még nehezebbé teszi, hogy komolyan szembeszálljanak a Fidesszel. Ily módon az orbáni alkotmánykiigazítás hatásai hosszabb időn át érvényesülhetnek.

A parlament mai alkotmánymódosító szavazása miatt összetűzésbe keveredhet az EU-val Magyarország, miután elutasította az a brüsszeli felhívásokat a döntés elhalasztására, véli az Independent. A bírálók, köztük a szombati tüntetés részvevői, azzal vádolják Orbán Viktort, hogy az az ellenőrzés kiterjesztésével akarja megszilárdítani hatalmát. A Fidesz képviselői elvetették mind Barroso, mind Jagland felhívását, mondván, hogy az ország nem enged külső nyomásnak. Maga a miniszterelnök azt ígérte, hogy a szabályozás teljesen megfelel majd az európai elveknek.

Az uniónak most el kell döntenie, akcióba lép-e. A kérdés csütörtökön felvetődhet, amikor összegyűlnek Brüsszelben az állam- és kormányfők. Az ET portugál jelentéstevője szerint a magyar alkotmányozás folyamata csak nagyon töredezetten és szűk körűen tükrözi az európai értékeket. Tavares a lapnak úgy nyilatkozott: el kell érni, hogy a törvények minden tagállamban összhangban legyenek a közösségi szerződésekbe foglalt normákkal.

Az Independent egy másik cikkében sürgeti, hogy az unió lépjen fel keményen Magyarország ellen, mivel Orbán Viktor a jelek szerint azt hiszi, hogy blöffölhet Európával szemben. Ezért Brüsszelnek világossá kell tennie számára, méghozzá gyorsan, hogy téved. A ma elfogadandó szabályozás ugyanis korlátozza a sajtószabadságot és fenyegeti mind az igazságszolgáltatás, mind az egyházak függetlenségét. A kihatások súlyosak lesznek a magyar demokratikus fékek és ellensúlyok szemszögéből. De nem ez Orbán Viktor első kísérlete hatalma riasztó bebetonozására, a nemzetközi nyomás azonban idáig meghátrálásra kényszerítette. Ám az akkori javaslatok az alkotmánymódosítás formájában ezúttal ismét a felszínre kerültek.

Tiltakozásban ez alkalommal sincs hiány: Budapesten demonstráltak, az ET és az USA aggodalmát tolmácsolta. Barroso kifejezetten arra figyelmeztetett, hogy a változtatások a jogállamiságot veszélyeztetik. Válaszában Orbán semmire nem kötelezte el magát, bár megerősítette, hogy elkötelezett az EU-jog iránt, részletekkel viszont nem szolgált. Európának van elég hatalma, hogy szembeszálljon vele: bírságot szabhat ki, megvonhatja a strukturális támogatás egy részét, végül pedig felfüggesztheti az ország szavazati jogát. Mindegyik nyers eszköz, és nem is könnyű bevetni azokat. De Orbán irányvonalával nem lehet tréfálkozni. Az ugyanis szembe megy Európa legalapvetőbb demokratikus értékeivel. Brüsszel dolga, hogy megvédje ezeket az értékeket és megmutassa Budapestnek, hogy az uniós tagság olyan kötelezettségekkel jár együtt, amelyeket nem lehet egyszerűen lerázni.

Hatalma megfosztása fenyegeti az Alkotmánybíróságot – a kormány a tiltakozások ellenére keresztül akarja vinni a vitatott változtatásokat, figyelmeztet a Die Presse. A hétvégi budapesti megmozdulás valószínűleg éppen olyan kevés eredményt hoz az Orbán-féle alkotmánymódosítás kapcsán, mint az, hogy vezető európai politikusok aggodalmukat fejezték ki a demokratikus hatalommegosztás kiüresítése miatt. A csomag részben olyan jogszabályokat emel be az alaptörvénybe, amelyek korábban már jogsértőnek minősültek. Még jobban nyugtalanítja azonban a hazai és külföldi bírálókat az, hogy hosszú távra csonkolják az Alkotmánybíróság hatáskörét: a testületet potenciális zavaró tényezőként gyakorlatilag kikapcsolják a jövőre nézve.

Immár negyedszer változtatják meg Magyarország “gránit szilárdságú” alkotmányát, számol be a Der Standard. A miniszterelnök minden eddiginél mélyebben nyúl bele a dokumentumba. Orbán a parlamenttel hagyatja jóvá az Alkotmánybíróság hatalomfosztását: a tesület az alaptörvény megítélésénél a jövőben nem támaszkodhatna saját eddigi értelmezéseire, de más hatásköreit is elveszti. Bírálók alkotmányos puccsról beszélnek, amellyel Orbán szerintük még jobban be akarja biztosítani hatalmát. A politikus a kifogásolt javaslatok közül csupán a regisztrációról mondott le. Viszont mégiscsak kijelölhet bíróságokat bizonyos esetekben az OBH elnökasszonya. Szombaton hatezren vonultak tiltakozásképp az utcára, de felemelte szavát a tervezet ellen Európa valamint az Egyesült Államok is.

Hacsak nem jön váratlan fordulat, a magyar parlament hétfőn megszavaz egy sor alkotmánymódosítást, és emiatt ismét kiéleződik a feszültség az Orbán-kormány, illetve az európai intézmények között, írja a Le Monde.

Az ET főtitkára kérte, hogy halasszák el az aktust, de hiába, Barroso pedig telefonon arra igyekezett rávenni a magyar miniszterelnököt, hogy a reform kiigazításával szavatolják a demokratikus értékeket, az alapvető jogokat és a jogállamiságot. Attól félnek, hogy a többi közt az igazságszolgáltatás, a választási hirdetések, a vallásszabadság és a végzett diákok szabad elhelyezkedése ügyében olyan szabályozást vésnek kőbe, amely ellentétben állhat a közösségi normákkal, ráadásul később csak nagyon nehezen lehet azokat módosítani ezeket a passzusokat, hiszen bekerültek az alkotmányba.

Mint a budapesti francia nagykövet pénteken egy tanácskozáson rámutatott: ha túl gyakran nyúlnak egy alaptörvényhez, akkor félő, hogy leértékelik annak jelentőségét, és akkor az az adott igényekhez igazított egyszerű harci szöveggé válik, amivel a diplomata nyilvánvalóan a magyar esetre célzott.

A bírálatok lecsendesítésére Martonyi János levelet küldött az összes uniós kollégájának, azt hangsúlyozva, hogy a mostani válság csupán félreértésből adódik, és hogy a magyar fél teljes mértékben tiszteletben tartja az európai normákat, szabályokat. Az alaptörvény ellenfelei megszállták a Fidesz-székház udvarát, az ellentüntetők pedig olyan molinót emeltek magasba, amelyek az összes “hazaáruló” fotója látható volt, ideértve Simort, Gyurcsányt és Bajnait.