Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége számos feladatot ró az országra
Stepper Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója arról beszélt a Jazzy rádióban, hogy milyen feladatokkal kell szembenéznie Magyaroszágnak az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi tagjaként.
Stepper Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Nemzeti Közszolgáltai Egyetem docense volt a Jazzy Rádió Business Class műsorának vendége, aki arról beszélt, hogy miféle adminisztratív feladatokat, lehetőségeket jelent Magyarország számára, hogy Európai Unió Tanácsának soros elnökségét tölti be.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége valójában „elnökségi triót” jelent
Stepper Péter szerint az Európai Unió soros elnőki tisztével járó feladatokra sokkal inkább lehetőségként, mint teherként kell tekinteni.
„Magyarország abban a helyzetben van, hogy 2011-ben voltunk először tanácsi soros elnökségért felelős ország. A 2004-es csatlakozás miatt nem kellett megvárni, mire ránk kerül a sor az összes tagállammal, de ebből az is következik, hogy legközelebb még az is lehet, hogy csak 27 év múlva leszünk újból egy soros elnökségi szerepben”– mondta a kutató, majd hozzátette: „Alapvetően trió rendszerben működik az elnökség, tehát a 27 év az túlzás volt. Egy elnökségi trió hat havi rotációban követi egymást, ami azt jelenti, hogy Magyarország most itt a belga-spanyol-magyar elnökségi triónak az utolsó országa. Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen együtt kell dolgozni a korábbi triót adó másik két országgal, abban a programban, amiről volt egy hozzávetőleges megállapodás, és segítenünk kell majd a következő triónak a munkáját, ami Dánia, Lengyelország és Ciprus három országát tömöríti, akik majd a következő elnökségi tanácsi triót fogják alkotni.”
A magyar miniszterek fogják vezetni az Európai Tanács üléseit, kivéve a Külügyi Tanácsot, mert annak az üléseit az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elnökli. Ezt azt is jelenti, hogy a magyar miniszterek fogják bizonyos értelemben meghatározni a napirendeknek a pontjait, és általában azt, hogy a napirendi pontok hogyan kövessék egymást. Ez egy informális befolyás mindössze arra nézve, hogy merre haladnak az ügyek.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2024. június 4., 11:28
Ausztria is támogatja a belga külügyminiszter javaslatát, hogy fosszák meg a magyar kormányt a vétójog lehetőségétől.
Külföld
2023. szeptember 6., 11:50
Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter az APA osztrák hírügynökségnek adott szerdai interjújában jelezte: nem ért egyet azokkal a törekvésekkel, amelyek megvonnák Magyarországtól az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.
„Ezt a folyamatot értelemszerűen nagy felelősséggel kell menedzselni, de azért arra nem érdemes számítani, hogy itt a magyar elnökség hat hónapja alatt, valamilyen rendkívül jelentős összeurópai kérdésben lenne átütő eredmény, több okból sem. Egyrészt azért, mert most jönnek az EP választások, és ennek szoros következményeként az új Bizottság összetételének a kialakítása” – mondja Stepper Péter, aki szerint az új bizottság ideálisabb forgatókönyv szerint szeptemberben vagy októberben alakulhat meg, de a szkeptikusabb hangok szerint a decemberi megalakulás sem kizárt.
„Amennyit informálisan tudtam beszélgetni a magyar államigazgatási vezetőkkel, akik ezért felelősek, azt hiszem, hogy a reális elvárások, amiket ők egyébként ilyen nyilvános konferenciákon is megfogalmaztak, hogy elő tudjuk segíteni Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozását, tehát ez mindenképpen egy olyan folyamat, aminek örülnénk, hogyha a mi elnökségünk alatt záródna le. Illetve, hát hogyha lesz valamilyen fajta újratárgyalása a nagy európai migrációs paktumnak, akkor erre legyen valamilyen befolyása a magyar kormányzatnak” – foglalta össze a kutató azokat a várható fejleményeket, amely a magyar soros elnökség alatt mehetnek végbe.
Európai Unió viszonya az orosz-ukrán háborúhoz meghatározó eleme ennek az időszaknak
„Én azt gondolom, hogy mivel eleve a spanyol-belga-magyar trió programjában nagyon fontos elem az EU kül- és biztonságpolitikai dimenziója. Azt gondolom, hogy ez biztos, hogy napirenden marad, bár a magyar kormány álláspontja bizonyos tekintetben azért eléggé szabad szemmel jól látható vagy világos.
Egyfelől, ugye, számos európai állam szeretné, hogyha az Európai Unió külpolitikája kimozdulna a jelenlegi konszenzust igénylő, lassú, de egyébként nagyon demokratikus és a tagállami szuverenitást tükröző rendszerből, és erre is kiterjesztenék a minősített többségi szavazást. Ugye ebben a kérdésben Magyarország mellett áll számos más közép-európai ország, kezdve Lengyelországgal, Szlovákiával. Nehéz elképzelni, hogy mindenki belemenne-e rajtunk kívül abba a reformba, hogy az Európai Unió úgy adjon ki külügyi nyilatkozatokat, hogy abban ne értsen egyet az összes tagállam. Én azt gondolom, hogy ilyen jellegű nagy intézményi reform nincs jelenleg kilátásban, de természetesen számos egyéb kérdést meg kell ugye oldani az EU kül és biztonságpolitikai dimenziójában. Az egyik legnagyobb ügy, az például az Európai Békekeret, Ukrajna támogatásának a mikéntje, hogy azért ennek nem csak egy és kizárólagos módja van, azon felül, hogy az ukránok számára rendkívül fontos a lőszerszállítás, amit az Európai Unió költségvetési keretéből is meg lehetne finanszírozni. Azért számos egyéb humanitárius és gazdasági segítséget is el lehet képzelni, ami mondjuk jobban összhangban van a magyar kormányzat békepolitikájával” – foglalja össze a szakember.
A teljes beszélgetés meghallgatható a rádió honlapján.
( Fotó: JOHN THYS / AFP)
