Sólyom Lászlónál is kiverte a biztosítékot az Alkotmány Asztala

Az Alkotmány és történelem című rendezvényen a volt államfő, aki az Alkotmánybíróság első elnöke is volt, kiemelte: elfogadhatatlan, hogy az új alaptörvény nem számol teljes hatáskörű Alkotmánybírósággal. Hibának nevezte azt is, hogy mivel "a szemmel látható hatalomkoncentrációt" veszélyeztetné a parlamentet feloszlatni tudó köztársasági elnök, az államfőnek ezt a jogát nem is foglalták bele az új alaptörvénybe.

Sólyom László ugyanakkor úgy látja: az alkotmány működőképes lehet, ha a parlamentáris rendszert működtetni tudja. Jónak nevezte, hogy végül sikerült megvédeni az Alkotmánybíróság bizonyos jogait, amelyek segítségével a testületnek lehet "hatalma a kétharmados parlamenti többség felett". Az alkotmánynak a civil szervezetek életében is jelen kell lennie - hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy egy új alkotmányhoz "nem kell társadalmi változás, az egy technikai dolog", s az alkotmány betűje és a valóság között felléphet disszonancia, ugyanazon alkotmány alapján szinte ellentétes rendszerek is működhetnek. Az, hogy Magyarországon milyen lesz a politikai rendszer, "az az intézményrendszerben részt vevő emberek szerepfelfogásán múlik" - mondta, hozzátéve: a rendszerváltás utáni eddigi parlamentek elfogadták, hogy az alkotmány felettük áll.

A rendszerváltás után öt év alatt az Alkotmánybíróság elérte, hogy Magyarország része lett Európának alkotmányossági szempontból is, és 20 év alatt "alig valami maradt" a régi alkotmányból. A mostani kormánynak "protestszavazói" is voltak, "az embereknek teljesen jogosan elegük lett az előző nyolc évből" - közölte. Az elégedetlenséget a mostani kormány "az eddigi alkotmányra vezette rá", holott lehetett volna azon a továbbiakban is változtatni - vélekedett.

Sólyom László annak a véleményének is hangot adott, hogy az 1989-1990-es alkotmány "hihetetlen érték". Az Ellenzéki Kerekasztal alkotmányozási folyamatának írásos anyagai ma is megvannak, a jövőre életbe lépő alkotmánynak azonban nem ismerik a vitaanyagait - mutatott rá. Az, hogy azt sem tudták mindig igazán, kik írják az új alaptörvényt, "születési hibának" nevezte, ami szerinte "gyógyíthatatlan sebeket ejt" az új alkotmányon.

"Hihetetlen dilettantizmusnak" nevezte, hogy az új alaptörvényt kiteszik munkahelyeken, mert meglátása szerint ami igazán lényeges az alkotmányban, az nem tisztázott, "azt suta szertartások nem pótolhatják". Mint a volt államfő elmondta, "a mostani preambulum nem a kiindulópontja a történelemtanításnak", azt helyére kell tenni az oktatásban. Sajnálatát fejezte ki továbbá, hogy jelenleg a közoktatásban nem tanítják az Alkotmánybíróság szerepét.