„Tanár akartam lenni” – Ismerje meg a kormánypártok államfőjelöltjét, Sulyok Tamást

Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban, a Fidesz-KDNP kétnapos, kihelyezett frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón. Kocsis Máté közölte azt is, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz-KDNP EP-listavezetőjének. 

Jövő hétfőn dönt az államfő lemondásának elfogadásáról az Országgyűlés, és a kormánypárti frakciók ezt támogatni fogják szavazatukkal.

Kocsid hozzátette: azt tartják helyesnek, ha minél előbb meg tudja választani az Országgyűlés az új köztársasági elnököt, ugyanakkor ennek időpontjáról egyelőre nem tud nyilatkozni, mert ez függ attól is, hogy az ellenzéki pártok állítanak-e államfőjelöltet.

Mesterségem címere interjúsorozat II. rész: Dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke

Sulyok Tamás: Ahol a politika befolyásolja a jogi döntést, ott meg kell kongatni a vészharangot

Tavaly novemberben az Inforádió Aréna című műsorának volt vendége Sulyok Tamás, ahol a többi között az uniós jog és a nemzeti jog viszonyáról, az Alkotmánybíróság döntéseinek helyéről és szerepéről beszélt.

Arra a kérdésre, hogy „Mit kezdjünk az olyan jelenségekkel mint például amikor az Európai Unió Bírósága a legutóbb a román alkotmánybírósággal kapcsolatban mondta ki, hogy az európai uniós jognak alkalmazási elsőbbsége van a nemzeti joggal szemben, akár még alkotmánybírósági döntésekkel szemben is?” Sulyok Tamás azt felelte: „Az, hogy az Európai Unió jogának alkalmazási elsőbbsége van – idáig ez a tétel helyes és igaz. Itt az a kérdés, hogy minden, tehát mondjuk az alkotmányokból, tagállami alkotmányokból levezethető minden kérdéssel szemben is elsőbbsége van-e, mert ha ez így van, akkor tulajdonképpen egy birodalomban élünk és nem abban az Európai Unióban, amelyet az alapszerződések jelen pillanatban jogi szempontból meghatároznak” – fejtette ki Sulyok Tamás a beszélgetésben. 

Sulyok Tamás életrajza

Sulyok Tamás 1956-ban született Kiskunfélegyházán. Két felnőtt gyermeke van. Édesapja ügyvéd volt, de 1945 után nem tudta tovább folytatni a praxisát, politikai okokból ugyanis törölték az ügyvédi kamarából. Ezután több mint tíz évig fizikai munkás volt, és csak 1957-től tudott jogtanácsosként elhelyezkedni. Édesanyja pedagógusként dolgozott. Mindkét bátyja ügyvédek lettek, sőt a feleségeik is jogi foglalkozásúak. A nővére élelmiszeripari mérnök. 

„Én inkább tanár akartam lenni, de apukám azt mondta, az is egy jó dolog, csak nehéz belőle megélni. Ezen elgondolkodtam, és inkább a jogot választottam. De hála a jó Istennek, úgy alakult az életem, hogy a pedagógiai hajlamomat ki tudom használni az egyetemen. Szeretek tanítani” 

– mondta egy interjúban, amely a Jogi Fórumban jelent meg 2015 nyarán.

Sulyok Tamás 1980-ban szerzett jogi diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon. „Amikor 1980-ban végeztünk Szegeden, egyetlenegy jogászi állást, egy bírósági fogalmazói helyet hirdettek meg. Persze aztán suba alatt nyolc-tíz ember el tudott helyezkedni, csakhogy azokat az állásokat nem hirdették meg” – nyilatkozta korábban.

1982-ben jogi szakvizsgát tett, majd 1991-ig jogtanácsosként dolgozott. 1991 és 1996 között a Sulyok–Japport, majd 1997-től a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédjeként dolgozott. Ő látta el 1998 és 2002 között a szegediönkormányzat jogi képviseletét.

Egészen alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetben európai jogi szakjogász képesítést szerzett. 2005 szeptembere óta – meghívott előadóként – alkotmányjogot oktat, szemináriumot és fakultatív kollégiumot tart a Szegedi Tudományegyetem Jogi Karán. 2013-ban PhD fokozatot szerzett a Szegedi Tudományegyetemen, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete.

Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává.

2015. április 1-től kezdődően a testület elnökhelyettese. 2016. április 22-től elnökhelyettesként látta el az elnöki jogköröket, 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta.

Novák Katalin lemondását követően 2024 február 22-én Kocsis Máté Fidesz-KDNP frakcióvezető bejelentette, hogy a kormánypártok Sulyok Lászlót fogják jelölni köztársasági elnöknek.

Az elmúlt hetekben több párt is megnevezte űllamfőjelöltjét:

A Mi Hazánk Mozgalom Csath Magdolna közgazdászt, egyetemi tanárt jelöli,
A Párbeszéd-Zöldek Kaltenbach Jenő jogtudóst, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok volt országgyűlési biztosát, 
az LMP Hack Péter jogtudóst, az ELTE tanszékvezetőjét, volt országgyűlési képviselőt látná szívesen a köztársasági elnöki székben.

(Kép forrása: jogikonyvszalon.hu)