Sikersztori tíz tételben – Fürjes Balázs a Lánchídnak köszönheti az életét

– 1845 májusában Buda és Pest legnagyobb látványossága kétségtelenül a Lánchíd építése volt. Ekkor érkezett Magyarországra egy skót mérnökcsapat, hogy segítse a munkálatokat. Egyikük magával hozta Ráhel nevű lányát is, aki itt-tartózkodása alatt a pesti református gyülekezetben gyakorolta a vallását. A kiruccanás aztán hosszúra sikeredett, mivel megismerkedett egy ifjú református lelkésszel, bizonyos Török Pállal, és a fiatalok között szerelem szövődött, majd össze is házasodtak. Számomra mindez azért különösen fontos, mert Ráhel és Pál az én szépszüleim, vagyis nyugodtan kijelenthetem: jómagam a Lánchídnak köszönhetem az életemet. – Ezzel a személyes történettel kezdte a beszédét a Budapest-konferencián Fürjes Balázs, utalva arra, hogy Budapest fejlesztése számára több mint munka, egyúttal érzelmi elkötelezettség is.

Az államtitkár beszédében tíz tételben fogalmazta meg, szerinte mi teszi Budapestet Budapestté, mik azok a legfőbb attribútumai, amelyek összességében minden más fővárostól megkülönböztetik. Budapest először is a szabadság városa, létrejötte is a reformkori szuverenitási elképzelésekhez és a polgárosodás programjához kötődött. „Kell egy szív az országnak” – idézte az államtitkár Széchenyi Istvánt. Másodszor: Budapest nemzeti ügy, minden magyar közös ügye, hiszen a főváros felépítése újkori történetünk legsikeresebb nemzeti vállalkozása, igazi sikersztori – mondta Fürjes. Harmadik tételként azt nevezte meg, hogy Budapest nélkül az ország nem lehet erős, a zakatoló Budapest Magyarország legfőbb nemzeti erőforrása és lehetősége. Ehhez kapcsolódik a negyedik tétel: Budapest az egyetlen magyar világváros, az egyetlen globális magyar brand, a város teszi fel az országot a világtérképre. Az államtitkár külön kiemelte az ötödik, szerinte talán a legfontosabb tételt, vagyis azt, hogy „Budapest a közös nevező”. A főváros ugyanis egységet teremt: párbeszédre és együttműködésre ösztönzi a legkülönbözőbb világlátású és beállítottságú embereket. Olyanokat, akik egyébként talán szóba sem állnának egymással. Részben ebből következik – hatodik tételként –, hogy Budapest kritikus hely, „a racionális kritikai gondolkodás hazai fellegvára”. Fürjes ezzel kapcsolatban megjegyezte, aki nem képes a párbeszédre, fél a vitáktól és nem bírja a kritikát, ne vállaljon munkát Budapest ügyében. Hozzátette, ő nem tart ettől a kihívástól.

Fotó: Merész Márton

A hetedik tétel arról szól, hogy Budapest nem csupán az ország, hanem a Duna fővárosa is. Az egyetlen nagyváros, amelyet a folyó középen szel ketté, ezáltal a Duna vált a központi városszervező elemmé. A nyolcadik alapvetés szerint Budapest egyszerre az itt élők otthona és a nemzet fővárosa, és csak akkor lehet működőképes, ha ezt a két szempontot sikerül összehangolni. Egyszerre kell otthonosnak és felhasználóbarátnak, valamint méltóságteljesnek és grandiózusnak lennie. E két minőség egymást erősíti, egyik sem mehet a másik rovására, mert azzal önmagát is gyengíti – érvelt az államtitkár. A kilencedik tétel szerint a mindenkori magyar kormány – végső soron a magyar állam – felelős Budapestért, mindig támogatnia kell, hiszen a fővárostól nem várható el, hogy önerejéből megvalósítsa mindazt, amire a budapestieknek és Magyarországnak szüksége van. Fürjes Balázs tizedik tételként azt ecsetelte, hogy Budapest folyton megújuló város, tele van energiával – pulzál, vibrál, alkot. Már többször felállt a padlóról, amikor sokan temették volna.

Az államtitkár szerint – miután békeidőben vagyunk – a feltételek adottak, hogy megmutassuk, mire vagyunk képesek, hogy 2030-ra Budapest legyen az egyik legjobb nagyváros Európában, itt legyen a legjobb az életminőség az unióban. A siker érdekében döntött úgy a kabinet, hogy megújítja-átalakítja a kormányzat Budapesttel kapcsolatos munkáját, annak tartalmát és szervezeti kereteit. Ehhez az eddiginél koncentráltabb irányításra, tervszerűbb, összehangoltabb és profibb budapesti kormányzati városépítő munkára van szükség – mondta Fürjes Balázs, utalva arra, hogy a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségen létrejött a Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság, és az irányítását ő kapta meg.

Fotó: Merész Márton

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az új struktúra nem érinti az eddigi hatásköröket, szerinte ezzel a lépéssel Budapest önkormányzatisága nem csorbult, Tarlós István főpolgármester súlya pedig még nőtt is.

– Az eddig szétszabdalt, a különböző minisztériumok és állami szervek által gyakorolt budapesti fejlesztési feladatokat egy kormányzati központba szervezte a kormány, hogy így jobb partnere lehessen a fővárosnak – érvelt Fürjes. – Mostantól a budapesti fejlesztések tervezésén és kivitelezésén együtt dolgozik majd a főváros és a kabinet, ráadásul egy kézbe került Budapest és az agglomeráció ügye is.

Az új államtitkárság egyik legfontosabb feladata a tízéves, 2020 és 2030 közötti időszakra vonatkozó stratégiai Budapest városfejlesztési terv megalkotása. Ez azonban nem lehet a városvezetés és a kormány belügye – hangsúlyozta az államtitkár –, közösségi tervezésre van szükség, ami ősszel indulhat.

– Arra hívjuk a budapestieket, a városi civil és szakmai közösségeket, hogy találjuk ki együtt Budapestet – mondta Fürjes. – Közös munkával sokkal jobb tervet tudunk alkotni Budapest jövőjéről, mintha egymás megkérdezése és meghallgatása nélkül készülne el a Budapest-terv.

Ezért ősszel megkezdődik az úgynevezett Budapest-párbeszéd. Az államtitkárság első lépésként felveszi a kapcsolatot azokkal a közösségekkel, szervezetekkel, amelyek szeretnének részt venni „Budapest kitalálásában”, második lépésben velük közösen kialakítják a Budapest-párbeszéd menetét, majd ősszel megindulhatnak a fórumok, a tanácskozások, a viták, az egyetemi rendezvények. Ha már mindenki kifejtette a véleményét, elkészülhet a Budapest-terv, amelyet a főpolgármesterrel közösen fogad majd el a kormány, tette hozzá az államtitkár. Szerinte egyébként a Budapest-terv legfontosabb témái közé a fővárosi és agglomerációs közlekedés, a családbarát Budapest kialakítása, az egyetemvárosi szerep erősítése, a közterek és közparkok megújítása, valamint az árvízvédelem tartozhat majd.

Egymáshoz fonódva

Első hallásra talán meghökkentő lehet, hogy a kormány egyik képviselője, aki az elkövetkezendő években meghatározó szerepet játszik majd Budapest életében, elfogadja egy deklaráltan baloldali-liberális értékeket valló hetilap fölkérését egy olyan előadás megtartására, amelyben a főváros előtt álló fejlesztésekről beszél – csakhogy valójában ez lenne a dolgok normális menete. Ez, mert vannak közös ügyek, amelyek fölötte állnak a pártokon, az ideológiákon, fölötte az elkeseredett vívódásokon, csatákon vagy háborúkon, mert életünk legszemélyesebb terét határozzák meg. Ha vannak hidak, amelyek jobb és bal partot összekötnek, mint amilyen az új Duna-híd is lesz, akkor kell hogy legyenek olyan ügyek is, amelyek ugyanekkora csodákra képesek. És ha egy híd összeköt úgy, hogy ugyanakkor új tereket is megnyit, új irányokat, új elképzeléseket hozva magával csak a létéből adódóan, új stratégiák, új fejlesztések ígéretét, akkor végeredményben új lehetőségekhez jutunk – annak lehetőségéhez például, hogy folyamatosan beszéljünk egymással.

Fotó: Merész Márton

Mostanában, a munkahelyem révén, született erzsébetvárosiként teremmé vált az óbudai Kolosy tér és környéke, amit hosszú évek fejlesztésével alakított a helyi önkormányzat olyanná, amilyenné lett. Mára ismerősek a térkövei, a virágai, meghitté váltak a kávézói, kiváltképp a Málna, ahol a legkoraibb órán is készséggel szolgálnak ki, ismerős Puskás öcsi bácsi szobra, akinek a lábához csak úgy ragad a labda, ismerősek a boltok, a kis üzletek. Gyakorta csak úgy sétálgatok vagy hosszasan nézem az ablakom alatt lévő téren üldögélőket, s olyan érzésem van ilyenkor, mintha egy kisvárosban élnék. Biztonságot nyújtóban. Élhetőben, amelyből bármikor teret válthatok, méghozzá könnyedén, mert hosszú idő után mégiscsak megvalósult a fonódó villamos, amellyel gond nélkül juthatok el a város más terei felé. Így fonódunk mi, budapestiek, egymáshoz.

Ezen a konferencián sok minden kerül szóba. Beszélünk arról, merre fordul az elkövetkezendő évtizedben a város sorsa, melyek lesznek a kulcsfontosságú fejlesztései, azok a beruházásai, amelyek lehetővé teszik, hogy újabb és újabb terek kapcsolódjanak egymáshoz. Beszélünk a majdani hidakról, arról, hogy miként tehető szeretett Budapestünk valóban biztonságosabbá, beszélünk arról, és meg is vitatjuk, hogy milyen közigazgatási rendszer lenne a legmegfelelőbb ahhoz, hogy a beruházások valódi értelmet nyerjenek, új és új lehetőségeket teremtsenek, beszélünk a mi személyes tereinkről, hogy miként lehetne sok-sok élhető településrészt, sok-sok Kolosy teret kialakítani, és gyakorló városvezetőket kérdezünk arról, hogy ezt miként tudják a maguk módján elősegíteni.

Részlet Tóth Ákos főszerkesztő megnyitó beszédéből.