Semmi meglepetés, Áder aláírta

Nem siette el Áder János a felsőoktatási törvény aláírását. A jogszabályok szerint hétfő éjfélig kellett volna döntenie, hogy aláírja-e jogszabályt, esetleg visszaküldi a parlamentnek megfontolásra vagy az Alkotmánybíróság elé utalja. A meglepetés elmaradt: az államfő aláírta a törvényt.

2017. április 10., 19:29

Az erről hétfő este fél nyolc előtt valamivel kiadott közleménye szerint „az elmúlt napokban a törvényjavaslattal kapcsolatban különböző alkotmányos aggályok merültek fel.” Áder a rendelkezésére álló időben minden szempontból megvizsgálta a törvényt  – írja – és arra jutott, hogy


  • a törvénymódosítás a tanulásnak és tanításnak az Alaptörvény X. cikkében rögzített szabadságát nem sérti

  • nem sérül az Alaptörvény azon rendelkezése, amely önállóságot biztosít a felsőoktatási intézmények számára a kutatás és a tanítás tartalmát és módszereit illetően

  • a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi tevékenységével kapcsolatban támasztott két új feltétel alkotmányos szabályt nem sért, nemzetközi szerződésbe, európai uniós irányelvbe nem ütköznek

  • a Magyarországon államilag elismert és akkreditált egyetemeken a kutatói és oktatói munka folyamatosságát a törvényjavaslat nem érinti.


Így aztán nem maradt más, mint hogy  „a mai napon elrendeltem a törvény kihirdetését".

Azért nem minden ilyen kerek még Áder János szuerint sem. A közleményben azt írja, hogy a törvény gyors – persze a házszabályi rendelkezéseknek megfelelő – elfogadása, a két új törvényi feltétel előírása sokakban ellenérzést váltott ki. Azért, hogy senkiben szemernyi kétség se maradjon az iránt, hogy a Magyarországon működő külföldi egyetemeken folyó magas színvonalú munka folytatásának feltételei továbbra is biztosítottak lesznek, felkéri Magyarország Kormányát, hogy az érintettekkel haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat az új törvényi rendelkezések végrehajtása érdekében.

„Meggyőződésem, hogy kölcsönös jó szándékkal és közös akarattal a törvényben biztosított határidőn belül ez megoldható" – írja elnöki nyilatkozatában.

Úgy igen. Csakhogy a jóindulat és a kölcsönös jós szándék jegyében a kormány olyan módosításokat erőltetett bele az utolsó pillanatban a módosításba, hogy azpoknak a CEU semmiképpen ne tudjon megfeleni. Így például az aláírással már érvényes jogszabály szerint a CEU-ról az USA szövetségi kormányával kellene megállapodást kötni, csakhogy annek ilyenre semmilyen jogosítványa nincs, az oktatás minden szintje ugyanis a föderatív állam hatáskörébe tartozik, ezért is kötötte az eredeti CEU-megállapodást a kormány New York állam kormányával.

Fotó: Kökényesi Gábor

De az ilyen elemeken túl konkrét alkotmányossági kifogások is felmerültek. Jakab András jogtudós, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének igazgatója, tudományos tanácsadója kapásból négy olyan kifogást is felsorol, amik egyenként is megállnák a helyüket.

A törvényjavaslat ellen kis túlzással az egész világ tiltakozott. Egyetemi oktatók, diákok és pártok mellett több ezer vezető külföldi tudós – köztük 15 Nobel-díjas is tiltakozott – továbbá az amerikai külügy, több európai vezető, köztük az Európai Néppárt több vezetője. Három tüntetést is tartottak Budapesten, legutóbb, vasárnap több tízezer ember kérte Ádert, hogy ne írja alá a törvényt.