Semjén-karikatúra és buzizás a melegtüntetésen

A tervezettnél hamarabb véget ért a melegfelvonulás: nem mentek el az Oktogonig, már az Andrássy út és a Csengery út sarkán visszaindult a menet a Hősök terére, miután 'Magyar ellenállás' és 'Ne bántsd a magyart, mert pórul jársz' feliratú pólót viselők szóban inzultálták őket. Az Oktogonnál a rendőrsorfal mögött nagy számú ellentüntető gyűlt össze, akikkel így nem találkoztak.

Négy óra után öt perccel, 1-2000 ember részvételével vette kezdetét a tizenötödik melegfelvonulás. A 168 Óra tudósítója arról számolt be: sok rohamfelszerelést viselő rendőrt lehetett látni, a mellékutcákat lezárták. A menetben ott volt Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára, Vadai Ágnes, Szabó Zoltán, Molnár Csaba.

A menet a Hősök teréről indult, a büszkeség napját felvonulással ünneplő melegek az Oktogonig vonultak volna, majd visszaindultak volna a Hősök terére, de az ellentüntetők miatt ez nem így történt. Az idén eleve rövidebb útvonalon zajlik a melegfelvonulás: a rendőrség ugyanis a teljes Andrássy úton nem képes védelmet nyújtani, mert az árvíz miatt nincs elég fémkordon.

A menet élén a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, illetve a Vállald Magad Egyesület plakátját vitték. A tömegben egy Semjén-karikatúra is látható volt.

"Ria-ria Hungária", valamint "szebb jövőt"

Lerövidítették eredetileg tervezett útjukat a szombati budapesti melegfelvonulás résztvevői, mert az Oktogonnál százfőnyi kiabáló tömeg várta őket - jelentették az MTI tudósítói a helyszínről. A felvonulást eredetileg a Hősök tere és az Oktogon között tervezték, ám a szervezők a rendőrökkel egyeztetve úgy döntöttek, hogy a Csengery utcánál visszafordulnak a Hősök tere irányába. Az Oktogonnál gyülekező mintegy száz fős tömeg nemtetszését "mocskos buzik"- szólamot skandálva fejezte ki, többen azt kiabálták: "ria-ria Hungária", valamint "szebb jövőt". Az MTI tudósítói azt látták, hogy a felvonulás közeléből a rendőrök több kiabálót is kiemeltek.

Az Andrássy út és az Oktogon találkozásánál kutyás rohamrendőrök álltak sorfalat a kordonok mellett, és a környező kis utcákat ugyanígy nagy erőkkel biztosították.

A rendezvény elején Clare Dimyon brit melegaktivista, az európai meleg és leszbikus sportszövetség képviselője szervezete nevében kifejezte szolidaritását a magyarországi leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű közösségekkel, hősöknek nevezve a felvonulás résztvevőit. Steigler Sándor, az eseményt szervező Szivárvány Misszió Alapítvány elnöke "biztonságos felvonulást" kívánt az egybegyűlteknek.

A felvonuláson több közéleti személyiség és politikus is megjelent, köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és felesége, az MSZP és a Lehet Más a Politika több parlamenti képviselője, valamint Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság volt elnöke. Amikor a szocialista politikusok biztonsági emberek gyűrűjében a melegfelvonulás gyülekezőhelyére, a Hősök terére megérkeztek, Gyurcsány Ferenc láttán a kordonon kívül többen, akik árpádsávos zászlót ábrázoló pólót viseltek, azt kiabálták: "hazaáruló" - számolt be az MTI.

Amikor a menet 17 óra körül visszaérkezett a Hősök terére, ott szintén voltak ellentüntetők. Ezért a rendőrök a tér elhagyását csak kisföldalattival engedélyezték, így távozott a volt miniszterelnök is.

Nem homofóbok a magyarok

A magyar társadalom többsége továbbra sem nevezhető homofóbnak - közölte a 168 Óra online-nal a Political Capital elemzése. A közvélekedés azt ugyanakkor elutasítja, hogy a melegek ügyéről közügyként lehessen beszélni. Ez továbbra is azt a veszélyt hordozza magában, hogy a felvonulásra 2007 óta rátelepedő szélsőjobboldal kisajátítja magának a témát, és így – a romakérdéshez hasonlóan – erősítheti az előítéleteket, továbbá elmérgesítheti a többségi társadalom és a meleg kisebbség viszonyát.

A Nyugat-Európában mára teljesen elfogadottá vált, jelentős turisztikai hasznot hozó melegfelvonulásokat Kelet-Európában, a többségi társadalmak egyelőre képtelenek tolerálni. Magyarországon például mára uralkodóvá vált az a nézet, hogy maga a felvonulás zavarja meg a köznyugalmat és generálja az erőszakos ellentüntetéseket. Ezeket azonban sokkal inkább a szélsőjobboldali csoportok aktivizálódása generálja, hiszen 2007-ig, azaz tíz éven keresztül nem történt rendzavarás a melegfelvonulások alkalmával.

Noha a sajtóban és a politikai közbeszédben megjelenő vélemények gyakran éles politikai törésvonalat jeleznek a melegek megítélésében bal- és jobboldal között, valójában a melegek társadalmi megítélésében kevéssé játszanak szerepet a politikai preferenciák. A melegeket és a leszbikusokat elutasítókra sokkal inkább az erősebb vallásosság és a magasabb életkor a jellemző, mint a tudatos jobboldaliság. A pártok ezért tartózkodnak attól, hogy látványosan megnyilvánuljanak a melegek ügyével kapcsolatban.