Schmuck Erzsébet: Ki kell kényszeríteni a klímavédelmi népszavazást
Az LMP társelnöke szerint nincs választási opció, lépni kell.
Az Orbán-kormány 2030-ra ígért zöld intézkedései vajmi keveset érnek, 40 helyett 65 százalékra kellene csökkenteni az üvegházhatású kázok kibocsátását Magyarországon, különben a civilizációt is veszélyeztetjük Schmuck Erzsébet szerint. Az LMP társelnöke csütörtöki online sajtótájékoztatóján kijelentette: a párt éppen ezért a Kúriához fordul a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) által nem hitelesített klímanépszavazási kérdés miatt.
Schmuck Erzsébet kiemelte: a klímavédelem ügyében cselekedni kell, és a Fidesz „csak akkor fog, ha ezt mi, állampolgárok kikényszerítjük”. A társelnök hozzátette, a népszavazás ennek egyik jó eszköze, így miután az NVB „mondvacsinált okokra hivatkozva” elutasította az LMP szigorúbb, 65 százalékos klímacélokra vonatkozó népszavazási kezdeményezését, fellebeznek a Kúriánál.
Az LMP társelnöke kiemelte: a héten az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) is „megkongatta a vészharangot, kiadta az emberiség számára a vörös kódot”. Az ENSZ éghajlatváltozási kormányközi testületének legfrissebb jelentése alapján „vagy most cselekszünk, azonnal és összehangoltan, vagy nem lesz több esélyünk”.
Schmuck Erzsébet hangsúlyozta: a Fidesz csak a vonakodásban, az ellenség keresésében erős, a célszámai, a 2030-ig vállalt 40 százalékos csökkentés semmire sem elég. A politikus szerint szinte teljes a tudományos konszenzus arról, hogy a globális felmelegedés sikeres mérsékléséhez és a legsúlyosabb következmények elkerüléséhez az Európai Uniónak, így Magyarországnak is 2030-ig 65 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Szerinte a magyar polgárokat megilleti a jog, hogy véleményt mondhassanak egy ilyen fontos kérdésben. Ha a Kúria hozzájárul, akkor népszavazáson, ha nem, akkor legkésőbb 2022 tavaszán az országgyűlési választáson. Schmuck Erzsébet azután döntött úgy, hogy 15 napon belül fellebbez a Kúriánál, hogy a népszavazási kérdésének hitelesítését az NVB július 30-i ülésén megtagadta. Ezt azzal indokolták, hogy egy eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kezdeményezés azonban 2030-ig teljesítendő kötelezettségvállalás bevezetését célozza. Így a kérdés az NVB többsége szerint megtéveszti a választókat, amikor azt sugallja, az „igen” válasszal öt-hat évig tartó kötelezettséget róna az Országgyűlésre.
(Kiemelt kép: Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. június 15-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
