Schmitt lenullázta: a gúny céltáblájává vált

Megválasztása óta Schmitt Pál szinte minden megmozdulását kritika éri. A szokásos politikai jellegű bírálatok mellett azonban az új köztársasági elnöknek valami olyasmivel kell szembesülnie, amivel elődeinek soha. Csokorba gyűjtik elszólásait, bakijait, zavaros mondatait és vicces fotóit, gúnyolódnak rajta (az Index például Schmitt Pál megválasztásakor az egész címlapját ennek szentelte) és performanszokat szerveznek ellene. Legutóbb a megválasztásáról szóló videóba kevertek

egy kis melegpornót.

"Schmitt Pál egy kesztyűbáb, és nekünk is ciki egy kicsit, hogy egy kesztyűbáb ellen tüntetünk" - sommázta a véleményét egy LMP-s képviselő, miközben a Parlamentben a kétharmados többség megválasztotta Schmitt Pált, a Fidesz politikusát köztársasági elnöknek. A képviselők közül 263-an támogatták szavazatukkal a házelnököt, aki augusztus 6-án váltja hivatalában Sólyom László jelenlegi államfőt.

Látható, hogy Schmitt Pálnak sokan már azt a tiszteletet sem adják meg, ami az eddigi köztársasági elnököknek még automatikusan kijárt - summázta az elemzését a

Véleményvezér blogja.

Tisztség és tisztelet

Száz vagy kétszáz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy az ország első számú méltóságával így viselkedjenek. Akkor ugyanis egy-egy fontos tisztségnek eleve óriási tekintélye volt. Bárki is töltötte be az adott posztot, tisztsége okán a közvélemény akkor is minden esetben megadta neki a kellő tiszteletet, ha egyébként egyszerű emberként azt nem érdemelte volna meg. Például a gyengeelméjű V. Ferdinánd még fogyatékossága ellenére is elsősorban egyvalami volt: uralkodó. És az emberek ugyanazzal a tisztelettel fordultak felé, ami minden uralkodót megillet.

Az ilyesmi ma már egyszerűen nem működik.

A tömegdemokráciákban még a legmagasabb posztokat betöltő személyeknek, a miniszterelnöknek vagy a köztársasági elnöknek is kemény munkával kell kiérdemelnie az emberek megbecsülését. És ez bizony nem mindig sikerül. Hiába volt például Medgyessy Péter legitim módon megválasztott miniszterelnök, a fél ország azon röhögött, hogy nem bírja kimondani az útelágaz(ód)ás szót, meg úgy egyébként sem tud normálisan beszélni. Gyurcsány Ferenc esetében a közvélemény egyre szélesebb része pedig már látványosan nem tisztelte a miniszterelnököt.

A kétharmad korlátai

Látható, hogy már a köztársasági elnöki pozíció sem garantálja, hogy betöltője automatikusan megkapja a pozíciónak járó tiszteletet.

Kétharmados parlamenti többség ide vagy oda, ez a hatalom sem terjed idáig. Végig lehet vinni az összes döntést vagy kinevezést, elő lehet írni egy rendelettel a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatának kifüggesztését, vagy éppen ki lehet nevezni Schmitt Pált köztársasági elnöknek – erre mind-mind elég a kétharmad. De hogy ezek sikeres, a társadalom által elfogadott döntések vagy kinevezések, ne pedig gúny tárgyai legyenek, azt nem lehet a kétharmaddal sem garantálni.

Mi a baj Schmitt Pál elnökségével?

A Véleményvezér blogja szerint Schmitt Pál felkészültsége nem üti meg elődjeinek szintjét. Önálló politikai teljesítmény híján a valóságban sem politikai súlya, sem autonómiája nincs. Így bármilyen szomorú is, ha a köztársasági elnök gúny tárgyává válik a közbeszédben, valahol mégis természetes dolog. Sőt őszintén szólva még várható is volt.

Az elmúlt nyolc év kiválóan bemutatta: egy rossz miniszterelnök nemcsak a mindennapi viccelődés tárgya lesz, nemcsak komolytalanná válik az emberek szemében, hanem az egész politikába vetett bizalmat is lerombolhatja. Ennek pedig komoly következményei lehetnek egy országban. Egy nem megfelelő ember magának a betöltött tisztségnek a megbecsültségét, súlyát is csökkentheti.

Pontosan ez a veszély Schmitt Pál esetében is, és ezért intő jel az a gúny, ami megmozdulásait követi. A Véleményvezér érthetően nem akar semmi rosszat az újonnan megválasztott elnöknek, azonban ha Schmitt végérvényesen komolytalanná válna a közvélemény szemében, mi nem őt fogjuk sajnálni: hanem az ország első emberének, a köztársasági elnöknek a tisztségét és méltóságát.

Schmitt kiüresítette saját pozícióját

Még keresi funkcióját az új köztársasági elnök – mondta a

Klubrádió által megkérdezett alkotmányjogász. Lövétei István nem tartja ördögtől valónak, hogy Schmitt Pál ellátogatott a kormányülésre, ám úgy látja, egyes általa vállalt feladatok valójában nem az államfőhöz tartoznak.

Nincs olyan szabály, hogy az államfő nem vehet részt a kormányülésen. Az hogy Schmitt Pál részt vesz a mégis, az nem jelenti azt, hogy érdemlegesen belefolyik a kormány munkájába – legalábbis ezt reméli Lövétei István alkotmányjogász. Ha mégis ez történik, az már nem a köztársasági elnök normális funkciójához tartozik. (Sólyom László korábbi köztársasági elnök azt igényelte, hogy a kormány őhozzá járuljon.)

Schmitt Pál tegnap azt mondta, hogy a miniszterek előtt is nyitva lesz államfő iroda ajtaja, ha ezt a partikuláris érdekeik megkívánják. Az alkotmányjogász szerint bár a problémákról tájékozódhat Schmitt Pál, de az államfőnek nem feladata az integráció, nem feladata érvényesíteni az ilyen érdekek érvényesülését.

Lövétei István úgy látja: Schmitt Pál nagyjából lemondott arról, hogy olyan alkotmányossági kontroll szerepet valósítson meg, mint a korábbi köztársasági elnökök, különösen Sólyom László. Ez a funkció tehát nagyjából kiüresedett, ezért előkerült az az arculata a köztársasági elnöknek, hogy népének megértő atyja, kormányának megértő barátja lesz. De ez nem politikai dolog, hanem funkcióbeli helykeresés - tette hozzá az alkotmányjogász a Klubrádióban.