Scheppele: jog szerint Orbánnak igaza van
Az Egyesült Államok és Magyarország viszonyáról szólva a Klubrádióban azt mondta: Trump és Orbán szerinte már most sokkal barátibb viszonyt alakított ki, mint amilyet a magyar kormányfő Barack Obama volt elnökkel ápolt. Nagyrész azért, mert mindketten kívülről jöttek, és jelentős mértékű népharag sodorta őket a hivatalba. Nagyon hasonló a szavazóbázisuk, és számos ponton nagyon hasonló a politikai programjuk. Kim Lane Scheppelét meglepte ugyanakkor, hogy még nem volt több nyílt kapcsolatfelvétel köztük az amerikai elnök hivatalba lépése óta.
Trump kinevezte ugyan a külügyminisztert, de a minisztériumban a legfontosabb beosztások betöltetlenek, és még jelöltek sincsenek. Nincs sok útmutatás, sem Magyarországot, sem a világ többi részét illetően, hogy milyen lesz a Trump-doktrína, hogyan áll majd Trump a külügyekhez – mondta az alkotmányjogász.
Fotó: MTI/Földi Imre
A menekültkérdés kezelését illetően úgy fogalmazott: Orbánnak igaza van abban, hogy a dublini szabályozás szerint abban az EU-tagországban kell regisztrálni az érkezőt és elbírálni a menedékkérelmet, ahol először lépett be az EU területére a migráns vagy menedékkérő. A dublini szabályozás azonban időközben szétesett. „Orbán érvényesíti az előírást, de olyan előírást érvényesít, amit rajta kívül senki más. Szigorúan véve, a jog alapján igaza van, de hogy úgy mondjam, teoretikusan nézve már nincs igaza, mert ez a bevándorlási hullám valójában maga alá gyűrte az egész európai rendszert. Most azt látjuk, hogy ellenőrző pontok vannak sok határon, például a német határon, ellenőrző pontok a schengeni övezeten belül. Ezek átmeneti kivételek a schengeni rendszer alól. Azt hiszem, mindegyik ország, különböző módokon, rosszul válaszolt, mert a rendszer egyszerűen összeomlott. Igaz, hogy Orbán Viktor követte azokat az európai előírásokat, amelyeket annak idején megfogalmaztak. Azt hiszem, ennél viszont fontosabb, hogy valójában akadályozza az európai jog megreformálását, mert megszervezte, hogy a többi visegrádi ország is ellenálljon bármilyen fajta közös uniós cselekvésnek. És azt hiszem, ez tekinthető Orbán nagyobb horderejű 'teljesítményének' – ha ezt teljesítménynek nevezhetjük egyáltalán" – tette hozzá.
A kétsebességes Európára vonatkozó elképzelések kapcsán emlékeztetett: nemrég néhány nagyobb EU-ország találkozót tartott, ahol a vezetők, élükön Merkel kancellárral, egyfajta egyetértésre jutottak abban, hogy ez jó gondolat. Ha lépnek a kétsebességes Európa felé, akkor Magyarország a lassúbbak közé fog tartozni. Orbán Viktor látja, hogy ez közeleg, és nyilvánvalóan ellenzi ezt, mert nem akar a lassúbb vagy másodosztályú Európához tartozni. Másfelől azonban Magyarország, hacsak nem hajlandó szilárdabban integrálódni a többi országgal, vagy vissza fogja húzni az egész EU-t, vagy az EU hasadni fog. „Azt tartom jóval valószínűbbnek, hogy ez a különböző fokozatok mentén történő hasadás be fog következni" – tette hozzá.
A 2018-as választások lehetséges ellenzéki stratégiáiról szólva azt mondta: rossz gondolatnak tartja a bojkottot, mert nagyon nehéz lenne elmagyarázni a külvilágnak, hogy a kormány melletti 98 százalékos szavazati eredményt mitől lehet megkérdőjelezni.
Scheppele szerint a választási szabályokat arra szabta a Fidesz, hogy kivédje a demokratikus ellenzék, tehát a közép, illetve a balközép részéről érkező kihívást. A baloldal nagyon széttöredezett, nehéz elképzelni, hogy együttesen lépjen fel. De a választási szabályok nagyon sérülékenyek Orbán szempontjából egy nagy jobboldali kihívással szemben. Ahogyan a választókerületek határait meghúzták, annak nyomán Magyarországon sok vidéki választókerületet a Jobbik nyerhet meg. Hozzátette: valószínűtlennek tartja, hogy Orbán visszaszerzi a kétharmadot, bár még nem látható, milyen kedvezményekkel áll elő a kormányzat a támogatóinak kedvében járva.
Az LMP Paks II. ügyében kezdeményezett népszavazásáról azt mondta: az alkotmány értelmében nem lehet népszavazást tartani semmilyen nemzetközi megállapodásról. Ezt azonban már megsértette a kormány a migrációról tavaly tartott népszavazással, hiszen a kérdés olyan ügyekre vonatkozott, amelyek EU-jog alá tartoznak. Általános értelemben bölcs gondolatnak tartja, hogy ne lehessen népszavazást tartani a nemzetközi jog által szabályozott kérdésekről, de ha ezt az egyik fél megteheti, akkor megítélése szerint erre a másik is jogosult.
