Sárba ragadt csónakok
Nobel-díjas közgazdászok, neves egyetemi tanárok, egyházi vezetők hangsúlyozzák, hogy a piacgazdaság igazságtalan jövedelemelosztása miatt az államnak fel kell lépnie a szegények érdekében.
A 2016. évi költségvetési törvény az előző négy év gyakorlatát követve a jelentős jövedelemmel bíró embereket jobban segíti. Ez a költségvetés is azt a megállapítást tükrözi, amit a miniszterelnök a parlamentben 1998-ban kijelentett: „A dagály minden csónakot felemel.” Sajnos a 2016-ra tervezett 2,5 százalékos GDP-növekedés nem biztosít olyan dagályt, amely a csónakok emelkedését eredményezi. 1998-ban a parlamenti vitában bebizonyítottam, hogy vannak olyan csónakok is, amelyek a sárba ragadtak, s amelyeket a legerősebb dagály sem képes kimozdítani helyükről.
Az elmúlt években a szegénység növekedése igazolja ezt a tényt, ám a jövő évi költségvetés ennek ellenére a miniszterelnök 1998. évi kijelentésére épül.
Paul A. Samuelson Nobel-díjas közgazda rámutatott, hogy az államnak fontos funkciója az igazságosságra törekvés, az igazságosság előmozdítását célzó kormányzati program annak kifejezésére, hogy a társadalom törődik a szegényekkel és az elesettekkel, s ennek érdekében olyan módszereket alkalmaznak, mint a jövedelemelosztás.
Kenneth J. Arrow professzor is a jövedelem újraelosztás mellett száll síkra. A neves tudós kijelentette, hogy az állam kötelezettsége a piac jövedelem-elosztó hatásának módosítása, hogy ezáltal azok is elfogadható emberi életet élhessenek, akiknek adottságait a piac nem ismeri el megfelelőképpen.
Sajnos az Országgyűlésben azok a képviselők, akik fellépnek az igazságtalan jövedelemelosztás ellen, nem hívják segítségül az egyházi vezetők azon megállapításait, amellyel a szegénység ellen küzdenek. Már XIII. Leó pápa is hangsúlyozta, hogy a gazdagok körül vannak véve védőbástyákkal, nem szorulnak az állam védelmére, a szegényeket viszont az államnak támogatni kell. A 2016. évi költségvetési vita során sok egyházi vezetőt segítségül lehetett volna hívni az elesettekért. Ferenc pápa különösen sok írásában hívja fel a figyelmet a szegénység társadalmi gyökereire.
A KDNP-s országgyűlési képviselők lelkiismeretét bizonyára megérintették volna azzal is, ha az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa a Vatikánban véleményt formáló neves tudósainak megállapításait is segítségül hívják a baloldali képviselők a szegénység csökkentése miatt. Ezen a tanácskozáson elhangzott, hogy „nem szabad vonakodni az olyan gazdaságpolitikától, mely sok szegény számára előnyös, még akkor is, ha ez a gazdagokat arra kényszeríti, hogy áldozatokat vállaljanak”.
A 2016. évi költségvetésben nyoma sincs az ilyen áldozatnak.
Takács Imre,
Hajdúszoboszló
