Az állami nyugdíj sallert kapott
Idén folytatódik a népességfogyás, amelynek hatása drasztikus lesz az állami nyugdíjellátó rendszerre.
A kormány évekkel ezelőtt egyik fő céljaként nevezte meg a gyermekszületések számának növelését. Az eredmények azonban nem látszódnak, ugyanis a 2023-as évben mindössze 85 200 gyermek születetett, mely a statisztikákat tekintve a legalacsonyabb születésszám – írja a Budapest Környéke. Rossz hír ez az állami nyugdíj szempontjából.
A társadalom elöregedése tehát tovább folytatódik, ennek pedig számos negatív következménye van. A Bankmonitor online platformján nyugdíj-megtakarítás kapcsán rengeteg hasznos információ található, illetve a pénzügyi kalkulátorok is sokat segítenek a helyes financiális döntések meghozásában. Mielőtt pénzügyi lépéseket tennénk, fontos minél több információt szerezni a témában.
1981 után minden megváltozott
Az 1900-tól kezdve rendelkezésünkre álló statisztikai adatok alapján egészen 1981-ig Magyarországon ismeretlen fogalom volt a természetes fogyás, mivel a halálozások számát jóval meghaladta a születésszám. 1981-től kezdve viszont egyre kevesebb gyermek születik, ami természetes fogyáshoz vezet.
A halálozások száma pedig nem hogy csökkenne az elmúlt években, hanem folyamatosan emelkedik. A probléma egyértelműen az, hogy a születésszám folyamatosan csökken, a tavalyi év pedig ebben mélypont volt.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. március 18., 11:38
A tervezett módosítások nagy hatással lehetnek a nyugdíjasok jövedelmére és a társadalombiztosítási rendszer működésére is.
Külföld
2024. március 13., 13:48
A Natixis nyugdíjasrangsora azt vizsgálja, hogy az egyes országokban miként alakul az idősek életminősége, egészsége és anyagi jóléte.
Itthon
2024. március 12., 16:13
A megszokott életszínvonal fenntartásához szinte biztos, hogy nem lesz elég az állami nyugdíj. Kiegészítésként három lehetősége van a magyar munkavállalóknak.
Csak bizakodni lehet, hogy ez a tendencia megáll, vagy akár meg is fordul, ehhez azonban az állami intézkedések mellett szükség lenne valami másra is, hogy a halálozások és a születésszám közti olló ne nyíljon tovább. Erre elsősorban azért volna szükség, mert
a társadalom elöregedése nem sok jóval kecsegtet a nyugdíj szempontjából.
Hazánkban a kötelező állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik, ami azt jelenti, hogy az időskori nyugdíj alapja a társadalmi szintű szolidaritás. Vagyis az aktív, fiatalabb korosztály járulékainak befizetése által valósul meg a nyugdíjak fedezete. A rendszer egészen addig működik kifogástalanul, amíg a fiatalok száma meghaladja a nyugdíjasokét, vagyis az anyagi forrás biztosított a rendszer működéséhez.
A fennálló helyzetre nagyon nehéz megoldást találni, mivel a rendszerbe való állami beavatkozás drasztikus lépéseket igényel, amely politikailag és társadalmilag komoly tiltakozásokhoz vezethet. A nyugdíjak csökkentése és a nyugdíjjárulék emelése nem járható út. A nyugdíjkorhatár emelése pedig csak átmeneti megoldás lehet, és társadalmi szinten szintén felzúdulást okozhat.
A nők kiszolgáltatottabbak
Mivel a férfiak rendszerint tovább dolgoznak és az aktív éveik alatt többet keresnek, nyugdíjas éveikben is magasabb összegre számíthatnak, mint a nők. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy tavaly a KSH adatai alapján itthon a férfiak átlag nyugdíja 228 ezer forint volt, míg a nőké csupán 197 ezer – írta a növekedés.hu. Azt is kiemelik, hogy több mint 101 ezer férfi kapott 350 ezer forintnál nagyobb nyugdíjat, míg a nőknél ez a mutató a 75 ezret sem érte el.
A Bankmonitor szakértői szerint a magyar nők jellemzően 17,5%-kal kevesebbet keresnek a magyar férfiaknál, ami az Unió egyik legrosszabb adatának tekinthető. A méretes szakadék legfőbb okai, hogy a nők gyakran alacsonyabban fizetett munkakörökben dolgoznak, lassabban haladnak előre a vállalati ranglétrán, illetve sok esetben jogszerűtlen diszkrimináció áldozataivá is válhatnak.
A nők számára rossz hír, hogy a magyar nyugdíjszámítási metódus két fő tényezőt vesz figyelembe: az aktív években megszerzett keresetek mennyiségét, valamint az igazolható szolgálati idő hosszúságát. Láttuk, hogy a keresetek szempontjából a nők komoly hátrányból indulnak, de hasonló különbség mutatkozik a szolgálati idő terén is. Az Államkincstár 2019-es adatai alapján a férfi nyugdíjasok átlagosan 38,2 évnyi szolgálati időt tudtak felmutatni, míg a nők átlagosan mindössze 33,5 évvel rendelkeztek.
Mindezek következtében sajnos törvényszerű, hogy Magyarországon a nők nyugdíja lényegesen alacsonyabb a férfiakénál. A Központi Statisztikai Hivatal jóvoltából tudjuk, hogy tavaly év elején a férfiak átlagos öregségi nyugdíja 228 400 forintra rúgott, míg a nőké alig 192 200 forintot tett ki. A nemek közti szakadék nagysága tehát 15,8% volt.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Unsplash.com)
