Romlott májból hambi, csirkebőrből bécsi szelet: mit eszünk?
A napokban romlott sertésmájat alakítottak át hamburgerhússá egy garázsban működő illegális magánüzemben. A nagyvállalkozók viszont csirkebőrből csináltak sok-sok sertésszeletet - írja a .
Szemünk többnyire csak a nagybetűket veszi észre az áruk csomagolópapírján, az aprót jóformán sosem olvassuk el. Pedig kellene.
Jól bizonyítja ezt annak a törökszentmiklósi cégnek az esete is, mely állítólag természetes élelmet rejtett műanyag zacskójába ezzel a felirattal: „Rántott sertésszelet”. Alatta, kiegészítésként közölték azt is, hogy „Lényegében gyorsfagyasztott, elősütött, panírozott, formázott félkész terméket” rejt a csomagolás, melynek beltartalma mindössze 900 gramm, ára pedig 1420 forint - írja a kemma.hu.
Amikor forró olajban való kisütése után kettévágjuk a „hússzeletet”, az inkább a parizer és a löncs közötti rózsaszín darálék egyvelegére hasonlít. Érdeklődve nyúlunk a csomagolást alkotó fóliáért, melyen gyűrötten is olvasható volt még:
„Készült: 35 százalék sertéshúsból, víz, búzaliszt, panír, só, E- 406, E-601 ételkiegészítő, tartósító, csirkebőr, emulgeátor, stb. felhasználásával.”
Harmincöt százaléka sertéshús
Talán volt még benne aligátor is, csak az már nem fért ki. Miként titulálható rántott sertésszeletnek valami, aminek maximum a 35 százaléka sertéshús, a nagyobb hányadot pedig csirkebőr és művileg előállított anyagok alkotják?
A feljelentést követően fogyasztóvédelmi hatóság százezer forintos bírsággal sújtotta a törökszentmiklósi kft-ét, melynek vezetői meglehetősen furcsa, alapvetően nyelvészkedő védekezést terjesztettek elő. Egyebek mellett leírták, hogy „... az értelmező szótár szerint a „szelet” szó nem ellentéte a „formázott” szónak.
