Rokontartás: akár büntetőjogi következménnyel is járhat, ha elmulasztja a kötelességét

A rokontartás elmulasztása akár büntetőjogi következményekkel is járhat, ám a tartási kötelezettség csak alapos feltételek mellett érvényesül

2024. szeptember 17., 15:26

Szerző:

A rokontartás szabályait a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza. Dr. Gera Andrea a Díványnak fogalmazza meg, hogy ki jogosult rokontartásra: „A rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs.”

A rokontartás feltételei

Az alapvető feltételek a rászorultság megléte, az önhiba hiánya, a tartásra kötelezhető házastárs, volt házastárs, volt élettárs hiánya és az érdemtelenség hiánya. Lássuk, mit takarnak a fogalmak! 

A rászorultság megléte azt jelenti, hogy  a jogosult bizonyítani tudja, hogy nem rendelkezik olyan jövedelemmel, melyből eltarthatja saját magát, emellett biztosítani tudja a lakhatást, a ruházkodást, az étkezést és a gyógyíttatást. Tehát az életkor önmagában nem alapozza meg a rászorultságot, a rászorulónak kell a rászorultság tényét bizonyítani.

„Szintén a jogosultnak kell bizonyítania, hogy valóban önhibáján kívül nem képes magát eltartani. Az ügy valamennyi körülményének a figyelembevételével kell megállapítani, hogy ez fennáll-e vagy sem. Önhibának minősül például, ha a rászorultnak lenne lehetősége munkaviszonyt létesíteni, de mégsem teszi, mert például nem tetszik neki az adott munka, vagy lenne lehetősége egy ingatlant bérbe adni, melyből lenne jövedelme, de nem teszi”

– avat be Dr. Gera Andrea.

Végül fenn kell állnia az érdemtelenség hiányának. Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki kifogásolhatóan viselkedik a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával, vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt nem várható el, hogy azt finanszírozzák.

A tartásra kötelezett személyének is megvannak a maga feltételei. Senki sem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükségleteit vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné. Ha valaki több jogosult eltartására köteles, és mindegyiket nem képes eltartani, a sorrend a következő: a kiskorú gyermek, a nagykorú gyermek, a házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs, a szülő és a többi rokon.

Ki kötelezhető rokontartásra?

Ha van egy rászoruló, ekkor elsősorban a házastársa, volt házastársa, volt élettársa a rokontartásra kötelezhető személy. Ha ilyen nincs, akkor a sorrend a következő:

  • egyenesági rokonok egymással szemben (szülő-gyermek, nagykorú gyermek-szülő);
  • ha a rászorultnak nincs szülője, akkor távolabbi felmenő;
  • ha a rászorultnak nincsen gyermeke, akkor távolabbi leszármazott.

A tartás mértéke és módja elsősorban a felek megállapodásától függ, ennek hiányában dönt csak a bíróság, amely mindezt a jogosult indokolt szükségletei (megélhetése) és a kötelezett teljesítőképessége alapján határozza meg. A kiskorú testvér tartásánál például ki kell, hogy terjedjen a tartás a nevelési és a szükséges taníttatási költségekre is. Egy idős, beteg, fogyatékkal élő rokon esetében idesoroljuk a gondozás, ápolás, gyógykezelés és az egyéb szükséges szolgáltatások fedezését is. Elsősorban pénzbeli juttatást jelent, de más módokban is meg lehet állapodni. Általában határozatlan időre rendeli el a bíróság a rokontartás hatályát.

A szakértő azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy van lehetőség a tartás mértékének vagy módjának módosítására, ha a körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti.

Azt azonban mindenkinek szem előtt kellt tartani, hogy a rokontartás jogi kötelezettség, így ha a kötelezett nem teljesíti, a jogosult bírósághoz fordulhat, amely végrehajtást rendelhet el. Szándékos nemfizetés esetén büntetőjogi eljárás is indítható.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)