Reuters: Orbán ismét megrázza a közösség ketrecét

A magyar kormányfő kijelentette, hogy a rugalmasabb árfolyamok érdekében az országnak meg kell szabadulnia a devizaadósságoktól, ami idáig az egyik legegyértelműbb utalás arra, hogy Orbán Viktor a gazdaság fellendítésére be akarja tagolni a Nemzeti Bankot – írj a Wall Street Journal. Megfigyelők árgus szemekkel nézik, merre tart a magyar politika, miközben a miniszterelnök a jövő évi választások előtt mindenképpen növekedést igyekszik elérni. Kérdés az is, hogy ehhez milyen unortodox lépésekre veszi rá a jegybankot. Az intézmény új vezetője az elődjénél inkább hajlik olyan fogásokra, mint pl. a valutatartalékok felhasználása az érintett háztartások és vállalatok megsegítésére.
A hétfőn elfogadott alkotmánymódosítás és a központi bank önállósága körüli aggodalmak miatt nagyot esett a forint árfolyama. A devizatartozások átváltása forintra, mégpedig kedvező árfolyamon, mindazonáltal gerjesztheti a belső keresletet, és politikailag kifizetődhet Orbán számára. Barcza György a kormányközeli Századvégtől azt mondja, hogy az intézkedés segíthet megélénkíteni a gazdaságot. Ugyanakkor, ha még inkább előtérbe kerülnek a nem szokványos módszerek, az felerősítheti a befektetők félelmeit a magyar politika kiszámíthatóságát illetően. A Danske Bank főelemzője azt mondja, nehéz megjósolni, Magyarország miként finanszírozza magát a nemzetközi piacokról, ha a kormány és az MNB nem próbálja meg nagyon gyorsan eloszlatni az aggályokat. Viszont ha megindul a forint leértékelődése, akkor a folyamatot nehéz lesz az elfogadható sávban tartani. Márpedig az erős árfolyamzuhanás fokozza az inflációt, és még inkább arra ösztönzi a külföldi bankokat, hogy folytassák a tőkekivonást.

A Reuters arról ír, hogy a magyar alkotmánymódosítás nyílt kihívás az EU-val szemben, Brüsszel számára ugyanakkor kellemetlen hír, hogy nemigen tudja gyorsan megfékezni Magyarországot. Tisztségviselők arra figyelmeztetnek, hogy ha ellenőrzés nélkül hagynak kelet-európai tagállamokat, azok alááshatják azokat az értékeket, amelyek idáig összetartották az uniót. Nem ez az első alkalom, hogy Orbán megrázza a közösség ketrecét, lásd a média- és a bankszabályozás tavalyi módosítását. A német külügyminiszter, aki hírek szerint viharos megbeszélést tartott Áder Jánossal Berlinben, közölte: nem tudja elrejteni félelmét amiatt, ahogyan Orbán Viktor és kormánya eljár. De az elítélő nyilatkozatokon túl Brüsszel nem sokra képes, hogy rávegye a miniszterelnököt: álljon be a sorba. A közösség ugyanis konszenzusos alapon működik, és ha egy ország renitenskedik, akkor idő kell, amíg támogatást szereznek a szankciókhoz és beélesítik azokat. Az ilyen esetekben, mint a magyar, az első lépés a politikai nyomás, az erkölcsi rábeszélés a többi tagország és a bizottság részéről. Ez eredményre vezethet, lásd tavaly Romániát, de a magyar ügy nehezebb. Egy szakértő úgy látja, hogy az unió csak keveset tehet, ha meg akarja akadályozni, hogy visszafordítsák a demokratikus gyakorlatot, vagy magát a demokráciát. De megvan az egyetértés, hogy ez ügyben bővíteni kell az eszköztárat. Szó lehet azután a kötelezettségszegési eljárásról, de ahhoz egyértelmű bizonyítékok és még a legjobb esetben is legalább egy év szükséges. Végül pedig marad a szavazati jogok felfüggesztése. Jelen esetben várhatóan az lesz a megoldás, hogy az EU az IMF-fel közösen megvonja a támogatások egy részét. Ha nem sikerül a terv, akkor Brüsszel azzal az egyre nagyobb gonddal kerül szembe, hogy ki kell kényszerítenie a demokráciát néhány kelet-közép-európai államban, amelyet pedig annak idején oly szívesen ölelt a keblére. Teljes mértékben megkérdőjeleződött ugyanis, hogy a belépéssel a tagok tökéletesen demokratizálódtak, és nem léphetnek vissza – mutat rá az elemző.

A német kancellár szóba hozta Áder Jánosnak a magyar alkotmánymódosítást, ám a vendég Merkelt éppen úgy lepattintotta, mint Westerwellét – írja a

Neue Zürcher Zeitung. A lap szerint ha egy tagállam az unióban nem úgy viselkedik, ahogy a többiek szeretnék, nehéz politikai szankciókat hozni, főként ha a bírált fejlemények többé-kevésbé demokratikusan következtek be. Azonkívül a szankciók nem felelnek meg az európai önértelmezésnek. Ennek megfelelően a német miniszterelnök-asszony hivatalos források szerint csak igen óvatosan hozta szóba a megbeszélésen, hogy a magyar vezetésnek felelősségteljesen kellene eljárnia kétharmados többsége birtokában. Mind a berlini kabinet, mind az ellenzék aggodalommal vette tudomásul a budapesti alkotmánymódosítást, ideértve, hogy korlátozzák az Alkotmánybíróság jogkörét, a kormányét viszont kiterjesztik. Merkel hangsúlyozta azonban, hogy komolyan kell venni az európai partnerek és Magyarország barátainak aggodalmát. Ami Westerwelle és Áder találkozóját illeti, ott a diplomáciai kommentárok szerint záporoztak a szilánkok. Ezzel együtt idáig meglehetősen visszafogottak a német reakciók Orbánnak arra a törekvésére, hogy kibővítse hatalmát. A kormány esetében ez nem meglepő, hiszen az ilyen ügyekben mindenekelőtt Brüsszel az illetékes, és a német fél nem akarja magát egyoldalúan exponálni. A média csekély érdeklődése viszont annál feltűnőbb. Ami mögött alighanem az húzódik meg, hogy mintha félnének megmagyarázni az olvasóknak: a Németországban oly határozottan elítélt orbáni politikát odahaza a többség támogatja.

A német kancellár asszony arra figyelmeztette a magyar államfőt, hogy ne fosszák meg jogaiktól az alkotmánybírákat –

írja a Spiegel. Merkel kifogásolta az alaptörvény módosítását, és arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormánynak felelősségteljesen kell élnie a kétharmados többségével. A reformmal ugyanis civil jogokat korlátoznak. A berlini találkozó után német kormányzati körökben azt mondták, hogy a hétfőn jóváhagyott csomag megterheli a kétoldalú kapcsolatokat. A vendéglátó kifejezetten bírálólag hozta szóba az Országgyűlés döntését. Hozzátette, hogy komolyan kell venni az európai partnerek és Magyarország barátainak aggodalmait, a többi közt az Alkotmánybíróság jogkörének szűkításe ügyében. Áder János előzőleg tárgyalt Westerwellével. A német külügyminisztérium szerint a két politikus között nyílt és részben igencsak vitákkal tarkított véleménycsere folyt. Közben a Human Rights Watch azt követelte, hogy az EU lépjen fel a magyar kormány ellen, mivel a mostani módosítások nem hagynak kétséget afelől: a magyar vezetés nem tartja tiszteletben a jogállamiságot. A szervezet szerint a kormánynak az a törekvése, hogy megkerülje az Alkotmánybíróságot, illetve hogy a saját politikai céljaira használja ki az alaptörvényt, aláhúzza annak szükségességét, hogy az unió egyeztetett választ adjon.