Ezek az ellenzéki program eddig ismert legfontosabb pontjai

A másik Magyarország címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Republikon Intézet, amelyen az összefogott ellenzék képviselői nyilatkoztak arról, milyen változtatásokat hajtanának végre egy esetleges április 3-ai győzelem után. Egyedül a Demokratikus Koalíció nem képviseltette magát az eseményen, ugyanis többszöri megkeresésre is nemet mondtak. Rövid köszöntőjében Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt elmondta, ahogy a rendszerváltás idején, úgy most, 12 év Fidesz-kormányzás után is alapvetően liberálisok, szabadságpártiak az emberek, ezért a szabadság üzenetével lehet a legtöbb ember megszólítani, majd röviden ismertette az eddig ismert fontosabb elképzeléseit. Ezt követően az egyes területek képviselői részletesebben is kifejtették a közös program egyes pontjait.

Oktatás: tankötelezettségi korhatár visszaállítása, szabad tankönyvválasztás

Hiller István korábbi oktatási és kulturális miniszter beszédében elmondta, a NER 12 éve alatt előbb a politikai, majd a gazdasági teret foglalta el, az elmúlt öt évben pedig a szellemi, intellektuális tér kisajátítására is kísérletet tett. Kiemelte: a kormány az „azt tanulod, amit én mondok” elv szerint alakította az oktatást. Ezt szolgálta a szabad tankönyvválasztás eltörlése, és a tankötelezettségi korhatár 18-ról 16 évre történő csökkentése. A fent említett lépések miatt számításaik szerint nagyjából 100 ezer diák hullik ki a közoktatásból megfelelő képesítés nélkül, akiket később az államnak kell eltartania az adófizetői pénzekből. Az MSZP politikusa szerint ezek „elhibázott, bűnös lépések”, amit egy újonnan megválasztott ellenzéki kormány az első intézkedései között változtatna meg. Tehát

visszaemelnék 18 évre a tankötelezettség korhatárát, és lehetővé tennék a szabad tankönyvválasztást.

A szakpolitikus szerint kritikus gondolkodásra kell tanítani a gyermekeket az oktatási intézményekben, amelyhez elengedhetetlen az alapkészségek pontos elsajátítása és a digitális oktatásra való törekvés. Ehhez azonban fontos, hogy a fiatalok megfelelő alappal rendelkezzenek, így „ha a négy év nem elég ezek elsajátítására, akkor akár hat évre is szükség lehet.” További ígéretek az oktatás területén:

• a Klebelsberg Központ megszüntetése, a közoktatási intézmények visszaadása az önkormányzatoknak,
• az alapítványi fenntartású egyetemek visszavétele – ezt könnyű feladatnak tartják,
• az első diploma megszerzésének ingyenessé tétele,
• szociális és tanulmányalapú juttatások a hallgatóknak.

Hiller István Fotó: Dimény András / 168.hu

Hiller István szerint a járvány végképp bebizonyította, hogy az Emmi megbukott, ezért a területeit szétosztva önálló oktatási és egészségügyi minisztérium felállítását fogják kezdeményezni. Lapunk kérdésére a szakpolitikus elmondta, ha a felálló ellenzéki kormány szakértői biztossággal azt tudják állítani, hogy a várható gazdasági növekedés három százalékos, vagy afölötti lesz, akkor egy önálló kulturális minisztérium felállítását is indokoltnak tartja. Kultúráról szólva az MSZP politikusa megosztotta, a színházigazgatók kinevezését visszaadnák az önkormányzatoknak, és a nagy látványberuházások helyett kisebb közművelődési intézményeket létesítése lenne a cél – ugyanis mint mondta, sok kis településen már nem itt gyűlnek össze az emberek, hanem a kocsmában.

Egészségügy: szakdolgozói béremelés, 1200 milliárdos azonnali plusz befizetés, gyógyszerárplafon

Az ellenzék szerint a Fidesz trükkös módját választotta annak, hogy fizetőssé tegye az egészségügyet: hagyták lepusztulni az intézményrendszert és az épületeket, kivonták belőle az állami pénzeket, ezzel párhuzamosan pedig felépült egy magánegészségügyi ellátórendszer, ahova sokan átmennek azok közül, akiknek van pénze. „Ez egy ősbűn” – jelentette ki Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke. Az egészségügy rendbetételével foglalkozó politikus elmondta, hogy a magánrendszerben viszont nem kezelnek daganatos betegségeket, ami meg is látszik a halálozási statisztikán: míg rákos megbetegedések terén a középmezőnyben vagyunk az EU-ban, nálunk halnak meg a legtöbben. A párbeszédes politikus szerint dermesztő képet mutat a várható élettartam és az egészségben eltöltött évek statisztikája is. 

Ezek miatt önálló egészségügyi minisztériumot fognak létrehozni győzelmük esetén.

Hozzátette: azt a Fidesz hatalomra kerülésekor hozott szabályt is felül fogják vizsgálni, hogy az egészségügyi járulékot adó címén szedik be. Úgy vélekedett, hogy az adót bármire el lehet költeni, a járulék esetében viszont kötelez a törvény, hogy az egészségügyre fordítsák. Ráadásul a németországi 12 százalékkal szemben Magyarország jelenleg GDP-arányosan mindössze 4 százalékot fordít az egészségügyre, ami rendkívül kevés. Ezért azonnali 1200 milliárdos plusz befizetést eszközölnének, a GDP-arányos ráfordítást pedig megdupláznák 7-8 százalékra. Emellett elengedhetetlennek tartják a szakdolgozók visszacsábítását is az egészségügybe, ami miatt azonnali szakdolgozói béremelést eszközölnének. Ezek mellett ígéretet tették még:

• egy politikától független tisztiorvosi szolgálat létrehozására,
• szűrővizsgálatok megkezdésére a hátrányos régiókban – amelyhez szabadnapot kellene biztosítania a munkáltatóknak,
• alapellátás működtetésére a praxisokban,
• és a rászorulók számára gyógyszerárplafon bevezetésére.

Szabó Tímea Fotó: Dimény András / 168.hu

Gazdaság: bérlakásépítés, CSOK kiszélesítése, közbeszerzési rendszer megújítása

„Az ellenzék víziója szakadéknyira van Orbánékétól” – jelentette ki Z. Kárpát Dániel, családpolitikai és lakhatási kérdésekkel foglalkozó képviselő. Elmondása szerint az ellenzék sokkal többet fordítana a humánerőforrások fejlesztésére, és olyan gazdasági környezet megteremtését tűzték ki célul, ahova szívesen térnének vissza a Nyugat-Európába kényszerült magyar dolgozók is. Mint mondta, ehhez elengedhetetlen egy kiterjedt bérlakásépítési program, emellett pedig lakhatási támogatást is biztosítanának és visszavezetnék a lakhatási előtakarékosság állami támogatását is. Kiemelte: jelenleg 100 ezer olyan álláskereső van Magyarországon, aki nem kap már munkahelykeresési támogatást az államtól, ezért az ő továbbképzésükkel, valamint a külföldi magyarok hazacsábításával oldanák meg a munkaerőhiányt. 

A kormánypárti kijelentésekkel ellentétben Z. Kárpát többször is aláhúzta, hogy nem emelnék az adókat.

Azt azonban megjegyezte, hogy a multinacionális vállalatok számára adóparadicsomi feltételeket biztosító társasági adóval vannak ilyen terveik. A Jobbik politikusa elmondta, digitalizálnák és ellenőrizhetővé tennék a közbeszerzési rendszert, ahol kisebb egységekben bevonnák a versenyt élesítő vállalkozásokat is, valamint csökkentenék a meghívásos közbeszerzések számát. Továbbá felülvizsgálnák a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokat, és a nagy cégeknek adott, vissza nem térítendő támogatásokat is. Családpolitikai kérdésekben elkötelezettek a jelenlegi támogatások megtartásában, sőt inkább kiszélesítenék azokat, hogy a kevésbé tehetősek is hozzáférjenek például a CSOK-hoz.

Szociális biztonság: otthonápolási munka elismerése, szociális minimumjuttatás

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke szerint Magyarország van olyan tehetős ország, hogy a minimális megélhetést mindenkinek biztosítani tudja. Ezért az ellenzék bevezetné a szociális minimum juttatást, amelyet korábban Karácsony Gergely ismertetett meg Zuglóban. Eszerint minden ember jövedelmét olyan szintre egészítenék ki, hogy a létminimum alatt senki ne élhessen. Mint Kanász azt elmondta, ennek pontos összegét egy ideje már nem méri a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), azonban szakemberek 90 és 100 ezer forint közé teszik ennek költségét. Aki ez alatti jövedelemmel rendelkezik, annak a kormány egészítené ki a keresetét. 

Kanász-Nagy Máté Fotó: Dimény András / 168.hu

A szociális dolgozók béremelésének elmulasztását méltánytalannak tartja a politikus a jelenlegi kormány részéről, ezért amellett, hogy az ellenzék megemelné az ő bérüket, a közszférában is hasonlóképp cselekednének. Emellett a fogyatékossággal élő családtagjukat otthon ápolók bérét megemelnék a minimálbér szintjére, valamint jogviszonyként fogadnák el tevékenységüket. Létrehoznának egy olyan esetmenedzseri rendszert is, amely a családsegítő szolgálatokhoz hasonló feladatokat látna el, azonban kifejezetten a szolgáltatások szervezése lenne a célja. Kanász-Nagy szerint ezzel az egészségügy leterheltségét javítanák, valamint nőne a páciensek szabadsága a rendszeren belül.

A nők elleni erőszak, és a családon belüli erőszak kezelését is fontos kérdésnek tartják, azonban nem tervezik az Isztambuli Egyezmény ratifikálását, hanem egy másik egyezmény fog bekerülni a közös programba,

ami hasonló elveket vall.

Külpolitika: Nem a bevándorlásra, igen a szolidaritásra

Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő szerint a jelenlegi kormány nem tud dönteni arról, hogy keletre vagy nyugatra húzzon, ezzel pedig azt éri el, hogy barátok helyett inkább ellenségeket gyűjt. Véleménye szerint a magyar emberek egyértelműen tudják, hogy az Európai Unióban van a helyük, ezért egy esetleges kormányváltás után arra törekednének, hogy megerősítsék az uniós tagságukat, és NATO-s szerepvállalásukat is növeljék. A V4 együttműködés fenntartását is kiemelt fontosságúnak tartja az európai parlamenti képviselő, és hozzátette: a jelenleg nem EU-s, balkáni államokkal is fontos a jó viszony megtartása.

Szerinte olyan külpolitikára van szüksége az országnak, ami barátokat gyűjt, de az asztalra csap, ha valami nem tetszik. Ezért pártolják az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, és hogy az európai zöld megállapodásból is kivegye a részét az ország. Azonban migráció kérdésében ők is meghúznák a határt: nemet mondanak mindenféle kvótára, és az illegális bevándorlásra, de szolidaritás és segítségnyújtás területén empatikusabb magatartást gyakorolnának. Kijelentette, a minap elítélték Magyarországot a jogállamisági perben, amivel akár 16 ezer milliárd forintot is elbukhat a magyar állam és a magyar lakosság. Hozzátette: a döntésnek nincs köze a gyermekvédelmi törvényhez – ellentétben a kormányzati kommunikáció állításaival –, Orbán viszont nem fogja lebontani az oligarchikus rendszerét, így patthelyzetbe került az ország. Ebből szerinte az egyetlen kiút, ha az emberek eldöntik: „Európai Unió vagy Orbánisztán?”

Ujhelyi István Fotó: Dimény András / 168.hu

Jogállamiság: számon kérhető legfőbb ügyész, korrupcióellenes hivatal

Miután Magyarországot és Lengyelországot szerdán elítélte az Európai Bíróság a jogállamisági perben, Donáth Anna úgy látja, egyértelművé vált, hogy a jogállamisági mechanizmust használni fogják Magyarország ellen. A Momentum elnöke szerint fontos, hogy megértsük, hogy a jogállamiság nem csupán egy absztrakt fogalom, hanem egy olyan dolog, ami a mindennapi életünkre is hatással van. Ez szavatolná például hogy a törvényeket az igazságosság mentén hozzák meg. A jogállamiságot viszont csak jogállamisági eszközökkel lehet helyreállítani. Véleménye szerint ennek első lépése az országgyűlés tekintélyének visszaállítása, a vizsgálóbizottságok jogköreinek visszaadása.

Leszögezte: az ellenzék épp oly fontos lesz a parlamentben, mint a kormány. 

Az Alkotmányt nem egy ember fogja írni egy iPaden, hanem népszavazás útján szeretnék jóváhagyatni az emberekkel. Ez szavatolná, hogy a jövőben ne lehessen az éj leple alatt változtatgatni az ország legfontosabb dokumentumán. Donáth Anna szerint elengedhetetlen, hogy a főügyészség ne csak szavak szintjén legyen független, ezért az a céljuk, hogy a hivatal, amelyet jelenleg Polt Péter tölt be, az igazságügyi miniszter alá tartozzon, ezáltal ne védjék kétharmados törvények, és elszámoltatható legyen. Az ellenzék eltökélt abban is, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, valamint, hogy létrejöjjön egy korrupcióellenes hivatal is.

Az Egységben Magyarországért teljes programját várhatóan február 25-én mutatják majd be.