Reklámadó: Kövér odavágott a Magyar Nemzetnek is
Kövér László a következő négy évben kiszámíthatóbb, nyugodtabb kormányzásra, ebből fakadóan lassabb és kiérleltebb törvényhozásra számít. Erről is nyilatkozott a ház elnöke az MTI-nek adott interjújában, amelyben elmondta, hogy szerinte az önkormányzati törvény módosításának végső formája megfelel majd az Alaptörvénynek, a reklámadó tervezett bevezetése kapcsán pedig képmutatónak nevezte a tiltakozó platformra helyezkedő kormánypárti és ellenzéki médiumokat.
Az Országgyűlés elnöke a most indult kormányzati ciklusról szólva azzal magyarázta a kiszámíthatóbb működésre vonatkozó várakozását, hogy szerinte most a nemzetközi gazdasági környezet és abban a magyar gazdaság növekedési mutatóinak javulása is ez irányba hat. Reméli, hogy nem lesznek olyan külső kényszerek, amelyek miatt hektikus kormányzásra és törvényhozásra kényszerülnének.
Kövér László az önkormányzati törvény módosításával kapcsolatban azt mondta, hogy meg kell várni, mi lesz az elfogadott jogszabály végleges szövege. Szerinte az alkotmánynak megfelelő lesz majd a módosítás, így nem nagyon képzelhető el, hogy ő házelnökként az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt kérjen. „De százszázalékos biztonsággal ki sem lehet zárni ezt” – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy az úgynevezett citykoncepció, amely a belső és külső kerületek, illetve a fővárost övező agglomeráció működését tenné egységesebbé, a kormánypártok részéről nem kerül elő a helyhatósági választásokig, a voksolást követő öt évben azonban Kövér szerint van létalapja.
„Szerintem a főváros struktúráját tekintve működőképessége határához érkezett” – mondta, időszerűnek nevezve, hogy a belvárosi kerületek, a külvárosok és a Budapest környéki települések működését rendezzék. Végiggondolásra ajánlotta például azt, hogy az agglomerációs körzetek miképpen tudnak részt venni a jelenlegi fővárosi közlekedési rendszer fenntartásában.
Kövér László a kormánynak 2016. március 15-ig várható költözésével kapcsolatban elmondta: az Országgyűlés azután csak a képviselőknek, az őket segítő szakértőknek, titkároknak, a bizottságoknak adna helyet. Az Országgyűlés Hivatala pedig átköltözne a szintén a Kossuth téren található, addigra felújított „MTESZ-székházba”.
„Ezt egyesek a jobboldalon is összekeverik a sajtószabadsággal”
Kérdésre válaszolva a politikus kitért a reklámadó ügyére. Mint mondta, ha ironikus akarna lenni, úgy fogalmazna: amennyiben a reklámadó bevezetésével sikerül csökkenteni az árkokat – a Kulturkampf csatazaja mellett – az egymással szemben álló újságírók között, akkor már megérte a javaslat beterjesztése.
„Ironikusan fogalmazva, ha ez megvalósul, már óriási lépéseket tettünk az ideális állapotok kialakulása felé” – tette hozzá azzal összefüggésben, hogy kormánypárti és ellenzéki médiumok egységesen tiltakoznak a reklámadó bevezetése ellen.
„Én megértem, hogy az üzleti érdekek sérelme mindenhol komoly probléma. Azt is megértem, hogy csak az az üzleti érdeksérelem fáj, amelyik a saját zsebünket érinti. De hogy ezt egyesek a jobboldalon is összekeverik a sajtószabadsággal, azt már nehezen élem meg, mert pontosan tudjuk, a sajtószabadság a mai világban Magyarországon és másutt is nem a politikai viszonyoktól függ, hanem elsősorban a tulajdonosi viszonyoktól” – szögezte le.
Hozzátette, ettől még lehet arról vitatkozni, hogy jó vagy rossz ötlet a reklámadó, „hogy többet veszítünk-e a réven, mint amit nyerünk a vámon”. Közölte azt is, hogy a javaslat kapcsán egyelőre sem neki, sem a Fidesz-frakciónak nincsen még kialakult, végleges álláspontja.
A napokban a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, Csermely Péter arról írt: a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadónak ugyanis sem más értelme, sem más üzenete nincs. Abból a mintegy kilencmilliárd forintból, amit a magyar költségvetés a reklámadóból összeszedhet, egy fél stadionra ha futja. Az állami bevételek szintjén ennek a néhány milliárd forintnak semmi jelentősége nincs. Ugyanakkor a reklámpiac speciális helyzete miatt (minden reklámra költött tíz forint közel ötven forinttal járul hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez) jelentős, körülbelül negyvenötmilliárd forinttól eshet el ugyanez a költségvetés – írja Csermely.
A lap szerint „a reklámadó pórázra veszi a médiát, s hogy a nyakörv szoros vagy laza, és a közös séta tempója lassú vagy gyors, az már csak kormányzati elhatározás kérdése lesz. A reklámadó csökkenti a média forrásait, megnehezíti a munkáját, korlátozza a hatékonyságát, akadályozza a feladatai ellátását.” A főszerkesztő-helyettes kritizálja továbbá a törvénytervezet színvonalát is, mert például a „kreatív törvényalkotó megadóztatná az önreklámot is, amely nélkül semmiféle média nem képzelhető el”.
