Ránk szállnak – Demonstratívan megfigyelt közszereplők

Volner János éppen kihajtani készült a képviselői irodaház parkolójából, amikor meglátta a világos színű Citroën Cactust az épület mellett. Divatkocsi – ezt írják róla a szakírók, nem sok fut belőle a pesti utakon. Két fiatalember ült benne, akik a Jobbik nemrégiben megválasztott frakcióvezetője láttán elfordították a fejüket.

– Rendőrösztön – magyarázza a 168 Órának Volner, miért lett gyanús neki az autó. A politikus öt évig szolgált egyenruhásként. Miután a Citroën kiengedte őt a parkolóból, nem hajtott egyből a politikus után, még három másik kocsit maga elé engedett.
Negyven kilométerre Budapesttől újra feltűnt az autó, a többit pedig már ismerjük a Habony Árpádhoz köthető Ripostból. Az internetes lap szerint egy állítólagos olvasóriporter dokumentálta Volner és a vele utazó hölgy útját egészen a Pécel határában húzódó bozótosig. A fényképek és a cikk fölé ezt a címet írták: „Nőt vitt a bozótba, a bokrok közé a Jobbik családos frakcióvezetője!” Pikáns légyottra célozgatott az újságíró, az érintett viszont azzal vágott vissza, hogy „pisilő nők után leskelődik Orbán Viktorék közpénzekből gründolt szennymédiája”. Azt is hozzátette, a hölgy vele „hosszabb ideje magánéleti kapcsolatban van”.

Volner lefotózta az őt követő Citroënt, a Jobbik jelentette az esetet a rendészeti államtitkárnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak. Lapzártánkig nem kaptak választ arra, hogy indult-e vizsgálat.

– A megfélemlítés szándéka vezette a megfigyelők megbízóit. Azt üzenték ezzel, ha bolygatjuk a korrupciós ügyeiket, úgy ütnek, hogy fájjon – közli Volner János.

Kicsoda Habony Árpád? – ezt az egyszerű kérdést kilenc nappal az eset előtt, június 6-án tette fel a jobbikos politikus Orbán Viktornak a parlamentben. A kormányfő a tanácsadójáról nem beszélt, helyette adócsalónak és kamudiplomásnak titulálta a kérdezőt, majd azzal vágott vissza: sokkal izgalmasabb kérdés, hogy kicsoda Volner János.

Úgy látszik, a Citroën Cactus két utasa június 15-én éppen ezt próbálta kideríteni.

– Gulyás Gergely fideszes képviselőtársam egyszer azt mondta, amerikanizálódott a magyar közélet. Szerintem ők tették ilyenné – mondja a Jobbik frakcióvezetője.

Nem ez az egyedüli gyanús eset: a Majtényi László vezette Eötvös Károly Intézet irodájában félprofi lehallgatóberendezést találtak, furcsamód nem volt nehéz rábukkanni. Tavaly szeptemberben a Társaság a Szabadságjogokért egyik ügyvédje folytatott beszélgetést Jávor Benedek európai parlamenti képviselővel, a vonal megszakadt, majd visszajátszotta a beszélgetés egy részletét. Ugyanez történt a minap Vásárhelyi Mária közíróval, ő a lányával telefonált, aki hirtelen szóról szóra visszahallotta, amit előtte egy perccel az anyja mondott. Sándor Mária, a fekete ruhás nővér pedig egy kollégájával beszélt, amikor azt hallotta, hogy a vonal túlsó végén leesik valami: kiderült, hogy az illető éppen a kocsijában ült, és semmit nem ejtett le.

De vajon kik a megfigyelők és ki bízta meg őket?

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő kizártnak tartja, hogy titkosszolgálatok végezték volna a megfigyeléseket.

– Ha a szolgálatok telefonos lehallgatást végeznek, akkor a telefoncég hálózatát használják. Abból semmit nem vesz észre a megfigyelt. De az autós követés sem vall a titkosszolgálatra. Ha profik végzik a munkát, nem lesz ilyen elmosódott a felvétel, nem mennek ennyire közel a megfigyelthez és legfőképpen nem veszik őket észre – mondja.

Titkosszolgálati forrásunkkal egy pesti kávézóban találkozunk: külön érkezünk, és később az ő kérésére külön is távozunk. Azt mondja, az akciók demonstratív megfigyelések lehettek.

Volnernek például azt üzenték vele: „rád szálltunk, a célkeresztünkben vagy!”

Ezt a módszert csak az állampárti rendszerben alkalmazta a titkosszolgálat. Napjainkban magánszemélyt igazságügyi miniszteri vagy bírói jóváhagyással figyelhetnek meg a szolgálatok: az engedélykérelemben jelezniük kell, hogy milyen bűncselekmény gyanúja alapján akarnak lépni.

Országgyűlési képviselő esetében a megfigyelésről tájékoztatni kell a nemzetbiztonsági bizottság és a parlament elnökét.

Forrásunk szerint kicsi a valószínűsége, hogy ez megtörtént, mert rögtön kiszivárgott volna. A Citroën Cactusról azt mondja, ilyen feltűnő autót nem tartanak a titkosszolgálatok. A megfigyelők általában három kocsit használnak, azok folyamatosan váltják egymást, nehogy lebukjanak, és egy jármű maximum 15 percig követi a megfigyelt személyt.

Informátorunk azt mondja, kényes ügyekben előfordul, hogy a titkosszolgálatok kiszerveznek akciókat, ez történhetett most is. Hiszen több jel is utal arra, hogy ráálltak a Jobbikra is. Lázár János korábban Simicska Lajos és a Jobbik kapcsolatáról beszélt, Kósa Lajos pedig arról, hogy a kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla uniós képviselő révén jött orosz pénz a Jobbikhoz. Orbán Viktor pedig ezt jegyezte meg: a „félkarúüzletben a Jobbik nyakig érintett volt”.

– Ha a titkosszolgálatok fizették a magánnyomozókat, akkor annak az iratokban, a könyvelésben nyoma van. De ez csak kormányváltás után derülhet ki – állítja forrásunk.
Nagy a szórás a tarifákban, de információink szerint több százezer forintot is elkérhetnek egy megfigyelésért naponta. Így könnyen találni a munkára vállalkozót.

Baráth Györggyel a Parlamenthez közel, magánnyomozói irodájában találkozunk. Ő a rendszerváltás előtt a titkosszolgálatnál dolgozott, most a Baráth és Partnerei Magánnyomozó Ügynökség ügyvezető igazgatója és az 1991-ben alapított Magyar Detektív Szövetség elnöke. Szerinte is kizárt, hogy a titkosszolgálatok figyelték meg Volner Jánost. De a jelek arra utalnak, hogy nem teljesen amatőrök követték a kocsiját.

– A törvények nem zárják ki, hogy a magánnyomozó megfigyeljen egy közszereplőt vagy politikust. De ez csak magánéleti vagy üzleti okokból lehetséges, ahogy a jogszabály fogalmaz a megfigyelésekről: jogos érdekből – magyarázza. Vagyis ha az illető házasságtöréséről vagy üzleti ügyeiről kér a megbízó információt, akkor elvégzik a munkát.

Ám a törvényi szabályozás mégsem ennyire egyértelmű: míg a vagyonvédelmi jogszabály engedélyezi a megfigyelést, addig az infótörvény a személyiségi jogok betartására hívja fel a figyelmet, az új polgári törvénykönyv szerint viszont a figyeléshez az érintettnek is hozzá kellene járulnia. Ami nonszensz.

– Olyan a szabályozás, hogy egy magánnyomozó nem tud jót tenni – mondja Baráth György.

Tavalyelőtti adatok szerint több mint 1600 embernek volt magánnyomozói igazolványa, persze nem ennyi, csak legfeljebb háromszáz detektív dolgozik a szakmában. Az igazolvány önmagában nem elég, ezt a tevékenységet csak az egyéni vagy társas vállalkozás részére beszerzett rendőrhatósági működési engedély birtokában lehet végezni. Korábban rendőrtiszti főiskolai vagy azzal egyenértékű, vagy magasabb szintű oktatási intézményben kapott bizonyítvány volt a feltétel ahhoz, hogy valaki magánnyomozó lehessen. Ma már bárkiből lehet detektív, ha elvégez egy három hónapos OKJ-s tanfolyamot és a személyi feltételeknek is megfelel.

– Sok az illegális magánnyomozó, nem tudunk ellenük fellépni – mondja a Magyar Detektív Szövetség elnöke, aki szerint probléma, hogy nincs önálló magánnyomozói kamara sem. 2013 óta lobbiznak a szakterületet szabályozó törvényért, megfogalmazása szerint aktív és konstruktív szerepet vállaltak a tevékenység újraszabályozását célzó koncepció kidolgozásában, amelyet ez év tavaszán beterjesztettek a Belügyminisztériumnak. A korábbi, 2005-ös jogszabályban két paragrafust szenteltek a magánnyomozásnak, de Baráth György szerint ennél sokkal részletesebb szabályozásra lenne szükség, amelyet a koncepciójukban meg is fogalmaztak.

– Ez is egy szakma. Most olyanok vagyunk, mint a sebész, akinek a kezébe nem adnak szikét: jogosult műteni, de nincs mivel – mondja.

Szerinte ha Volner lefotózta az autót, akkor a képen látszódhat a rendszáma is. Így könnyen utána lehet járni annak, ki használta a kocsit.

Persze csak ha van erre szándék.