Ráfeküdt a közvetlen elnökválasztásra a DK

Aláírásgyűjtést és tüntetést jelentett be Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke.

2024. február 11., 15:14

Szerző:

Ráfeküdt a közvetlen elnökválasztásra a DK

Alig fél nap alatt már több mint 20 ezren írták alá, hogy közvetlenül az emberek döntsenek az új köztársasági elnökről – áll a Demokratikus Koalíció (DK) szerkesztőségünkbe eljutott közleményében. Mint írják:

„Csak tegnap kora este indult, de így is több mint 20 ezren írták már alá a DK aláírásgyűjtését, amelyet azért indítottunk, hogy az emberek döntsenek az új köztársasági elnök személyéről. A DK fennállása óta még soha, semmilyen kezdeményezésre nem érkezett ilyen kevés idő alatt ilyen sok aláírás, így az már most kijelenthető, hogy az országnak elege van abból, hogy semmilyen beleszólása nincs abba, hogy ki legyen hazánk köztársasági elnöke. Ha hagyjuk, hogy ismét Orbán Viktor döntsön a nép helyett, annak ismét egy fideszes pártkatona és a biztos bukás lesz az eredménye, ezért kell az emberek kezébe adni a döntést arról, hogy ki legyen hazánk államfője. A Demokratikus Koalíció mindenkit arra kér, hogy csatlakozzon az aláírásgyűjtéshez, hogy végre közvetlenül az emberek dönthessenek az új köztársasági elnökről!”

Dobrev Klára: A DK aláírásgyűjtést indított a közvetlen köztársaságielnök-választásért

Dobrev Klára előző nap jelentette be, hogy a DK azt kezdeményezi, hogy közvetlenül az emberek döntsenek az új köztársasági elnökről.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

„Magyarország három legutóbbi köztársasági elnökéről is Orbán Viktor döntött és tudjuk, hogy mi lett a vége. Ezért kezdeményeztük a programunkkal összhangban, hogy Európa legtöbb országához hasonlóan nálunk is az emberek döntsenek az új köztársasági elnökről! Ahhoz, hogy ezt véghez vigyük, az emberek segítségét fogjuk kérni a következő hetekben.

A következő hetekben ott leszünk az utcákon, hogy minél több ember írhassa alá, hogy magához akarja venni a jogot a köztársasági elnök megválasztására. Szerintünk a magyarok szava többet ér bármely politikus, Orbán Viktor szavánál is, ezért nekik kell eldönteniük, hogy ki legyen hazánk köztársasági elnöke. A DK aláírásgyűjtéséhez akár az utcai aláírópultoknál, akár online is lehet csatlakozni, mindenkit arra kérünk, hogy írjon alá és vegye el Orbán Viktortól a köztársaságielnök-választás jogát, hogy végre az emberek dönthessenek!” – írta Dobrev Klára közleménye. 

Gyurcsány Ferenc: „Közvetlen elnökválasztást! Döntsön a nép!”

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke Facebook-posztban reagált Novák Katalin és Varga Judit lemondására, és tüntetést jelentett be a közvetlen köztársaságielnök-választásért a 18. pontjában. A pontok a következők:

  1. Novák és Varga lemondott. Nem azért, mert egy hét alatt megvilágosodtak, hanem mert Orbán elküldte őket.
  2. Orbánnak hat nap kellett, hogy megértse, ez az ügy veszélyezteti a hatalmát. Az elnök és a miniszter elfogathatatlan döntése miatt ugyanis régóta először saját támogatóinak egy része is szembefordult a kormányával, rendszerével.
  3. Novák és Varga annak idején, amikor döntöttek, nem tudták, hogy milyen bűncselekményért elítélt férfit engednek ki a börtönből? Dehogynem. A kegyelmi ügyeket szakértők dolgozzák fel, a vezetők részletes, írásbeli összefoglaló jelentést, értékelést, javaslatot kapnak. Az elbírálás éppen ezért legtöbbször hónapokat vesz igénybe.
  4. Ha tudták, hogy pedofil bűnöző bűntársát engedik ki, akkor miért tették? Talán nem érezték a döntésük elfogadhatatlanságát, és erre senki nem figyelmeztette őket a döntéselőkészítés idején? Aligha. Az ugyanis kizárt, hogy egyszerre borult sötét fátyol két vezető politikus és az őket segítő tucatnyi szakértő értelmére, erkölcsére, politikai életösztönére.
  5. Akkor mi történt? Az, hogy volt egy szempont, ami az előzőeknél, az értelemnél és az erkölcsnél fontosabb volt, és addigi tudásuk, tapasztalatuk szerint éppen a politikai életösztönük diktálta, hogy annak a szempontnak engedelmeskedni kell.
  6. Mi, vagy ki volt ez a szempont? Se az elnök, se a miniszter nem adott választ erre a kérdésre a lemondásukat bejelentő nyilatkozataikban. Miért nem? Mert akkor kiderülne, hogy valójában nem ők döntöttek.
  7. Ha nem ők, akkor ki? Valaki, vagy valami, aki elég hatalmas ahhoz, hogy ne csak döntsön mások, az elnök és a miniszter helyett, hanem védelmet is tudjon ígérni. Garanciát, hogy a döntés nem árthat nekik.
  8. Ez a valaki kizárólag a kormányfő lehet, illetve a nevét viselő rendszer nem nyilvános logikája, belső mechanizmusai, függelemi rendszere, azaz maga Orbán.
  9. Hogy ne érje el a növekvő felháborodás hulláma a kormányfőt és rendszerét, ezért kellett feláldozni azokat, akiknek korábban védelmet ígértek, garanciát adtak. Hogy ne lepleződjön le a rendszer, az elnök és a miniszter feletti hatalom, minden további oknyomozást, kérdést, vizsgálatot, meg kellett próbálniuk elkerülni. Az elnök és a miniszter gyors eltávolítása ezt a célt is szolgálja.
  10. Azt ugyanakkor így se sikerült elkerülni, hogy ne bizonyosodjon be az elfogadhatatlan tény, miszerint Orbán rendszerében nem szuverén az elnök se. Novák nem azért mondott le, mert szuverén, miként azt nyilatkozatában említette, hanem éppen ellenkezőleg, azért, mert nem az. Még azt is más mondta meg neki, hogy le kell mondania. Neki is, és a döntésben részvevő miniszternek is. Így esett, hogy két, elvileg szuverén szereplő egyidejűleg nyújtotta be a lemondását.
  11. Az elnök szuverenitása nem az elnöki hivatalt betöltő személy emberi, politikusi felkészültségének, minőségének a kérdése. A szuverenitást a közjogi rendszer garantálja, és a valóságosan működő hatalmi, függőségi viszonyok, az elnök körüli szereplők tényleges szerepe határozza meg. Magyarországon azonban e viszonyrendszer közepén - az alkotmányos normákat, szabályokat is felülírva - a kormányfő áll. Ezt jelenti az Orbán-rendszer.
  12. Lehet-e Nováknál jobb köztársasági elnök? Személyében igen, szerepében nem. Mert az elnöki szerep tartalmát, szuverenitását nem a közjogi szabályok, nem a hivatalt betöltő személy, hanem a rendszer, annak névadója, Orbán Viktor határozza meg.
  13. Jó-e az Magyarországnak, ha ilyenformán valójában nem elnöke van, hanem miniszterelnöki megbízottja? Azért nem jó, mert annak óhatatlanul az a következménye, amit most láttunk: az ország többségének erkölcsi meggyőződésével, más esetekben érdekével, szakmai, közéleti álláspontjával ellentétes döntések születnek.
  14. Ezért kell, hogy a nép válassza a köztársasági elnököt. Mert a nép által választott elnök nem a rendszer szolgája, hanem a népé.
  15. Rá lehet-e beszélni a hatalmon lévőket a Parlamentben, hogy adják át az elnökválasztás jogát a népnek? Hajlandóak-e bárminemű belátás, érvelés hatására ennek megfelelően módosítani az alaptörvényt? Saját akaratukból nyilvánvalóan nem, már csak azért se, mert nincs saját akaratuk. Ami annak látszik, az a kormányfő akarata.
  16. Mit lehet akkor tenni? Egyetlen dolgot. Beszéd helyett cselekedni kell. El kell venni a hatalmon lévőktől az elnökválasztás jogát és át kell adni a népnek. Egy hete senki nem hitte volna, hogy a rendszer két fontos szereplőjét is el fogja söpörni a népfelháborodás. Mégis megtörtént. Ez adjon hitet mindenkinek ahhoz, hogy lehet és érdemes a rendszer ellen küzdeni.
  17. A nép ellenfele nem a személytelen alaptörvény. A nép ellenfele az, aki nem adja meg neki a jogot, hogy ő válassza az elnököt. 133 ember, köztük Orbán Viktor áll a néppel szemben. Az a 133 ember, akik szerint nekik több joguk van elnököt választani, mint a népnek.
  18. Érdemes küzdeni most azért, hogy a nép válassza a köztársasági elnököt. Küzdeni hangunk felemelésével, petícióval, tüntetéssel. Két hét múlva vasárnap, mi valamennyien, akik magunk akarunk dönteni a köztársasági elnökről, tüntetni fogunk ezért a jogunkért a Parlament előtt.

(Kiemelt képünk illusztráció. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció Pártjának jelöltje beszédet mond a kampányzáró ülésen 2021. szeptember 17-én Budapesten. Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP)

 

 

A rovat további cikkei