Presse-interjú Kövér Lászlóval

- Vona Gábor, a szélsőjobboldali radikális Jobbik elnöke februárban a betiltott Magyar Gárda mellényében jelent meg a parlamentben. Saját elmondása szerint arra számított, hogy az Országgyűlés elnökeként ön rendre fogja utasítani. Miért nem tette?

– Mert ő arra számított. Provokálni akart, s nemcsak engem, hanem az egész parlamentet. Jogilag nézve nekem semmiféle eszköz nem állt a rendelkezésemre.

- Ön véleményt sem mondhatott volna?

– Szándékosan nem tettem. Nem én voltam az, aki segítséget adott Vona úrnak, hogy minden határt átlépve sajtónyilvánosságot kapjon ezzel az üggyel.

- Alapjában véve veszélyesnek tartja a jobboldali radikális Jobbikot Magyarországra nézve?

– Elméletileg igen, alapvetően viszont nem.

- Ezt most nem értem.

– Elméletileg vizsgálva minden erő veszélyt jelent a demokráciára, amely átlépi az alkotmányos határokat, és megpróbálja a polgárok félelmére és gyűlöletére építeni politikáját. Ebben az értelemben a szocialista párt, azaz a MSZP is állandó veszélyt jelent a demokráciára.

- Miért?

– Az MSZP a kommunista párt utódpártja. 1990 óta próbálja saját hatalmi céljai érdekében felhasználni a társadalomban meglevő gyűlöletet, irigységet és félelmet. Gyakorlatilag azonban egyik pártot sem tartom veszélyesnek, különösen nem 2011-ben. Nem áll az MSZP érdekében, hogy felszámolja a demokratikus kereteket. És ezt a Jobbikról sem feltételezem. A Jobbiknak az ereje sem lenne meg ahhoz, hogy ezeket a kereteket szétverje.

- Irritálónak találom, hogy Magyarországon mennyire nyíltan jelentkezik az antiszemitizmus, amelyet éppen a Jobbik szít. Az ön pártja, a Fidesz eléggé egyértelműen elhatárolódik-e ezektől az előítéletektől?

– Azokban a témákban, amelyekben eltérő véleményen vagyunk, nem tartom szükségesnek az elhatárolódást. Emlékeztetni szeretném önt arra is, hogy Magyarországon az első Fidesz-kormány óta (1998-2002) van holokauszt emléknap.

- Állítólag az Országgyűlés új alkotmányt fogad majd el Húsvétkor. Mely pontok a legfontosabbak ön számára?

– A korábbi alkotmánnyal összehasonlítva az Európai Unió Kartája alapján hangsúlyosabban kerülnek kiemelésre az alapvető jogok. Azt is hangsúlyozni szeretném, hogy az alkotmányban határt szabunk majd az eladósodásnak. A preambulumban azokat az értékeket foglaltuk össze, amelyek a magyar polgárok számára alapértékeknek tekinthetők. A jelenlegi alkotmány több alkalommal módosított változata annak az 1949-es sztálini alkotmánynak, amelynek soha sem volt legitim jogalapja, vagyis amelyet sohasem fogadott el egy törvényes parlament. Még az 1989-es alkotmánymódosítást is egy kommunista parlament fogadta el.

- Összefügg-e ezzel az, hogy az elfogadásra kerülő alkotmányban nincs többé szó a Magyar Köztársaságról csak Magyarországról?

– Azt alkotmányszövegében benne van, hogy Magyarország államformája köztársaság. Az államunk neve azonban több mint ezer év óta Magyarország. Kevés olyan ország létezik Európában, amely ezer év óta azonos önmagával.

- Létezik az a gondolat is, hogy az anyáknak többszörös választójogot adjanak.

– Eredetileg ez az ötlet egy CDU/CSU-s német képviselőtől származik. Az ötlet egy mérsékeltebb formája tetszik nekem. Ezt a passzust azonban ki fogjuk hagyni az alkotmányból. Egy kérdőívre adott válaszaikban elutasították a polgárok.

-Az új alkotmányban egy „adósságfék” is rögzítésre kerül. Hogyan szándékoznak leépíteni a jelenlegi adósságtömeget?

– 1998 és 2002 között képesek voltunk csökkenteni az eladósodás mértékét, miközben a magyar gazdaságot növekedési pályára állítottuk. És még ma sincs ennél jobb megoldás. Nekünk a korrupció és a bürokrácia csökkentésével egy időben kell csökkentenünk az adót és az államadósságot.

- Szándékukban áll felemelni a nyugdíjkorhatárt a következő években?

– Nem szándékozunk. A nyugdíjrendszer hosszú távú reformjáról még nem kezdődtek el a konzultációk. Első lépésként a harmadik oszlop, azaz a kötelező magánpénztárak visszaállamosításával megmentettük a nyugdíjrendszert az összeomlástól. Az új alaptörvénybe rögzíteni akarjuk, hogy nekünk, magyaroknak egy egységes állami nyugdíjrendszer létrehozása a célunk, és emellett az állam megteremti az öngondoskodás feltételeit is.

- Egy ilyen rendszer nem fogja-e az állam költségeit növelni?

– Hosszú távon egész Európának be kell majd látnia, hogy nem a nyugdíjkorhatár állandó emelése jelenti a probléma megoldását, hanem másfajta demográfiai fejlődést kellene keresnünk.

- Csakhogy az a probléma, hogy a születési ráta állami eszközökkel nem befolyásolható jelentős mértékben.

– Ha helyesek az információim, akkor Franciaországban a fenntartható családi támogatás révén sikerült megemelni a születési rátát.

- Ausztriában és Németországban ez nem működött.

– Talán nem helyes a politika. Én csak saját politikánkat tudom megítélni. Magyarországon például egy három gyermekes család nem fizet jövedelemadót.

- Milyen születési ráta a cél?

– Jelenleg két felnőttnek átlagosan 1,3 gyermeke születik Magyarországon. Szeretnénk a 2,1-es „újraszületési rátát” elérni. Ha Magyarországon nem születik elegendő gyermek, akkor 2050-re Magyarország lakosságának a létszáma 10 millióról 8,5 millióra fog csökkenni, és a lakosság fele idősebb lesz 50 évesnél.

- Az Európai Parlament többsége, valamint az EBESZ is további változtatásokat követel a magyar médiatörvényben. Mindenekelőtt az új médiahatóság hatásköre add okot az aggodalomra. Elképzelhetőnek tart további változtatásokat?

– Igen, természetesen! Amennyiben a gyakorlati tevékenységben nyilvánvalóvá válik, hogy a jelenleg érvényes médiatörvény hátrányosan befolyásolja a sajtószabadság érvényesülését, akkor kétségtelenül újból megváltoztatjuk a törvényt. De ha én a mostani ellenzéki sajtót olvasom, akkor nem látom ennek szükségét.

- Ez a vita nem ártott-e sokat Magyarországnak? Nem kellett volna talán még a médiatörvény elfogadása előtt jobban megfontolni?

– A törvény nagyon jól volt előkészítve. Erre a politikai hisztériára nem lehetett számítani. Végül is az EU-Bizottság sem követelt lényegi változtatásokat a médiatörvényben.

- Hisztériáról beszél. Azt gondolja az ön kormánya, hogy Európa félreérti?

– Nem. Azok a politikai erők, amelyek ezért a törvényért az Európai Parlamentben megtámadtak bennünket, nagyon jól ismerik a helyzetünket. Ezek attól tartanak, hogy most Magyarországon egy sikeres konzervatív időszak következik, és az elvtársaik, akik a posztkommunista időszakból átmentették magukat, háttérbe szorulnak majd, ahogyan az például Lengyelországban is történt. Volt időszak, amikor azt gondoltam, hogy a politikai viták majd kiegyensúlyozottak lesznek. Ezt a reményt már feladtuk. Most azt látjuk, hogy az európai politikában a gátlástalanság, a türelmetlenség a trendi, amitől mi szenvedtünk. Minden esetre a kisebbségi komplexusunk leküzdésében hasznos volt a médiatörvény körüli felhördülés.

- Kiket tart ön Európában gátlástalannak és türelmetlennek?

– A zöldeket, a szocialistákat és az európai kommunistákat. Nem volt jogos az a hangnem, amivel minket az Európai Parlamentben támadtak.

- Hasonlatként Lengyelországot említette. Lengyelországban is éles véleménycsere folyt a baloldal és a jobboldal között. Időközben mérséklődött a hangnem. Magyarországon még mindig „hideg politikai háború” tombol. Van önnek elképzelése, hogy miként lehet megszüntetnie ezeket a szembenállásokat?

– Lengyelországban is csak azt követően rendeződött a helyzet, hogy a választók abba a fiókba rakták a posztkommunistákat, amelybe azok valók.

- Tehát önöknek az a céljuk, hogy a magyar szocialistákat annyira meggyengítsék, hogy azok többé ne lehessenek (politikai) tényezők.

– Ezt csak a választók tehetik meg. Egyébként én posztkommunistáknak tartom a magyar szocialistákat. Nagyon szívesen elcserélném őket valamelyik nyugati ország egyik szociáldemokrata pártjára.

- Ön nem hisz abban, hogy lehetséges a megbékélés a mostani szocialistákkal?

Hogyan is lehetne ez most lehetséges, ha húsz év alatt nem sikerült? Ott támadnak, ahol csak tudnak, és ott tesznek kereszt be, ahol csak lehetséges.

- Természetesen az ön pátja is ugyan ezt tette, amikor ellenzékben volt.

Azzal a lényegi különbséggel, hogy a szocialisták kétszer tették tönkre Magyarországot, egyszer 1990 előtt és másodszor 2010 előtt. Nemcsak gazdaságilag tették tönkre Magyarországot, hanem majdnem elpusztították a jogállamot is, anélkül hogy egyetlen bocsánatkérő szó elhagyta volna az ajkukat. A fordulat óta az első Orbán-kormány kormányzási időszaka volt a legjobb korszak Magyarország számára.

- Váltsunk témát. Tekintettel a fukushimai szerencsétlenségre, átgondolja-e Magyarország atompolitikáját?

Magyarország nyitott minden közös megfontolás előtt, amely hosszú távon helyettesíti az atomenergiát, és rövidtávon biztonságosabb lehet. Rövidtávon azonban Magyarország nem mondhat le az atomenergiáról.

- A Paksi Atomerőmű aggodalmat kelt Ausztriában, mert a reaktor viszonylag elöregedett. Gondolja, hogy lerövidítik az üzemidejét éppen most, amikor röviddel ezelőtt hosszabbították meg?

Napirenden van az atomerőmű rekonstrukciója. Rövidesen modernizálásra kerül.

- Nem régen a külügyminiszterük követelte, hogy Kadhafi líbiai államfő távozzon. Magyarország részt fog venni a Líbia elleni katonai akcióban?

Nem. Támogatjuk a Líbia elleni katonai akciókat, de a magyar katonaságnak nincs semmiféle képessége ahhoz, hogy részt vegyünk a Líbiai bevetésben.