Politikai okból kiált válságot Orbán Viktor

Ha Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági kérdésben szólal meg, annak mindig politikai háttere van – de az ok általában csak egy kicsit később derül ki. Ezúttal Kötcsén, a NER elitje előtt mondta először azt, hogy újabb gazdasági világválság közeledik. Ezt pedig onnan tudja – az ATV.hu szerint –, hogy míg a francia államadósság korábban 72 százalékos volt, most 80 százalék fölött jár, ami figyelmeztető jel: el fog tűnni „az olcsó pénz” Európában. Minisztereinek azt mondta, meg se próbáljanak 10-20 milliárd forint pluszokat kérni a költségvetésükhöz. A Kossuth rádió 180 perc című műsorában megismételte a gondolatmenetet: „nagy radarképernyőn, érzékeny szenzorokkal” figyeli a gazdasági folyamatokat, így Magyarország mindenre fel van készülve. Elmondta, hogy növekedni kezdtek a nemzetközi pénzpiacokon felvehető kölcsönök kamatai, s veszélyt jelent, hogy az Egyesült Államok még az Európai Unióval is kereskedelmi háborút kezdett. Hangsúlyozta: felhők vannak az égen, és ha azok szerencsétlen módon rendeződnek el, abból válság lehet. Ezért is növelték meg jelentősen az országvédelmi tartalékot a költségvetésben, s készítettek masszív és „földrengésbiztos” költségvetést jövő évre.

A Kötcsét követő kormányinfón ráerősített Orbán Viktor szavaira Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is, miszerint a kormányzat látja az eurózóna válságának előjeleit, és többször is hangsúlyozta, hogy nagyon nem szeretnék, ha a 2008-ashoz hasonló helyzetbe csöppenne Magyarország. Majd az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László nyilatkozta a Magyar Időknek, hogy „a valódi kérdés a magyar kormányzat számára igazából nem a hol és a mikor. A feladat abban áll, hogy fel kell készülni a válságra, mégpedig minél gyorsabban. Olyan helyzetben kell lennie az államháztartásnak és a gazdaságnak, hogy ha holnap ránk ront egy újabb nemzetközi krízis, az ne érje hazánkat felkészületlenül, ne okozzon meglepetést, és a kormány – ha kell – bele tudjon avatkozni a folyamatokba a maga eszközeivel.”

– Az európai üzleti ciklus 2017 végén, 2018 elején túljutott a csúcson – mondta a 168 Órának Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője –, a konjunktúra mérséklődik, visszafogottabbak a növekedési várakozások. A Raiffeisen Bank is arra számít, hogy az eurózóna tavalyi 2,5 százalékos növekedése ebben az évben 2,3 százalékra mérséklődik, ami önmagában még mindig nagyon erős évet jelent.

Hozzátette: a 2019–2020-as években sokkal erőteljesebben mutatkozik majd a konjunktúra lassulása, 2021-re az eurózóna növekedése meg is állhat, és nulla százalék körül maradhat. Európai gazdasági válságnak azonban semmi jele, sem rövid, sem középtávon, jelentette ki. Török Zoltán szerint az látszik, hogy a befektetők kockázatkerülő magatartásba kezdtek, kevésbé akarják finanszírozni az olyan országokat, mint mondjuk Törökország vagy Argentína. A kockázatkerülő eladási hullám érzékelhető a forint árfolyamának gyengülésében vagy abban, hogy drágult a magyar államadósság finanszírozása. Ugyancsak gyengíti a magyar pozíciót az eurózónán belül az olasz válság.

– Az olasz belpolitikai válság ismét előtérbe helyezte azt a kérdést – magyarázta lapunknak Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője –, hogy a periféria országaiban nem igazán sikerült megoldani a strukturális problémákat: a munkanélküliség továbbra is magas, az államok egy része súlyos államadósság-problémával küzd. Ebből következően az esetleges fiskális élénkítés lehetőségei korlátozottak, nem véletlen tehát, hogy az EU a következő költségvetési periódusában inkább ezekre a régiókra kíván koncentrálni.

Szerinte gyűlnek a kérdőjelek az Európai Központi Bank monetáris politikájával, az eszközvásárlási program jövőjével kapcsolatosan is. Egyelőre nem látszik, hogy a bank mikor kezd el érdemben szigorítani a jelenlegi, ultra laza politikáján.

Az amerikai helyzetet egyértelműbbnek látja Nyeste Orsolya. Szerinte ott stabil a növekedés, feszes a munkaerőpiac, az infláció is elindult felfelé. A Fed már jó ideje fokozatosan szigorítja a monetáris kondíciókat. Ugyanakkor kérdés, ha a Donald Trump által átvitt adóreform hatásai halványulnak, hogyan alakul a helyzet a növekedés feltételeit illetően.

– Kommunikációs és nem szakpolitikai kérdésről van szó – állítja Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora. – A közép-európai régió 2012 óta folyamatosan bővül, és 2017 volt hosszú idők óta az első év, amikor az EU valamennyi országa növekedett. Egyetlen nemzetközi szervezet, például az IMF vagy az OECD sem jelez előre krízist. Az, hogy egyszer minden konjunktúra eléri a csúcsát, és a kegyelmi időszaknak vége, gazdasági alapvetés, nincs benne semmi újdonság.

Azt viszont érdekesnek tartja a professzor, hogy miközben a kormányzat válságot kiált, legfrissebb konvergenciaprogramjában nyoma nincs ennek a félelemnek: mind a világgazdaságot, mind a magyar gazdaságot tekintve feltűnően optimista kilátásokat fogalmaz meg.

Török Zoltán szerint a kormányzati kommunikáció arra mutat, hogy a korábbinál konzervatívabb költségvetési tervezés időszaka jön.

– Ez jó üzenet a piacok számára, a befektetők ugyanis nem kedvelik az ultra laza monetáris politika, a laza költségvetési tervezés és a magas államadósság találkozását. Ez számukra nemtörődömséget, túlzott magabiztosságot jelent, egy olyan gazdaságpolitikai mixet, amivel szemben komoly fenntartásaik vannak.

– A 2018-as évben eddig szép adatok születtek, és az év hátralévő részében is ez várható. Azt, hogy ilyen gyors volt a növekedés, nemcsak a kedvező világgazdasági környezet, hanem egy komoly költségvetési kiengedés is segítette – mondta Bod Péter Ákos. – Egy ilyen választási szakasz után szükségszerű a befékezés, bizonyos költségvetési megszorítás. Ez nem válság: olyasmire kell gondolni, hogy a minisztériumok nem kapnak annyi pénzt, amennyit szeretnének vagy amennyit korábban ígértek nekik, lassulnak vagy elmaradnak az állami beruházások, az országgyűlési választási kampány során a nagyvárosoknak tett ígéretek csak részben valósulnak meg. Hogy stílszerű legyek, rá kell jönni: mégsincs kolbászból a kerítés.

Szakértők szerint a miniszterelnök üzenete szólhat a 2019-es költségvetésről is, amelyet a héten nyújtott be a Pénzügyminisztérium a parlamentnek. A miniszterelnök valószínűleg ki akar lépni abból a korábbi, főleg a választási kampány miatti kommunikációból, amely négy százalékkal dübörgő gazdaságról és rengeteg ígéretről szólt. Vélhetően a minisztereknek is születtek időközben költséges ötleteik, és őket, illetve apparátusukat is le akarja hűteni a kormányfő. Az is lehet, hogy a miniszterelnök a pénzügyi tárcától és a jegybankból érkező jelzésekre tett tartalmi reagálást arra, hogy a világ lassúbb tempóra vált.

– Azt kérdezte tőlem egy külföldi elemző – idézte fel Bod Péter Ákos –, hogy miért nem a jó gazdasági eredményekkel kampányolt a kormány, miért választotta a migrációt és a negatív üzeneteket, ha ennyire jó állapotban van az ország. Arról beszélgettünk, hogy ennek két oka lehet: egyrészt a negatív üzenetek hatékonyabbak, másrészt meg kell nézni a kormányzat mögötti társadalmi támogatottság összetételét. A 2,5-3 millió szavazóból nagyjából félmillió tényleges nyertese a NER-nek, míg kétmillióan a társadalmi mozgások vesztesei közé tartoznak, és ezt így is érzik. Nekik azt hallani az állami propagandagépezettől, hogy milyen ragyogóan teljesít a gazdaság, mennyire rendben mennek a dolgok – finoman szólva is diszharmóniát kelt. Már csak azért is, mert ezek az emberek is látják a kihasználatlanul csillogó stadionokat és uszodákat, másfelől a málló falú iskolákat és kórházakat. Könnyen eszükbe juthat: ha ennyire jó minden, akkor nekik miért nem jut több? Veszedelmes jóléti várakozást kelteni, pláne, mert Orbánnak is tudnia kell: a mostani növekedési lendület kifut. Kelet-Európában egyébként is hagyományosan működni szokott a válság veszélyére való hivatkozás, mert az erősíti az államhatalomra ráutaltság érzését.