Politikai hírszerzés: így csinálják a nagyok itthon

Ha nem is igazolja a Nemzetbiztonsági Hivatal két évvel ezelőtti vádjait, az UD Zrt. vezetőinek telefonbeszélgetései igazi kordokumentumoknak számítanak: megmutatják, hogyan kezelik cégük ügyeit az ország leggazdagabb emberei, hogyan születnek a politikai háttéralkuk és miket engednek meg maguknak a magánnyomozók - írta a

„Annyit tudtunk tenni, hogy azt mondtuk, hogy február 15., de utána törjük a kezét (…) 10.-e körül megint mennek ez volt az utolsó címmel, és ha arról van szó, akkor most már el is viszik” – hallható a Youtube nevű videómegosztó portálra szerdán hajnalban kikerült egyik telefonbeszélgetés felvételéből, hogy milyen eszközökkel próbált tartozást behajtani valakitől a hívó fél.

A felvételhez csatolt felirat szerint a behajtási kísérletről Horváth József, az UD Zrt. nevű biztonság cég egyik vezetője, a katonai hírszerzés, a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) jelenlegi főigazgató-helyettese számolt be a megrendelőjének, egy Macskássy nevű személynek.

A titkosszolgálati eszközökkel, telefonhívások lehallgatása révén készített felvételeket egy Hungarian Democratic nevű felhasználó töltötte fel, ám fél nappal később már le is szedték a 35 beszélgetést – igaz később ismét feltűnt egy fájlmegosztón, majd a Yuotube-on is. A Hírszerző több – korábban a titkosszolgálatnál dolgozó – forrástól is úgy értesült, hogy a felvételek a rendőrségnek és az ügyészségnek még 2008 őszén átadott titkosszolgálati anyag részét képezték. Források azt valószínűsítik, hogy a felvételeket olyasvalaki (vagy valakik) hozhatta nyilvánosságra, aki korábban a nemzetbiztonságnál dolgozott, de távozásakor „kicsempészte” az anyagot.

Dávid Ibolya felvételei

Az UD Zrt-ügy 2008 szeptemberében robbant ki, amikor a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akkori vezetője, Laborc Sándor feljelentést tett az Országos Rendőr-főkapitányságon lőfegyverrel visszaélés, magántitok jogosulatlan megismerése és államtitok megsértésének gyanújával a cég két tulajdonosa, Horváth József és Tóth János, illetőleg a cégnek dolgozó két volt titkosszolga, L. I. és M. T. ellen. A feljelentés követően a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott több helyszínen, ahol az NBH információira támaszkodva lőfegyvert kerestek, ám csak hatástalanított gépkarabélyokat találtak - végül lefoglalták a cégnél fellelt számítógépeket és adathordozókat. Laborc akkor azt állította, hogy a cég emberei egy kémszoftver segítségével információkat szereztek meg bizonyos kormányzati szerverekről.

Pár nappal később Dávid Ibolya, az MDF akkori elnöke is bemutatott néhány hangfelvételt, melyek szerint az UD Zrt. megbízást kapott arra, hogy róla adatokat gyűjtsenek és azokkal „segítsék” Almássy Kornélt, aki a párt elnöke akart lenni. A megbízást állítólag Stumpf István egykori fideszes kancelláriaminiszter és Tombor András, Orbán Viktor egykori külpolitikai tanácsadója adta, de tudott róla céggel üzleti kapcsolatban álló OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor is. Dávid bejelentését követően Almássy visszalépett a jelöléstől.

Később a Fidesz is nyilvánosságra hozott néhány felvételt – melyeket a parlament nemzetbiztonsági bizottságában kaptak meg a képviselői a szolgálatoktól –, melyek szerint a párt két politikusa, Kövér László és Demeter Ervin is kapcsolatban állt a vagyonbiztonsági társaság vezetőivel, akik 2002 előtt a nemzetbiztonság tisztjei voltak.

Újramelegített ügy

A szerdán nyilvánosságra került felvételeken nem kerül szóba a kémszoftver ügye, mint ahogy az sem nyer bizonyítást, hogy az UD Zrt. a Fidesz „magán-titkosszolgálata”, „polipja" lett volna, ahogy azt a botrány két évvel ezelőtti kirobbanásakor MSZP-s politikusok állították. Viszont vannak arra utaló jelek, hogy a cég munkatársai a magánnyomozásaik során a törvényesség határán mozogtak, esetenként át is lépték azt.

Az egyik most kikerült beszélgetésből – melyet a felirat szerint Tóth János folytatott Csányi Sándorral – az derül ki, hogy a cég egyik megbízója, egy Zsolt nevű személy lekérte a felesége híváslistáját. Bár a cég ellen jelenleg nincs eljárás – az ügyészség 2009 júliusában bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette az UD Zrt-vel szemben folytatott nyomozást –, a nyomozó hatóság nem zárta le teljesen az ügyet: a cég elleni eljárásról leválasztva három szálon folytatta a vizsgálatot. Így többek között a híváslisták jogosulatlan megszerzése, illetve „adathalászás” miatt vizsgálódott az ügyészség. Az egyik gyanúsított a Népszava októberi cikke szerint Tóth János.

A héten nyilvánosságra került felvételek nagy többségén feltehetően Tóth és Horváth hangja hallható, aki a csatolt feliratok szerint egymással, a beosztottjaikkal, ügyfeleikkel, az OTP vezérigazgatójával vagy a MOL vezetőjével, Hernádi Zsolttal beszélgetnek a folyamatban lévő ügyekről.

A Hírszerző cikkének bevezetőjében idézett felvételen állítólag Horváth beszél, aki egy Macskássynak nevezett embernek azt mondta, hogy a „barátai” azon dolgoznak, hogy behajtsák a pénzt, amivel valaki Macskássy szüleinek tartozik. Az állítólagos Horváth azt mondta, hogy megfenyegették (ha nem fizet időben, akkor a „kezét törik”) az adóst, Macskássy pedig legyen türelemmel, mert heteken belül „kipréselik” a tartozást.