Pitiáner nyomásgyakorlásnak látják az Együtt választási ajánlatát a reménybeli partnerek
Reggel robbant a hír, hogy az Együtt kidolgozott egy konkrét javaslatot a választókerületek elosztásáról. Csakhogy nemcsak az együttműködésben, de még abban is válogatott az Együtt elnöke, Juhász Péter, hogy kinek, mikor küldje el pártja indulási matematikáját. Információink szerint ugyanis levelét hamarabb kapta meg a sajtó, mint egyes pártvezetők, sőt, az Index, amely a teljes listát nyilvánosságra hozta, hamarabb tudott az ajánlatról, mint egyes reménybeli partnerek, miközben mások már korábban ízlelgethették a rosszízű Együtt-receptet.
Magyarán hiába kommunikálja az Együtt, hogy megegyezést szeretne, méghozzá mihamarabb az ellenzéki pártok között, valójában Juhász Péter és politikai közössége – valamint talán Gyurcsány Ferenc, noha ő ezt tagadja – gyenge nyomásgyakorlásaként érthető mindaz, ami ma „a legújabb balos választási lista" címmel megjelent.
Juhász Péter, úgy tűnik, másokra mutogatSőt, egyes ellenzéki szereplők a 168 Órának annyira kicsinyesnek nevezték Juhász Péter és társai legutóbbi húzásait, s olyannyira besokallni látszanak a történtektől, hogy állítólag többekben komolyan felmerült, a 0,5-1 százalék környékén mozgó Együtt mégsem lesz semmiféle választási együttműködés, így még a koordináció részese sem.
Ez már csak azért is érdekes, mert a ma kiszivárogtatottak alapján valóban kissé nélkülözi a realitást Juhászék konkrét javaslata arról, hogy miként „osztozkodjanak" a pártok az egyéni választókerületeken.
A Juhász Péter által jegyzett, a 168 Óra birtokban lévő koncepció címe eleve „Az ellenzék útja a győzelemhez", ami a jelenlegi közvélemény-kutatási, pártpreferenciás adatok tükrében eleve komikus.
Ráadásul a szöveg az Együtt által véghezvitt, új rendszerváltásról kezd eszmefuttatásba, ami az közös ellenzéki felelősségben rejlik. Kérdéses azonban mindez, miután az Együtt eddig mindenféle megállapodástól elzárkózott, s semmiféle kompromisszumra nem is mutatott hajlandóságot annak érdekében, hogy a különböző ellenzéki koncepciók összefésülhetővé váljanak. Éppen ez vezetett az alig egy hónapos, a Párbeszéddel kötött választási szövetség szétesésééig, amit persze az Együtt két nyilatkozó vezetője, Juhász Péter és Szigetvári Viktor igyekeztek úgy kommunikálni, ők rúgták ki Karácsony Gergelyt, majd pedig egy Együtt elnökségi tag még a lejáratási kísérletben is részt vett, ami Karácsony ellen irányult. A Párbeszéd – s eredetileg az Együtt – miniszterelnök-jelöltje ugyanakkor aligha nem volt annak tudatában, hogy lépésváltása, amivel bejelentkezett egy közös lista, valamint az összellenzéki egység jelöltjének, eltér az Együtt stratégiájától.
Ami nem más, mint azt az októberben visszalépett Botka László köréből, több ellenzéki tárgyalásról is hallani lehetett:
az Együtt mindenképpen önálló listával indul el a választáson, hiszen fennmaradásához elengedhetetlen az országos listaállítás, azaz a listával és egyéni jelöltek állításával járó állami kampánytámogatás mintegy 600 millió forintja.
Az MSZP-vel való kompromisszumkészségét pedig végképp akkor vesztette el az Együtt, amikor a szocialista Bárándy Gergely javaslatára az Országgyűlés úgy módosította a vonatkozó szabályokat, hogy jövőre az országos pártlistákra is érvényes lesz a szabály, amely eddig csupán az egyéni képviselőjelölteket korlátozhatta: azaz 1 százalékos teljesítményküszöb alatt, ennél levesebb voks megszerzésével visszafizetési kötelezettség terheli majd a pártot.
Molnár Gyula, Karácsony Gergely és a haragosnak látszó Gyurcsány FerencMindez persze a Párbeszédre is vonatkozik, ahogyan az Együtt-Párbeszéd konstrukcióra is, éppen erről beszélhetett Karácsony Gergely a felbőszült Együtt-elnökségnek akkor, amikor nem túl szalonképesen megfogalmazta: még az állami kampánypénz sem lehet számukra elegendő motiváció ahhoz, hogy elfogadjanak valamiféle együttműködést a szocialistákkal.
Ma már egyértelmű, hogy az MSZP, a Párbeszéddel és Karácsony Gergellyel kiegészülve a közös listás koncepciót támogatja: vagyis azt, hogy mindenki induljon egy közös listán, akárcsak 2014-ben. A végét persze ennek a verziónak már láttuk, Fidesz-kétharmad, de a szocialisták szerint most közös program alapozza meg az együttműködést, Karácsony hitet tett amellett, hogy értékalapon kell szerveződni, ráadásul a külön listás indulás politikailag, matematikailag még rosszabb konstrukció.
A Demokratikus Koalíció és az Együtt viszont éppen ezt a külön listás rendszert javasolja: induljon külön listán az MSZP (a Párbeszéddel), a DK és az Együtt, a 106 körzetben pedig koordinálnak, nem indulnak egymás ellen a pártok. Csakhogy így előre le kell mondania baloldalnak több tucat körzet megnyeréséről, ami eleve a reménytelenség üzenetét hordozza, ráadásul azt is egyértelműsíti, hogy ezek a pártok bizony egymás ellen dolgoznak. Ami persze egy demokratikus pártversenyben akár természetes is lehet, csakhogy
ma Magyarországon lényegében hiteltelenít mindent, amit az Orbán-kormányról mond az ellenzék, hiszen jelenleg erősen úgy tűnik, hogy jobban utálják egymást, mint a Fideszt.
Mindezt erősíti a konkrét elképzelés is, amit az Együtt a kormányváltás útjaként akart feltüntetni:
„Mi, az Együttel a listák versenyében a régi baloldali pártoktól függetlenül indulunk, mert 2018 tavasza az együttműködés mellett a megújulásról is szól, és a megújulás csak így teremthető meg a magyar politikában. Választási programunkat és jelöltjeinket bemutattuk, listavezetőt és miniszterelnök-jelöltet 2018 januárjában állítunk." – írják, majd más pártokat kezdenek hibáztatni azért, mert eddig nem véglegesítették a koordinált jelöltlistát. Azt az Együtt láthatóan teljesen figyelmen kívül hagyja, hogy más pártok milyenh érvekkel tudnak szolgálni, egyszerű tényként jelzik:
„Eldöntöttük, hogy hol és milyen feltételekkel fogunk indulni az egyéni választókerületekben 2018 tavaszán, és melyekben lépünk vissza más, demokratikus pártok jelöltjei javára. Továbbra is nyitottak vagyunk arra , hogy akár mind a 106 egyéni választókerületben egy-egy jelölt induljon a Fidesz jelöltjével szemben kölcsönös visszalépések eredményeként."
Juhász Péter levele azt is felveti – bár ezt DK-s forrásaink cáfolták –, hogy az Együtt megegyezett Gyurcsány Ferenccel és pártjával erről az elosztásról. Mindezek után pedig kifejtik: hogy tehát az Együtt külön listán indulna, és 66 körzetben koordinálni az MSZP-vel és a DK-val. A maradék 40 körzetben mindenki indíthatna jelölteket, így mindenkinek összejönne a listaállításhoz szükséges törvényi feltétel (27 körzetben kell jelölt, 9 megyében és Budapesten is egy-egy).
Az Együtt 15, a DK 24, az MSZP pedig 26 választókerületet kapna, ami egészen egyszerűen értelmezhetetlen, ha azt vesszük, hogy nincs olyan közvélemény-kutatás, ami 1 százalék fölött mérné az Együttet, míg a másik két párt egyenként is bőven a parlamenti bejutási küszöb fölött mérhető.
Ennek ellenére Juhászék egy ilyen osztozási arányt képzeltek el, már azokban a körzetekben, ahol a koordinációban résztvevők nem indulnának egymás ellen.
Az Együtt például magának kéri a következő körzeteket: Budapest 1. (Belváros-Várnegyed) - Juhász Péter, Budapest 6. (Ferencváros-Józsefváros) - Baranyi Krisztina, Budapest 8. (Zugló) - Szigetvári Viktor, Baranya 2. (Pécs-Komló) - Berkecz Balázs, ezen kívül Miskolcon, Kaposváron, és Nyíregyházán egy-egy körzet. Mint azt az Index is megjegyezte, kifejezetten pikáns, hogy Szigetvári Viktor Együtt-kampányfőnök a zuglói körzetet kérné, ahol Karácsony Gergely a polgármester (itt az MSZP-s Tóth Csaba indult és nyert 2014-ben). A lista szerint a DK például a következő helyeken indíthatna saját jelöltet (ezt Gyurcsányéknak már jelezték is): Budapest 2. Újbuda, Budapest V. (Terézváros és Erzsébetváros), Budapest 12. (Újpest), ezen kívül Székesfehérváron, Dunaújvárosban és Salgótarjánban is. Az MSZP 26 körzetben indulhatna egyedül, például itt: Budapest 7. (Angyalföld), Budapest 9. (Kőbánya), Budapest 10. (Óbuda-Békásmegyer), Budapest 15. (Pestszenlőrinc), Budapest 16. (Pesterzsébet), ezen kívül Pécs, Miskolc, Ózd, Székesfehérvár, Nyíregyháza egy-egy körzete, illetve mindkét szegedi körzet.
Veszprémben a független Kész Zoltán indulását javasolják. A többi 40-ben egymás ellen indulna mindenki (ezekről a körzetekről tehát lemondana a baloldal). Ha az LMP és a Momentum mégis beszállna a koordinációba, arra is megvan a javaslata az Együttnek: az LMP javára mindenki visszalépne 5 körzetben, például itt: Budapest 4. (II. kerület) - Ungár Péter, Pest 2. (Budakeszi) - Szél Bernadett, Tolna 1. (Szekszárd) - Hadházy Ákos. A Momentum javára pedig 4 körzetben lépne mindenki vissza, szintén kérdéses, mindezt milyen adatokra, támogatottsági mérésre, vagy bármi másra alapozva számolták ki.
Ki tudja, lemossák-e valaha...Mindezek nyomán nem nagy meglepetés, hogy az MSZP, s vélhetően a listából teljesen, s nem túl elegánsan kihagyott Párbeszéd egyáltalán nem hajlik ráugrani Juhász javaslatára.
Közölték: „Juhász Péter, az Együtt elnökének újabb javaslata arról szól, hogy a demokratikus ellenzék rögtön 40 választókerületben feladja a győzelem esélyét azzal, hogy egymás ellen indul. Azonban az MSZP-nek, az Együttnek és a demokratikus oldal egyéb pártjainak nem egymással kellene pozícióharcot vívnia, hanem a kormányváltásért kellene dolgoznia. A kormányváltásra a legjobb esély pedig közös miniszterelnök-jelölttel, 106 közös egyéni jelölttel és közös listával van. Ez nem az MSZP vesszőparipája, ez matematika; egyszerűen ilyen a választási rendszer. Minden más stratégia a Fideszt erősíti. Az MSZP szerint nem mondhatunk le eleve 40 körzetről és az ott élő, változást akaró emberekről egyetlen párt vagy pártvezető túlélése érdekében sem, mert ez esetben 2022-ig Orbán Viktor és haverjai fogják tovább fosztogatni hazánkat kormányzás helyett. (...) Erről szeretnénk megállapodni az Együttel, a DK-val és a demokratikus oldal minden olyan pártjával, akiknek célja a tolvajkormány leváltása" – írták.
A DK pedig úgy reagált:
„A Demokratikus Koalíció egyetért az Együttel abban, hogy véget kell vetni az időhúzásnak és azonnal meg kell állapodni mind a 106 egyéni körzetben a demokratikus ellenzék jelöltjeiről. Mivel az egyéni körzetekben való megállapodás a kormányváltás egyetlen szervezeti feltétele, ezért egyetértünk abban is, hogy az egyéni körzeti megállapodások mellett az ellenzéki pártoknak önálló listán kell indulnia – írták, hozzátéve azonban: „az Együtt konkrét választókörzeti javaslatai kapcsán megjegyezzük, hogy azokról szerintünk tárgyalásokon kell megállapodni. Álláspontunk szerint minden körzetben egy ellenzéki jelöltnek kell állnia a Fidesz jelöltjével szemben, ezért nem támogatjuk az Együtt azon javaslatát, mely szerint 40 választókörzetben a demokratikus ellenzéki pártok egymás ellen indulnának. A DK tehát azt sürgeti, hogy az egyéni körzetekről azonnal állapodjunk meg. Rajtunk ez eddig sem múlt és ezután sem múlik majd."
Ugyanakkor a DK nemcsak az Együtt ajánlatát nem fogadja el úgy, ahogyan az van, a párt már azt is megüzente Karácsony Gergelynek és az MSZP-nek – ahogyan annak idején Botka Lászlónak is –, hogy ma már semmiképp nem támogatják a közös listás indulás ötletét. „Szombaton meglesz a Demokratikus Koalíció önálló listája" – nyilatkozta Gréczy Zsolt, a párt szóvivője a Népszavának.
Megírtuk: a Népszava szerdai számában megjelent interjúban Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy szélesebb körű ellenzéki összefogást szeretne, elsősorban a DK és az Együtt részvételére számít. A Magyar Nemzetnek csütörtökön azt mondta, bár az Együtt előtt is nyitva áll az ajtó, nem valószínű, hogy csatlakoznak. A DK politikusai viszont tudják, hogy „elpártolnak a szavazók, ha nem azt teszik, amit elvárnak tőlük” – állapította meg. Márpedig Karácsony szerint a választók közös listát akarnak. A Heti Válaszban szintén csütörtökön közölt interjúban a harmadik helyet ajánlotta Gyurcsány Ferencnek, a DK elnökének.
