A pénz nem számít? Már a keleti országok között is gyenge a magyar oktatás
Bár az elmúlt években az oktatásra költött pénz mennyisége ígéretesnek tűnt, Magyarország ebből a szempontból már a keleti országok között is a leszakadó csoportba tartozik.
Nincs elég pénz a magyar oktatásban – ez kivételesen olyan közhely, amit ezredjére sem árt megemlíteni, különösen, ha alkalom kínálkozik arra, hogy részletes adatokkal is alátámasszuk – írja cikkében a Telex, mely a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK KTI) tavaszi, oktatással foglalkozó kiadványát szemlézte.
Eszerint a kiadvány készítői megvizsgálták, hogy a saját lehetőségeihez képest, arányosan mennyit költ az állam egyes nagy rendszereire. A KRTK KTI kutatói ehhez az egy diákra jutó kiadásokat az egy főre jutó GDP százalékára számolták át, ami sokkal reálisabb összevetést tesz lehetővé, mint az azonos pénznemre – akár vásárlóerő-paritáson – átszámított kiadások, „mivel az utóbbi esetben a gazdagabb országok kiadásai mindig kiugróan magasak” – áll a kiadványban. Ez a fajta összevetés tehát lehetővé teszi, hogy a gazdag országok költési struktúrája okozta torzításokat elkerüljük, sőt, nagyjából a magasabb tanárbérek jelentette plusz költséget is kiszűri a kapott mutató. A végeredmény így pusztán annyit tükröz, melyik ország mennyire helyezi magas polcra az adott rendszert a saját mozgásterén belül maradva. Az indikátor hátránya ugyanakkor, hogy a GDP ingadozásai, pl. a gazdasági válságok nagyon hatnak rá, ami miatt egyes évek kiugró adatait óvatosan lehet csak értelmezni.
A KRTK kiadványa rámutatott, hogy az általános iskolai felső tagozat és a középfokú iskolák kiadásai Magyarországon 2014 után lényegében változatlanok (a 2016-os kiugró értéktől eltekintve). Ezzel 2020-ban a kelet-közép-európai országok közül a harmadik legalacsonyabb volt a magyarországi érték, csak Észtországban és Litvániában láthatunk alacsonyabbakat.
A kutatás ezen felül azt is megmutatta, hogy a teljes megtermelt jövedelemből (GDP) mennyit fordít egy-egy ország az oktatásra, ami a legtöbbek szerint a hosszú távú fejlődés legfontosabb építőkockája. A magyar adat nem igazán lett szívderítő, mert ugyan 2014 és 2020 között elhagytuk az utolsó helyet, a közoktatási ráfordítások aránya a korábbi 2,5-2,6-ról a GDP 2,8-2,9 százalékára emelkedett. Ugyanakkor ez nem volt elég a javuláshoz, a volt szocialista országok (Lengyelország, Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Észtország) ugyanis elkezdtek látványosan közelíteni a nyugat-európai átlaghoz, míg a blokk egy másik csoportja lemaradt – többek között Magyarország is. Mi Lettországgal, Litvániával egyetemben, az átlagtól messze lemaradtunk.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Thibaut Durand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. május 14., 10:10
Az egyházak állami támogatása az állami oktatási kiadások felét érik el.
Itthon
2024. február 19., 13:19
Már több mint 1000 ELTE-s dolgozó írta alá a fenntartónak címzett nyílt levelet, amelyben azonnali béremelést és más, a felsőoktatás reformját szolgáló intézkedést követelnek.
Itthon
2024. január 11., 13:51
Aki Magyarországon elkezd tanulni, akár a szakképzésben, akár a felsőoktatásban, az biztos lehet benne, hogy lesz állása – hangsúlyozta Csák János kulturális és innovációs miniszter a 24. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon csütörtökön a Hungexpon.
